Mi a teendő méh- és darázscsípés esetén?

Az utóbbi időben egyre többször találkozhatunk olyan esetekkel vagy hallhatunk a médiában arról, hogy a méh- és darázscsípéssel járó allergiás reakcióknak enyhe, súlyos, esetenként életveszélyt, illetve halált okozó következményei lettek. Kárpátalján nemrég egy 38 éves munkácsi járási nő vesztette életét rovarcsípés következtében. De mit tegyünk, ha már megtörtént a csípés, és bekövetkezik a baj: testünkben allergiás reakciókat érzünk?

Számos csípés okozhat allergiás reakciókat. Amikor egy rovar mérge (fehérjetermészetű anyagok, enzimek) kerül a szervezetbe, azt a test, vagyis az immunrendszer idegen anyagként ismeri fel, ezért túlzott reakcióval próbálja védeni a szervezetünket, ami ahhoz vezet, hogy speciális IgE (immunglobulin E) ellenanyagokat termel ellene, ami különböző reakciókat vált ki az emberi szervezetben. Tehát az allergia a szervezet téves immunválasza. Olyan anyag, molekula ellen védekezik, mely a szervezetre ártalmatlan, és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoz. A jellemző tünetek között szerepelhetnek kiütések, foltok megjelenése a bőr felszínén, hányás, hasmenés, légszomj, nehézlégzés, és súlyosabb esetben akár úgynevezett anafilaxiás sokk is kialakulhat.

A rovarcsípés hatására helyi és a szervezet egészét érintő reakciók is kialakulhatnak.

A csípés helyén tapasztalható reakciók: fájdalom, ödéma, viszketés, vérzés, bőrpír, csalánkiütés.

A több szervrendszert érintő reakció alkalmával előfordulhat: bőrkiütés, nyelv-, ajak- és légúti duzzanat, gégeödéma, szapora vagy éppen sípoló légzés, nehézlégzés, a vérnyomás leesése, sokk, eszméletvesztés, légzésleállás.

A felnőttek 4%-ánál, a gyermekek közel 1%-ánál lehet rovarméreg-allergiával számolni. Amennyiben egy korábbi csípés után a normálisnál erősebb reakció jelentkezik, akkor javasolt allergiavizsgálat végzése. A vizsgálat vérvétellel történik, amely során a méh- és darázsméreggel szembeni specifikus IgE-ellenanyag kimutatását végezik el. Az átfogó allergiavizsgálat (multiplex allergiateszt) az egyes allergének közötti összefüggéseket, az esetleges keresztallergiákat is feltárja.

Azt is érdemes tisztázni, hogy amíg a méh csak egyszer tud csíp­ni, a fullánkja sokszor a csípés helyén marad, addig a darazsaknak visszahúzható fullánkjuk van, így képesek többször is egymás után belénk csípni. Ezenkívül csípést és allergiát okozhat még szúnyog, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy vízparti nyaraláskor a medúza és a tengeri sün is.

Amennyiben méh csípett meg bennünket, igyekezzünk minél hamarabb lesöpörni a bőrünkről, és a bennünk hagyott fullánkot is minél hamarabb eltávolítani. A fullánk eltávolításakor ne csípjük azt össze a két ujjunkkal, mert így a benne lévő maradék méreg is a bőrünkbe kerül, inkább próbáljuk meg egy élesebb tárggyal – kés, plasztikkártya – oldalirányba kipöckölni vagy kihúzni, kikaparni.

A tünetek mértékétől függ, hogy mikor elég csak egy kis hideg borogatást tenni a csípés helyére, mikor kell gyógyszert bevenni, és milyet, vagy mikor kell azonnal mentőt hívni, orvosi segítséget kérni.

A darázs-, illetve méhcsípések következtében normál esetben enyhe, viszkető duzzanat keletkezik. Ilyenkor a tüneteket helyi kezeléssel, borogatással és különböző krémekkel enyhíthetjük.

A méh váladéka savas kémhatású, ezért a csípést lúgos folyadékkal jó bekenni, ehhez szódabikarbónát keverjünk el kis vízben. A darázscsípés ezzel szemben lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, pl. citromlével, ecetes vízzel érdemes kezelni.

Erős helyi reakcióról beszélünk, ha a csípés helyén 10 cm-t meghaladó duzzanat alakul ki, amely fájdalmas és akár napokig is növekedhet. A tünetek általában a csípést követő 48 órában a legrosszabbak, majd fokozatosan enyhülni kezdenek. Ha a test más területén is tapasztalunk elváltozást, mindenképpen kérjünk szaksegítséget. Amíg a duzzanat fennáll, mindennap vehetünk be antihisztamin tartalmú tablettát, vagy gyerekek esetében adhatunk cseppet.

Ha a következő tüneteket észleljük magunkon, azonnal hívjunk mentőt vagy gyorsan elérhető, orvosi segítséget:

– szédülés, ájulás, gyengeségérzés;

– hányinger, hányás, hasmenés jelentkezik;

– fulladást, nehézlégzést érzünk, vagy gombócot a torkunkban;

– hangunk rekedtté válik, nehezen tudunk beszélni;

– arcunk, nyakunk, szemünk, nyelvünk dagadni kezd;

– ha a csípés az arcunkat vagy a száj belső részét, a torkunkat érte.

Különösen fontos, hogy ha önnél már megállapították a darázs- vagy méhcsípés-allergiát, akkor tartson otthon orvos által ajánlott, megfelelő gyógyszert, és mindig vigye magával, hogy szükség esetén segíthessen! Ha nem tud segíteni, hívjon mentőt!

A súlyos allergiás esetekben sajnos akár néhány perc alatt is életveszélyes reakciók mennek végbe a szervezetünkben, amelyek halált is okozhatnak!

Amennyiben a beteg rendelkezik EpiPen nevű készítménnyel, mert allergiája ismert, azt be kell adni neki, miközben hívjunk szaksegítséget. Az eszközben a gyógyszer előre fel van szívva. Csak ki kell venni a tartódobozából, le kell venni róla a tetején lévő kupakot, majd az eszközt a végével merőlegesen a beteg combjának külső oldalába kell nyomni. Mindig maradjon valaki a beteg mellett, hogy figyelje, és ha az állapota rosszabbodik, eszméletét veszti, vagy leáll a légzése, szívműködése, azonnal tudjon neki segíteni. Amennyiben bekövetkezik az állapotrosszabbodás, hívjuk újra a segélyhívó számot, és kövessük a telefonon adott utasításokat.

Mindhárom esetben fontos tudni, hogy a kalcium semmilyen hatással nincs a reakcióra! Teljesen fölösleges ilyen esetben bármilyen dózisban kalciumot inni vagy tablettában bevenni. Sőt, akár hamis biztonságérzetet is adhat a betegnek, aki azt hiheti, hogy a kalcium hamarosan javít az állapotán, és így nem kér időben szaksegítséget, bár a tünetei alapján erre azonnal szükség lenne. Sajnos ez a tévhit nagyon mélyen beivódott az emberekbe, régen az orvosok is javasolták, így nagyon nehéz meggyőzni bárkit a hatástalanságáról allergiás esetekben.

Rovarméreg-allergia és immunterápia

A darázs- és méhcsípés-allergia gyógyítható vakcinakúrával, mely a túlérzékenységi reakciót csökkenti, majd általában 3 éves kezelés után megszüntetheti. A specifikus immunterápia célja, hogy az allergiás beteg szervezete lépésről lépésre hozzászokjon az allergiát kiváltó anyaghoz. Injekciós kezelés esetén előfordulhatnak súlyos mellékhatások, ezért ezt a kezelési formát csak intenzív osztályos háttérrel rendelkező fekvőbeteg-intézményben, a kezelésben jártas allergológus szakorvos közreműködésével tanácsos alkalmazni.

Dankai Péter