Irány a „jobblét”: tízezrével költöznek Lengyelországból Németországba az ukrán menekültek

Több százezer ukrán menekült hagyta/hagyja el Lengyelországot. Azonban többségük nem hazatér, hanem Németországba költözik, ahol ingyenes nyelvtanfolyamokat kínálnak számukra, valamint magasabb havi segélyt és hozzáférést a munkaerőpiachoz – írja összeállításában az Obozrevatel.

A portál rámutat: tavaly augusztus óta 410 ezerrel nőtt azoknak az ukránoknak a száma, akik ideiglenes védelmi státuszt kaptak Németországban. Hetvenezren költöztek Romániába, 40 ezren Olaszországba. Nem azokról az ukránokról beszélünk, akik tavaly hagyták el szülőföldjüket. Ezek olyan menekültek, akik az EU-n belül változtattak tartózkodási helyet. Például Lengyelországot 350 ezren hagyták el, Csehországot pedig csaknem 50 ezren.

A cél Németország!

Lényegében az ukrán menekültek tömeges továbbvándorlásának lehetünk tanúi Lengyelországból Németországba. Az ukránok rokonaiktól, ismerőseiktől értesülnek a vonzóbb németországi életkörülményekről. Az EWL platform és a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központja kutatási adatai szerint a menekültek 43%-a váltott országot ajánlások alapján.

Érdekes módon az ukránokat elsősorban a szociális juttatások érdeklik, nem a fizetések. Így az ukrán menekültek 42%-a a magasabb juttatások miatt költözött Németországba és csak 27%-a a magasabb bérek miatt. Az ukrán menekültek 99%-a vesz részt integrációs tanfolyamon – a gyerekek helyi iskolákban tanulnak, a felnőttek ingyenes német nyelvtanfolyamokra járnak. A menekültek mindössze 31%-a talált munkát.

A németországi menekülteknek átlagosan 494 eurójuk marad az összes havi kiadás megfizetése után. Ez a pénz megtakarítható. És majdnem minden nyolcadik (13%) több mint 1 000 eurót tud megtakarítani havonta. Például egy anyából, két 5–18 éves gyermekből és egy felnőtt nőből (nagymamából) álló menekült család havi 1 700 eurós juttatást kaphat.

Mihalina Szelevics, az EWL Csoport nemzetközi fejlesztési igazgatója megjegyzi: ilyen ütemben – ha a háború folytatódik és a migrációs trendek nem változnak –, jövőre az ukránok lesznek a külföldiek legnagyobb csoportja Németországban.

Hogyan élnek az ukránok odakint?

Minden harmadik menekült „mentális egészségkárosodás” miatt hagyta el Ukrajnát, minden ötödik (21%) megijedt az ágyúzástól a szomszédos városokban. A menekültek 34%-a szembesült a településük ágyúzásával, 20%-a pedig a megszállás elől keresett menedéket külföldön – derül ki a Jogalkotási Kezdeményezések Laboratóriuma kutatási eredményeiből. Körülbelül minden második menekült a gyermekeivel együtt váltott országot. Érdekes módon a menekült ukránok 12%-a majdnem egy évvel a háború kitörése után, 2023-ban hagyta el az országot. A migráció megugrása azután következett be, hogy az oroszok megsemmisítették a Kahovkai Vízerőművet.

Az ukránok általában gyorsan alkalmazkodnak a külföldi élethez. A menekültek 62,8%-a azt állítja, hogy Ukrajnán kívül könnyebben tudnak tisztességes életkörülményeket teremteni. Vagyis azok az ukránok, akik elveszítették otthonukat, vagyonukat, munkájukat, úgy vélik, külföldön könnyebben tudják berendezni az életüket.

Az ukránok többsége (68%) részesül támogatásban az EU-tól. A tanulmány kimutatta, hogy 43,97%-uk bérel lakást vagy házat, további 13,04% fizet a lakóhelyért. Vagyis a külföldön élő ukránok több mint fele rendelkezik bérelt lakóhellyel. Körülbelül 9,7%-uk barátoknál, ismerősöknél húzza meg magát, 19,59%-uk kapott külön lakóhelyet a fogadó államtól és csak 8,56% él menedékhelyen.

Ki tér haza?

Egy skála alapján megbecsülték a menekültek hazatérésének valószínűségét. A teljes körű háború vége előtt ennek valószínűsége 33 pont a 100-ból, utána pedig 66 a 100-ból. Jelenleg azonban a menekültek a hazatéréssel kapcsolatos kérdésre válaszolva hiányos adatokkal operálnak – mutat rá Olekszij Poznyak, a Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalomkutatási Intézete migrációs kutatási szektorának vezetője.

„Sokan a szociális támogatásban részesülők közül azt hiszik, hogy ez örökké tart, hogy véget ér a háború, és ők kapni fogják a segélyt. Amikor a háború befejeződik, s a támogatás megszűnik, egészen másként fognak viselkedni. Azok pedig, akik a visszatérésről beszélnek, miközben a háború zajlik, tisztességes, státusuknak megfelelő állást találhatnak. És akkor a visszatérésük valószínűsége jelentősen csökken” – magyarázza a kutató.

(hk/obozrevatel.com)