Egészségbiztosítás: Ki fizet az egészségért?

Az egészségbiztosítás bevezetését majdnem oly régen ígérik Ukrajnában, mint a kötelező magánnyugdíjpénztárakét. Úgy tűnik azonban, hogy a háború ebben az esetben nem hogy késleltetné a megvalósítást, hanem felgyorsítja.

A régi terv

A korrespondent.net összeállításában felidézi, hogy még valamikor 2020-ban Mihajlo Raduckij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács Nemzeti Egészség, Egészségügyi Ellátási és Egészségbiztosítási Bizottságának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajnában már 2023-ban működni kezdhet az egészségbiztosítás. Mint kifejtette, az egészségbiztosításnak azt kell fedeznie, amire nem terjed ki az állam által garantált ingyenes egészségügyi ellátás.

„Nem arról beszélünk, hogy felmondjuk a pénzügyi garanciákat. Ez az universal coverage (a páciens költségeinek általános fedezete, az ingyenes egészségügyi szolgáltatások garantált minimuma), és ennek lennie kell. Minden ország küzd érte. A biztosítás azt fogja fedezi, amire nem vonatkozik a garancia. Nem szabad hibáznunk. Azt a modellt kell választanunk, amelyet anyagilag és minőségileg megengedhetünk magunknak Ukrajnában” – mondta el akkor Raduckij.

Az egészségbiztosítás beindításához azonban több feltételnek is teljesülnie kell szerinte. Szükséges feltétel, hogy „kifehérítsék” az ukránok fizetését.

„Mindent megteszünk azért, hogy napról napra egyre kisebb legyen a fekete bérek aránya. Fontolgatjuk annak lehetőségét, hogy még idén sor kerül a törvény megírására és a modellválasztásra. De úgy gondoljuk, hogy gazdaságilag, a fizetések legálissá tételét tekintve valamikor 2023-ban érjük el annak lehetőségét, hogy ez a törvény működni kezdjen. Ez nem ígéret. Ezek tervek” – összegzett anno a parlamenti bizottság feje.

Miért éppen most?

Arra, hogy a miniszteri kabinet miért éppen most, a háború idején vette elő újra az egészségbiztosítás kérdését, egy nyilvánosságra hozott dokumentumban, az Egészségügyi Minisztérium augusztus 25-i, Viktor Ljasko miniszter által aláírt rendeletében találjuk meg a választ.

Ebből a dokumentumból – az egészségbiztosítás bevezetésének ütemtervéből – megtudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni nagyszabású fegyveres agressziójának negatív gazdasági következményei miatt a szociális szféra, ezen belül az egészségügy, nemzetközi szervezetektől és a partnerországok kormányaitól kapott támogatások és kölcsönök terhére működik. Az Ukrajna állami költségvetésébe befolyó adóbevételek zöme a biztonsági és védelmi szektor finanszírozására megy el. Így a pénzügyi források nem elegendőek a polgárok megfelelő mennyiségű és minőségű egészségügyi szolgáltatás iránti igényének biztosításához. Ezért aktuális a kiegészítő egészségbiztosítás szerepének növelése az egészségügyi szektor potenciális finanszírozási forrásaként.

Az elképzelés megvalósítása a következő előnyökkel fog járni a kormányzat szerint:

– az egészségügyi garancia­program által nem fedezett további szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének bővítése – ez lehet a szakorvosokhoz való gyorsabb eljutás, a drága gyógyszerek és kezelési módszerek finanszírozása, vagy pótlólagos egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

– az állami költségvetés terheinek csökkentése – mivel az egészségügyi szolgáltatásokat a biztosítók fizetik a biztosítottaknak, csökkenni fog a költségvetésből való finanszírozásuk igénye;

– egészségügyi szolgáltatók, biztosítók és biztosítási csomagok széles választékának megjelenése;

– a magántőke egészségbiztosításon keresztül történő bevonása támogathatja a kórházak és az infrastruktúra fejlesztését, korszerűsítését;

– az egészségügyi ellátásra való várakozás idejének csökkentése – a betegek gyorsabban hozzáférhetnek a szolgáltatásokhoz az egészségügyi ellátókkal együttműködő biztosítótársaságokon keresztül.

A kiegészítő egészségbiztosítás szerepének növelése érdekében tett fontos lépésekké kell válniuk a tervek szerint:

– az egészségügyi garancia­program hatálya alá nem tartozó szolgáltatások egyértelmű meghatározása, valamint azon esetek rögzítése, amikor magán- és jogi személyek költségére egészségügyi szolgáltatás nyújtható a betegeknek;

– a gyógyszerbiztosítás fejlesztése, amely a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök beszerzési költségeinek megtérítését irányozza elő – ennek a biztosításformának az a célja, hogy megvédje a betegeket a magas gyógyszerköltségektől, különösen akkor, ha az állami garanciákon kívül eső drága vagy hosszú távú kezelésre van szükség;

– az egészségbiztosítás bevezetésére szolgáló mechanizmusok egyszerűsítése;

– a lakosság tájékozottságának javítása az egészségbiztosítás előnyeivel és lehetőségeivel kapcsolatban, ami az emberek nagyobb érdeklődését, és ennek megfelelően a biztosítási kötvények költségeinek csökkenését kell, hogy eredményezze.

Többismeretlenes egyenlet

A megvalósítani tervezett egészségbiztosítás nem lesz általánosan kötelező, ami azt jelenti, hogy csak a biztosítottak élvezhetik az előnyeit. Sőt! Például, ha a biztosítottakat soron kívül kezelik az orvosok, akkor azoknak, akik nem rendelkeznek biztosítással, előreláthatóan több időt kell az orvosi rendelőben tölteniük.

Egyelőre nincs információ arról, hogy ezt az egészségbiztosítást milyen forrásokból finanszíroznák. Annyi bizonyos, hogy nem az állami költségvetés lesz a forrás. Felmerül, hogy a költségeket magukra vállalhatnák a munkáltatók, ám ez kérdéseket vet fel. Hiszen, egyfelől, cégek és szervezetek már ma is kötnek egészségbiztosítást az alkalmazottaik javára. Másfelől távolról sem minden vállalkozás akarná vagy bírná felvállalni ezt a pluszterhet.

Jelenleg még az sem tudható, hogy mennyibe kerülne a biztosítás a munkáltatóknak. Ez csak azután derülhet ki, hogy meghatározzák, mely szolgáltatásokra terjedhet ki az egészségbiztosítás.

„A céges alkalmazottak számára a legolcsóbb kötvény most évi 300–400 dollárba kerül, a tisztességes (jó fedezettel rendelkező – a szerk.) 600–700 dollár, a VIP-kötvény 800–1200 dollár. Az egészségügyi minisztériumi biztosítás esetén »megnyirbált« programok is lehetségesek: mondjuk csak német vagy svájci műízületek vásárlására az ingyen szállítható indiai helyett; vagy jobb minőségű stentek választását tenné lehetővé stb. De így se öt kopijkába kerülne. A kritikus betegségekre vonatkozó biztosítás (onkológia, transzplantáció, szív­infarktus, agyvérzés) körülbelül évi 300 dollártól indul. És ez az általános egészségbiztosításon felül van, ahol az ilyen betegségekre gyakran nincs fedezet, vagy csak korlátozottan fedezik azokat, ami nem elégséges a hosszú és költséges kezeléshez” – idézi a portál az informator.ua-nak nyilatkozó Vjacseszlav Csernyahovszkijt, a Biztosítási Üzleti Szövetség vezérigazgatóját.

Tehát a kötvény minimális költsége körülbelül évi 300 dollár, azaz csaknem 12 ezer hrivnya lehet. Ezeket a költségeket mindenkinek vállalnia kellene, aki biztosítani szeretné magát – hacsak a munkáltatója nem vállalja át a kiadásokat. A munkáltatókat például a biztosítási díjak adómentessé tételével lehetne érdekeltté tenni a munkavállalók biztosításában, ehhez azonban módosítani kellene az Adótörvénykönyvet.

Összefoglalva, egyelőre nem világos, hogyan fog működni az egészségbiztosítás. Fontos lenne azonban, hogy a biztosítási kötvények vásárlása ne váljon hasonlatossá a kórházi pénztárak „önkéntes” befizetéseihez – mutat rá a korrespondent.net.

(pszv/korrespondent.net)