Felmérés: 84%-ra nőtt a magukat szabadnak tekintők aránya Ukrajnában

A teljes körű háború kitörése után a demokráciát a legkívánatosabb kormányzási formának tartók aránya 73%-ra nőtt, míg a tekintélyelvű rezsimet előnyben részesítőké 9,5%-ra csökkent a megkérdezett ukránok körében – derül ki a Razumkov Központ szociológiai szolgálata által 2023. május 23. és 31. között a Holland Királyság Ukrajnai Nagykövetsége által finanszírozott MATRA Program keretében végzett felmérésből, amelyet az Interfax–Ukrajina ismertet.

Állam és demokrácia

„A 2010 és 2021 közötti időszakban a demokráciát az államberendezkedés legkívánatosabb típusának tartó válaszadók aránya 48–56 százalék, a tekintélyelvű rezsimet előnyben részesítők aránya pedig 18–24 százalék között mozgott. A 2022. szeptember–októberben, tehát a teljes körű orosz–ukrán háború kitörése után végzett felmérés szerint előbbiek aránya 68%-ra nőtt, utóbbiaké 11,5%-ra csökkent. 2023 májusában a demokratikus rezsim híveinek aránya tovább nőtt – 73%-ra –, a tekintélyelvűség híveinek aránya pedig 9,5%-ra csökkent” – áll a Razumkov Központ tájékoztatójában.

Mint írják, a nagyszabású háború közepette nőtt (28%-ra) azoknak a válaszadóknak az aránya Ukrajnában, akik „inkább jónak” vagy „nagyon jónak” tartják az olyan rendszert, amikor a katonák vagy egy katonai rezsim kormányoz, míg 2017-ben 12% volt az arányuk. Az ukránok túlnyomó többsége (71%) azonban ma is rossznak tartja az ilyen rendszert.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy a válaszadók 26%-a egyszerre tartja jónak azt a rendszert, amelyben katonai rezsim vagy katonák kormányoznak, s a demokratikus rendszert (azok 91%-a, akik jó rendszernek tartják, amikor a katonák vagy egy katonai rezsim kormányoznak, a demokratikus rendszert is jónak tartják). Mindez a szociológusok szerint azt jelenti, hogy ezek az emberek a „katonai rezsimre” főként a demokrácia védelmének eszközeként tekintenek az agresszorral való katonai szembenállás körülményei között.

A felmérés készítői rámutattak, az utóbbi hat évben a polgárok egyre magasabbra értékelik az ország irányításának demokratikusságát. A kormányzás demokratikusságát értékelő átlagpontszám (egy 10 pontos skálán, ahol az 1 azt jelenti, hogy „egyáltalán nem demokratikus”, míg a 10 azt, hogy „teljesen demokratikus”) a 2017-es 3,8-ről 2020-ra 5,1-re, 2023-ra pedig 6,2-re nőtt.

Ukrajnában 2020-hoz képest 34%-ról 28%-ra csökkent azoknak a polgároknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a politikai rendszer nem ad számukra lehetőséget befolyásolni a kormány tevékenységét. Ugyanakkor 17%-ról 12%-ra csökkent azoknak az együttes aránya is, akik szerint a politikai rendszer lehetővé teszi a hozzájuk hasonlóknak, hogy „kétségtelenül” vagy „kellő mértékben” befolyásolják a kormány tevékenységét.

Egyén és szabadság

Ukrajnában 2021-hez képest 62%-ról 84%-ra nőtt a magukat szabad embernek vallók aránya.

„Ha választani kell, hogy mi a fontosabb: a szabadság vagy az egyenlőség, akkor a megkérdezettek 75%-a választja a szabadságot (2022-ben 71%, 2020-ban 64%). De ha a szabadság és a biztonság között kell választaniuk, az ukránok gyakrabban választják a biztonságot (54,5%) és 44% választja a szabadságot. A biztonság mellett voksolók aránya azonban most lényegesen kisebb, mint 2020-ban, amikor az ukránok 66%-a részesítette előnyben a biztonságot. (Történik mindez akkor, amikor Ukrajnában teljes körű háború zajlik, és a biztonság kérdése rendkívüli mértékben felértékelődik.)” – áll a Razumkov Központ tájékoztatójában.

Mint írják, ami a szabadság és a jólét közötti választást illeti, a szabadságot választók aránya folyamatosan nő az ukránok körében. Míg 2010-ben a szabadságot és a jólétet előnyben részesítők aránya megközelítőleg azonos volt (32%, illetve 30%), 2023 májusára előbbiek aránya 51%-ra nőtt, az utóbbiaké pedig 23%-ra csökkent.

(hk/interfax.com.ua)