Költségvetés: Takarékos költekezés

A szakértőknek és az újságíróknak a napokban volt idejük kivesézni a kormány által a múlt héten előterjesztett 2024-es költségvetési tervezetet. Aki egy mondattal akarja elintézni a témát, mondhatja, hogy jövőre a háborús kiadásokon kívül alig jut pénz egyébre. A kormány mégis ambiciózus terveket fogalmaz meg, például emelni szándékozik a minimálbért és indexálni a nyugdíjakat. A BBC News Ukrajina összeállításában több érdekes tényt gyűjtött össze a készülő büdzséről.

Minden saját bevételt a hadseregre fordítanak

Jövőre a kormány több mint 1 600 milliárd hrivnyát szándékozik beszedni adó, illeték és az állami vállalatoktól származó osztalék formájában. És kétszer ennyit költene – több mint 3 billió hrivnyát.

Ez azt jelenti, hogy a háború előző két évéhez hasonlóan Ukrajna jövőre is csak a költségvetés felét tudja majd finanszírozni saját forrásaiból. Kijev a hiányzó összeget a nemzetközi partnerek hozzájárulásaiból reméli előteremteni. Ők elvből nem finanszírozzák a háborús kiadásokat. Ugyanakkor minden bevétel, amelyre maga Ukrajna tesz szert, a védelemre megy el. A védelmi kiadásokat 1,68 billió hr-ra tervezik. Ez 113 milliárd hr-val több, mint idén.

Nem csak háború

A második legnagyobb kiadási tétel a védelem után, akárcsak idén, a szociális szféra lesz, amelyre 25 milliárd hr-val többet – csaknem 470 milliárd hr-t – terveznek költeni.

Ezen források oroszlánrészét hagyományosan a Nyugdíjalap hiányának pótlására használják fel.

Emelkedni fognak ugyanakkor az oktatás és az egészségügy kiadásai is, amelyeken korábban spórolni igyekeztek.

A Nagy Építkezés szünetel

A kormány azt tervezi, hogy 2024-ben az összes beszedett jövedéki adót a költségvetés általános alapjába utalja. Ez azt jelenti, hogy a gépjárművek és az üzemanyagok jövedéki adója, amelyből korábban az Útalapot töltötték fel, és amelyből az utak építését és javítását finanszírozták, többek közt a Nagy Építkezés elnöki program keretében, mostantól a „közösbe” kerül, és szintén a védelemre fordítják majd.

Így lényegében magának az Útalapnak a működése is szünetelni fog. 2023-ban az alap költségvetése csaknem 65 milliárd hr volt. Ezentúl, ha például ágyúzás miatt megrongálódott utat kell helyreállítani, azt a tartalékalapból finanszírozzák majd, amelynek összege csaknem 45 milliárd hrivnya lesz.

Útburkolat helyett drónok

A kormány a 2024-es költségvetés tervezetében azt javasolja, hogy a katonáktól beszedett személyi jövedelemadó egy részét a helyi költségvetések helyet egy külön alapba utalják. A pénzt katonai felszerelések vásárlására, valamint drónok gyártására és beszerzésére fordítanák.

A szóban forgó a bevételek váratlanul jelentős kiegészítő forrássá váltak a helyi költségvetések számára, mivel a háború alatt a katonák ellátmánya nőtt. Ezeknek az összegeknek a „civil” felhasználása, például az útburkolat felújítására, azonban sok vitát váltott ki az elmúlt hónapokban. Egyesek arra buzdították a helyi hatóságokat, hogy fordítsák a pénzt a hadsereg támogatására drónokat vásárolva, vagy egyéb módon. Az önkormányzatok szerint viszont háború idején is érdemes útfelújításra költeni, ráadásul a pénz egy részét egészségügyre, oktatásra fordították – azokra a területekre, ahol az állami források nyilvánvalóan szűkösek voltak.

Emelik a befagyasztott béreket, nyugdíjakat

Az idei évtől eltérően jövőre a kormány emelni tervezi a befagyasztott fizetéseket és a nyugdíjakat. Január 1-től a minimálbér 7 100 hr (a jelenlegi 6 700 hr helyett), július 1-től pedig 8 000 hr lesz.

Jövő tavasszal kerülne sor a nyugdíjak indexálására, amit a törvény szerint a háború alatt nem lenne kötelező végrehajtani. Így a kormány számításai szerint 2024-ben az átlagnyugdíj elérheti a 6 000 hrivnyát (jelenleg valamivel meghaladja az 5 500 hrivnyát).

Ugyanakkor, ha ezeket az összegeket átszámítjuk dollárra, nem lesznek olyan rózsásak a mutatók. Míg a háború előtt, 2021-ben a minimálbér körülbelül 220 dollárt tett ki, addig 2024-ben már kevesebb, mint 180 dollárt fog érni – persze csak akkor, ha a hrivnya árfolyama úgy alakul, ahogyan a kormány jósolja.

Veteránok szociális támogatása

A 2024-es büdzsében megjelennek a feltételesen katonai szociális kiadásoknak nevezhető költségvetési tételek. A kormány több mint 14 milliárd hr-t különít el a veteránok támogatására, és ennek az összegnek az oroszlánrészét a katonák és családjaik lakásvásárlására fordítják.

Emellett a miniszteri kabinet a veteránasszisztens intézményének bevezetését tervezi, amelyre 3,8 milliárd hrivnya jut. További félmilliárd hrivnyát költenek a Nemzeti Katonai Emléktemető kialakítására.

Emelkednek a szubvenciók

2024-ben a kormány 50 milliárd hr-t tervez előirányozni a kommunális szubvenciók folyósítására. Idén lényegesen kisebb összeget különítettek el a költségvetésben erre a célra – mintegy 38 milliárd hr-t.

Ukrajna lakossága ugyanakkor jelentősen csökkent. Ráadásul a kormány többször is megígérte, hogy a rezsidíjak legalább a fűtési szezon végéig nem változnak.

A finanszírozás a partnerektől még nem garantált

A kormány arra számít, hogy 2024-ben 42,8 milliárd dollárt von be nemzetközi partnereitől az ország finanszírozására. Ez megközelíti azt az összeget, amelyet Ukrajna idén kap a nyugati adományozóktól. De a külföldi segélyezés feltételei számos okból változhatnak, kezdve a jövőre esedékes elnökválasztással az Egyesült Államokban, amelynek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna számára. Emellett Kijev nyugati partnerei egyre jobban odafigyelnek a biztosított források felhasználásának hatékonyságára.

Az adósságtörlesztés ütemezése is gyarapítja a gondokat. 2022-ben Ukrajna hiteltörlesztési moratóriumról állapodott meg hitelezőivel. Ezek a megállapodások 2024-ben járnak le. Ezért vagy újabb hitelszerkezet-átalakításról kell megegyezni, vagy „be kell kapcsolni a pénznyomdát” a költségvetési kiadások fedezése érdekében.

Költségvetés választási kiadások nélkül

Mint arról lapunk is beszámolt előző számában, a különféle politikai spekulációk és viták ellenére a 2024-es költségvetési tervezet nem tartalmazza a választások lebonyolításának költségeit. Amint Denisz Smihal miniszterelnök fogalmazott, „még csak »választási kiadások« sor sincs” a büdzsében.

Hangsúlyozta egyben, hogy álláspontja ebben a kérdésben egybeesik az elnök véleményével: jelenleg hiányoznak a megfelelő jogi mechanizmusok és a módját sem látják, miként lehetne választásokat tartani a teljes körű háború körülményei között.        

(pszv/bbc.com)