Új törvény a területi közigazgatási egységekről: Minden város, ami nem falu

A Legfelső Tanács elfogadta a területi közigazgatási egységek létrehozására, felszámolására, határaik megállapítására és módosítására, megnevezésükre és átnevezésükre vonatkozó szabályokat tartalmazó új törvényt – jelentette az UNIAN hírügynökség a parlament honlapjára való hivatkozással.

Az Ukrajna közigazgatási és területi berendezkedését érintő egyes kérdések megoldásának rendjéről szóló törvényt (regisztrációs száma 8 263.) 262 szavazattal fogadták el a honatyák július 28-án.

A törvényjavaslat indoklásában előterjesztői rámutattak, hogy az Ukrajna közigazgatási és területi berendezkedésével kapcsolatos kérdések rendezésének egyes eljárásait továbbra is egy olyan rendelet szabályozza, amelyet még 1981. március 12-én hagyott jóvá az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának Elnöksége.

„Ez elfogadhatatlan, tekintettel jogszabályainknak az Európai Uniós joggal való fokozatos egységesítésére (harmonizációjára), továbbá figyelembe véve, hogy Ukrajna Legfelső Tanácsa egyértelműen jogrendszerünk deszovjetizálása felé vette az irányt, ami különösen fontossá vált a magát a Szovjetunió letéteményeseként és a vonatkozó hagyományok hordozójaként pozicionáló agresszor állam Ukrajna elleni teljes körű fegyveres agressziója közepette” – írták.

Alkotói szerint a törvénytervezet elfogadása lehetővé teszi, hogy megszilárdítsák az ukrán közigazgatási-területi rendszer reformjának egyes vívmányait, továbbá jogszabályi szinten rögzítsék a közigazgatási-területi rendszerrel kapcsolatos egyes kérdések rendezésének szabályait, valamint megsemmisítsék a máig alkalmazott szovjet rendeletet.

A Nép Szolgája párt honlapján mindehhez hozzáteszik, hogy ez a törvény korszerűsíti és egyszerűsíti a települések közigazgatási határainak megállapítására és módosítására vonatkozó eljárásokat.

Vitalij Bezhin, a törvényjavaslat egyik szerzője, a Nép Szolgája parlamenti képviselője, a Legfelső Tanács Közigazgatási Szervezési, Helyi Önkormányzati, Régiófejlesztési és Városrendezési Bizottságának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum világos eljárásokat határoz meg a települések besorolására a városok, nagyközségek és falvak kategóriákba.

Az említetteken kívül egy további kategóriát is bevezet a jogszabály az olyan emberek által lakott területek besorolására, amelyek nem minősülnek településnek: ez a „lakott hely” (поселення). Azok az emberek által kompaktul lakott területek sorolhatók ebbe a kategóriába, amelyeknek nincs stabil népessége (lakossága).

„Jelenleg sok kistérségnek van ilyen lakott helye de facto. Ezek többnyire egykori nyaralószövetkezetek, illetve ideiglenes mobil városok, ahol a belső menekültek élnek. A háború miatt még több ilyen település lesz, ezeket integrálni kell a kistérségek életébe” – mutatott rá Bezhin.

A törvény szabályozza továbbá a települések alapításának és felszámolásának, határaik megállapításának és megváltoztatásának, a települések elnevezésének és átnevezésének, a járások kialakításának és felszámolásának, közigazgatási központjaik megváltoztatásának, a városi kerületek kialakításának és határaik megváltoztatásának stb. rendjét.

„Mindezek a kérdések – a járási szintű módosítások kivételével – kötelező lakossági egyeztetés alapján fognak megoldódni” – jelezte a képviselő.

Bezhin felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény hatálybalépésekor a vonatkozó rendelkezések alóli kivételként minden város, beleértve a köztársasági, megyei és járási jelentőségűeket, amelyek a törvény hatálybalépése előtt városnak minősültek, valamint a városi jellegű nagyközségek a továbbiakban is városnak tekintendők majd, a falvak és nagyközségek kategóriája ugyanakkor nem változik.

A meghatározás szerint a város döntően kompakt, többszintes beépítésű település, amelynek összlakossága legalább 10 ezer fő. Nagyközségnek minősül a döntően udvarházas beépítésű, legalább 5 000 fős összlakosságú település, falunak pedig az 5 000 fő alatti összlakosságú, udvarházas beépítésű település számít.

A törvény azt is meghatározza, hogy a lakott hely emberek olyan településen kívüli kompakt lakóhelye, amely nem rendelkezik stabil összetételű lakossággal és nem minősül településnek.

A települések alapítása (felszámolása), határaik megállapítása (módosítása), a települések más kategóriába sorolása során figyelembe veszik többek között a terület történelmi, földrajzi, társadalmi-gazdasági, természeti, ökológiai, etnikai, kulturális adottságait.

A település megalakítása a miniszteri kabinet hatáskörébe tartozik, arra az általa meghatározott eljárási rend szerint kerül sor a községi, nagyközségi, városi tanács előterjesztése alapján. A településalapítási kormányhatározat rögzíti a létrehozandó település kategóriáját (falu vagy nagyközség). Településalapításra azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy az a település vagy településrész, amelyből az új település létrejön, megfelel a törvény által az adott településtípussal szemben támasztott követelményeknek.

A járások kialakítását, határaik kijelölését, a járások közigazgatási központjainak megváltoztatását a miniszteri kabinet előterjesztése alapján a Legfelső Tanács végzi. A járás megnevezését és közigazgatási központját a járás létrehozásáról szóló határozatba foglalják.

Azt is megállapítja a törvény, hogy a közigazgatási és területi felosztás kérdéseinek nyilvános vitája számos esetben kötelező. Ilyen többek között a település megalakításának és a település elnevezésének (átnevezésének) kérdése.

A városok határainak módosításáról a Legfelső Tanács dönt a miniszteri kabinet előterjesztése nyomán. A falvak, nagyközségek esetében a településhatár módosításáról a miniszteri kabinet határoz az adott település önkormányzatának előterjesztése alapján.

(ntk/unian.ua)