A görögdinnye termesztéstechnológiája XIII.

Ápolási munkák

2023. július 17., 15:46 , 1167. szám

Sokan úgy látják a dinnyetermesztést, hogy kiültetjük, aztán hadd fusson magának, ha jó nagy bokrot nevel, azzal arányos lesz a termés mérete és íze is. Valójában ennek éppen az ellenkezője igaz: a sok másodlagos, harmadlagos inda és a rengeteg virág képes felemészteni a dinnye erejének nagyját, s a termésre már alig jut valami. Ezért is lesz a gyönyörű bokrokból apró, ízetlen termés.

Palántázás esetén a kiültetést és a befoganást követően fontos a tőzeglégy (egyéb kártevők) kártételének a kivédése. Amennyiben ez elmarad, hatalmas veszteségeket kockáztatunk. Erre a bevált módszer a rovarölő szeres beöntözés (dimetoát, cipermetrin + klórpirifosz-etil stb. hatóanyagok megfelelő dózisú beöntözése, becsepegtetése), amit kb. 5-7 nap múlva ajánlott megismételni.

Borús, esős időjárás esetén, mely +10 °C feletti hőmérséklettel társul, a baktériumos fertőzésekre is figyelni kell. Amennyiben szükséges, réz (ne legyen virág a növényen, mert perzsel) és kasumin hatóanyagú készítményekkel megfelelően védekezhetünk.

A kiültetés után 1-2 héttel talajlazítást kell végeznünk, a tenyészidő folyamán pedig 2-3 sorközművelésre lesz szükség. A jó termés előfeltétele a morzsalékos talajszerkezet, s nem csak a tő közvetlen közelében – lehetőleg az egész sorközt műveljük.

A takarófóliákat el kell távolítani (május közepe), mielőtt a termős virágok megjelennek, hogy a rovarok beporozhassák a virágokat, s azok meg tudjanak termékenyülni. Amíg fagyos éjszakák várhatók, addig a fóliatakarást csak nappalra vegyük le, éjszakára húzzuk vissza.

Mikor már futásnak indultak a dinnyepalántáink, a kb. 1-1,5 m hosszú indákra ajánlatos egy-egy lapát földet dobni (betakarni), hogy az esetleges júniusi viharok ne tudják elforgatni az indákat, mert ettől eltörhet a szár, ami termésvesztést eredményez.

A vízpótló öntözés alkalmanként kb. 3-5 liter/tő adagokban történjen. Fejtrágyázásra, tápoldatozásra hetente van szükség a talaj EC-értékének függvényében:

– homoktalajon a tápoldat ajánlott EC-értéke: 1,6–1,8 mS/cm;

– kötött talajon a tápoldat megfelelő EC-értéke: 1,9–2,4 mS/cm.

Konkrét tápoldatozási receptről nem beszélhetünk, mert bizony, minden termelőnél eltérő az öntözővíz EC-értéke, mások a talajadottságok, sőt a talajfajták is. Amennyiben segítségre van szükségük a tápoldatozásban, bártan forduljanak a helyi falugazdászokhoz!

 

A görögdinnye metszése

A görögdinnye metszésének fő oka a koraiságra törekvés, az érés fokozása. A termés méretére, illetve annak minőségére is jelentős pozitív hatással van. Vagyis a görögdinnyét metszeni kell, ha eredményesen akarjuk termeszteni. Általánosságban elmondható, hogy a metszés nem bonyolult munka, de vigyázni kell, nehogy megsértsük a növényt.

Hasznos olyan szárakat hagyni, amelyek közelebb vannak a fő szárhoz, és több táp­anyagot gyorsabban tudnak a terméshez juttatni. Ez azt jelenti, hogy az ezeken termő gyümölcsök nagyobb méretűek és minőségesebbek lesznek, mivel optimális körülmények között fejlődnek. Fajtától függően 3-4 hosszabb főinda és 6–15 rövidebb, úgynevezett másodlagos inda keletkezik.

Mielőtt rátérnénk, hogy mit, mikor kell letörnünk, tisztában kell lenünk a virágok típusaival, mert ezen múlik minden. A görögdinnyék nőnemű és hímnemű virágokat is hoznak ugyanazon az indán. Először a kisebb, hímnemű virágok jelennek meg. A nőnemű virágok sokkal nagyobbak, így nem lehet nem észrevenni azokat. Ha a növényeken nincs virág, annak több oka is lehet: túl meleg van, túl hideg van, nincs elég vizük, kevés a tápanyaguk, stb. Mindenképp azt jelenti a virágok hiánya, hogy a görögdinnye számára valami nem optimális. Ha a növény hoz ugyan nőnemű virágokat, de a kis gyümölcsök a tövénél összezsugorodnak és elhalnak, akkor a virágok nincsenek beporozva. A görögdinnye virágait a rovarok porozzák be, ha viszont úgy véljük, hogy a rovarok nem végzik el a dolgukat, akkor megtehetjük helyettük mi magunk is. A beporzást reggel a legjobb elvégezni. Tépjünk le egy pár hímnemű virágot, majd szedjük le róluk a szirmaikat. Ezután a pollennel megrakott porzószálakat szórjuk a nőnemű virág közepén levő termőre, így a pollen ráragad. Az első nőnemű virágok fogják a legjobb gyümölcsöt hozni. Ahhoz, hogy a lehető legnagyobbra növesszük ezeket, lecsíphetjük az inda végét, miután több gyümölcs (3-5 db, nem több) formálódott rajta.

 

Metszés lépésről lépésre

Különítsük el a legerőteljesebb elsődleges indát, mely legalább 2-3 másodlagos indával rendelkezik. Az összes többit távolítsuk el egy ízköz meghagyásával.

Az elsődleges indán 8-10 ízköznél csípjük vissza a hajtást. Ha a visszacsípés után víz cseppen ki az indából, akkor nem kell tartanunk a fertőzésektől. Amennyiben nem, akkor mindenképpen ajánlott gombaölő szeres védekezés elvégzése a metszés után.

A 2-3 másodlagos indát kb. 4-6 ízköznél ajánlatos visszacsíp­ni, de egyes fajták esetében ez nem szükséges, mert a termés által leterhelve intenzív növekedésük lelassul.

Az első virágok rendszerint hímneműek, csak a 4. vagy 5. virág lesz nőivarú. Mindenképpen várjuk meg, hogy a termés legalább tyúktojás nagyságúra nőjön (a biztos termés érdekében), s ezután minden virágot távolítsunk el a dinnyetövekről. Minden elszáradóban lévő virág csökkenti a termés méretét. Az elfogadható termésminőség érdekében tövenként 3-5 termés hagyható meg, számukat és minőségüket a termesztéstechnológia fogja meghatározni. Például csepegtetőszalagos intenzív termesztésben akár 5 db dinnye is maradhat, míg hetente egyszeri öntözés esetén 2-3 termést hagyjunk meg tövenként.

Metszeni legalább 4-5 alkalommal szükséges a tövek növekedését és fejlődését követve. A virágok folyamatos szedése és a mellékhajtások (kacsok) letördelése minőséget javító hatású.

Szabadföldi termesztésben az indák lecsípése 5–15%-os termésnövekedést eredményezhet. Viszont a virágok és a plusztermések le nem csípése 50%-os termésméret-csökkenést tud előidézni. Összességében elmondható, hogy a virágok és a felesleges termés lecsípése fontosabb, mint az indák irányítása, visszacsípése. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza