Választások háború alatt: pró és kontra

Ukrajnában tart a háború, ez uralja a közbeszédet és médiát. A háttérben azonban, a két hadijelentés közé beszorított „civil” témák között időről időre makacsul felbukkan a parlamenti és az elnökválasztás kérdése.

Meglepő nyilatkozat

A BBC News Ukrajina összeállításában felidézi, Ukrajnában október végén parlamenti választásokat kellene tartani, jövő márciusban pedig az államfő személyéről dönthet az ország. Amikor a téma nyár elején felmerült, politikusok és szakértők komoly arccal elmagyarázták, hogy miért nem lehetséges választásokat kiírni hadiállapot idején.

„Háború van, tart a hadiállapot. Milyen választásokról beszélhetünk, ha az Alkotmány szerint most nem tarthatunk választásokat?” – mondta körülbelül három héttel ezelőtt Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője.

Úgy tűnt, ezzel egyszer s mindenkorra pontot tesz az ügy végére, egyben elhallgattatva a pletykákat, amelyek szerint a kormányzat a háború kellős közepén is kész lenne parlamenti választásokat tartani.

Valamivel később azonban Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke egy interjúban kijelentette, hogy az Alkotmány nem tiltja a választások megtartását. Ezzel nemcsak a szakértőket sikerült meglepnie, hanem néhány párttársát is.

„Hogy is állunk akkor? A Bankova mégis választásokra készül?” – kérdezték egymástól parlamenti képviselők és újságírók. Hiszen, egyfelől, Sztefancsuk mégiscsak az ország második embere, másfelől pedig, mondják a bennfentesek, aligha mondott volna ilyesmit az Elnöki Hivatallal való egyeztetés nélkül.

Volt, aki a kijelentést az újságíró és a házelnök közötti félreértésnek tudta be, mások mosolyogtak a bajszuk alatt, hogy Sztefancsuk jogász létére láthatóan nem ismeri az Alkotmányt, néhányan pedig magánvéleményként könyvelték el szavait.

Akadnak viszont néhányan a szakértők között, akik szerint nem tévedésről, s nem is elszólásról van szó, hanem a közvélemény szondázásáról, hogy lássa a hatalom, miként reagálnak a választások gondolatára az emberek.

Ebben az esetben viszont a kérdés ugyanaz, mint egy jó hónappal ezelőtt: elképzelhető, hogy mégiscsak választásokat rendeznek Ukrajnában még azelőtt, hogy véget érne a hadiállapot?

Törvénymódosítás készül?

A jogászok kedvükre vitatkozhatnak azon, hogy az Alaptörvény tiltja-e a választásokat hadiállapot idején vagy sem. Annyi bizonyos, hogy az egyetlen jogszabály, amely egyenesen tiltja a választások megtartását ebben az időszakban, az A hadiállapotról Ukrajnában című törvény.

Sztefancsuk szóban forgó interjúja a Rada tévécsatorna műsorában hangzott el. A házelnök ebben jegyezte meg újságírói kérdésre válaszolva, hogy az Alkotmány nem tiltja a választások megtartását hadiállapot idején. Ezenkívül utalt rá, hogy készül A hadiállapotról Ukrajnában törvény módosítása, ami mégiscsak lehetővé tenné a szavazást hadiállapot idején.

Sztefancsuk hozzátette, hogy a közeljövőben a parlamentben „aktualizálódhat” ez a kérdés, és emlékeztetett arra, hogy korábban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Tini Cox arról beszélt, hogy a választásokat a háború ellenére is napirenden kell tartani. Igaz, Cox is utalt rá, hogy az Alkotmány jelen helyzet szerint nem teszi lehetővé a választások megtartását hadiállapot idején.

Mit mond az Alkotmány?

A választások ellenzői az Alkotmány 83. cikkelyére hivatkoznak, amely szerint abban az esetben, ha a Legfelső Tanács mandátuma hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején jár le, megbízatása folytatódik a hadiállapot vagy rendkívüli állapot eltörlése után megválasztott új összetételű Legfelső Tanács első ülésszaka első ülésének napjáig. Ezt a kitételt Sztefancsuk számos párttársa is úgy értelmezi, hogy az Alkotmány nem tiltja ugyan egyenesen, de abból indul ki, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani Ukrajnában.

Julija Kiricsenko alkotmányjogi szakértő, a Politikai és Jogi Reformok Központjának egyik vezetője egy további érvet is felhoz a választások megtartása ellen. Mint rámutat, az Alkotmány lehetővé teszi hadiállapot idején számos alapvető emberi jog korlátozását, például a szólásszabadságét, a gyülekezési szabadságét stb.

„Ezért az alkotmányos elvekből kiindulva nem tarthatunk demokratikus választásokat háború idején, és ez minden választásra vonatkozik” – állapítja meg.

Megoldás lehet az internetes szavazás?

A szakértők úgy gondolják, közvetlenül a háború után sem lesz egyszerű választásokat tartani, nemhogy háború közben. Mint rámutatnak, sokfelé romokban hever a „választási infrastruktúra”, nagyon sok a belső menekült, több milliónyian külföldön tartózkodnak. A választói névjegyzék aktualizálása nem lesz egyszerű feladat, azt pedig elképzelni is nehéz, hogyan oldható meg ennyi ember szavazása külföldön.

Felmerült, hogy a külföldön tartózkodók levélben, esetleg a Gyija alkalmazáson keresztül is szavazhatnának. A szakértők ugyanakkor rámutatnak: a jogszabályi és műszaki háttér megteremtése mellett a társadalomnak el kell fogadnia a szavazásnak ezeket az új formáit. Egyébként a BBC forrása a Központi Választási Bizottságban (CVK) egyértelművé tette, hogy egyelőre nem is fontolgatják az internetes szavazás lehetőségét. Elmondása szerint a testület készül a választásokra, de abból indulnak ki, hogy azokra csak a háború után kerül sor.

Andrii Mahera, a CVK korábbi alelnökeként több tucat választást bonyolított le. Az alkotmányos akadályok mellett számos technikai és politikai problémára is felhívja a figyelmet. Rámutat például, hogy a hadiállapot alatt a mozgásszabadság jelentősen korlátozva van (amint a szólásszabadság is), Kárpátalja kivételével minden régióban kijárási tilalom van érvényben, ezért sok választási rendezvény lebonyolítása eleve lehetetlen. A békés gyülekezés joga is korlátozott, ilyenkor még a jelöltnek a választókkal való találkozása is jogsértésnek minősülhet – mondja. A fronton harcoló polgárok ugyanakkor nem szavazhatnak és főként nem választhatók meg.

Puszta szóbeszéd?

Volodimir Feszenko politológus egyelőre puszta szóbeszédnek tartja a választások megrendezését hadiállapot idején. Szerinte csak azt kell majd komolyan venni, ha a parlamentben megjelennek a választások lebonyolításához nélkülözhetetlen törvénymódosítási indítványok. A hadiállapotról szóló törvény mellett ugyanis módosításra szorulna a választási törvény is, és be kellene nyújtani a Legfelső Tanácsnak a választások költségvetését.

Feszenko kétli, hogy a választásokra még idén sor kerülne, bár kizárni sem lehet. Mint rámutat, a Bankován érdekeltek lehetnek a választások mielőbbi megtartásában, hiszen az államfő támogatottsága változatlanul rendkívül magas, de ez jelenleg több szempontból is kockázatos lenne. Az ideális az volna számukra, ha tavaszra véget érne a háború, s ki lehetne írni az egyidejű parlamenti és elnökválasztásokat.

Csak amennyiben jövő tavaszra sem ér véget a háború, merülhet fel komolyan a választások megtartása hadiállapot idején, véli a szakértő.

(ntk/bbc.com)