Nem orosz támadás, nem műhold – Mi az? Meteor?

2023. április 26., 09:37 , 1156. szám

Április 19-én, 22.00 óra körül Kijevben a szemtanúk egy fényes objektumra figyeltek fel a város felett. Eleinte orosz támadásnak vélték a jelenséget, volt olyan elképzelés is, hogy egy NASA-műholdról lehet szó, amely letért a pályájáról, később azonban mindkét magyarázatot cáfolták. Az ukrán űrügynökség szerint meteor okozhatta a tüneményt – írja összeállításában a BBC News Ukrajina.

Valami történt

Azon az estén a kijeviek egy fényes tárgyat láttak zuhanni a város fölött. Ezt követően azonnal megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, de gyorsan híre ment, hogy nem orosz támadásról van szó. Utóbb megerősítették, hogy aznap Oroszország nem támadta Kijevet.

A helyiek azzal tréfálkoztak a közösségi médiában, hogy egy ufót lőhetett le a légvédelem.

„Április 19-én 22.00 körül egy fényesen világító légi objektumot figyeltek meg az égbolton Kijev felett. Az előzetes információk szerint ez a jelenség egy NASA-műhold Földre zuhanásának a következménye. Elkerülendő az áldozatokat a földre hulló törmeléktől, légiriadót hirdettek. A légvédelem nem lépett működésbe” – közölte Szerhij Popko, a Kijev Városi Katonai Közigazgatás vezetője.

A BBC szerint a riadalmat okozó NASA-műhold a RHESSI lehetett volna, amely a napkitöréseket figyelte meg földközeli pályáról 2002-től 2018-ig, amikor is befejezte munkáját. Az objektum azonban a kijevi felvillanás idején még a pályáján volt, és az előzetes számítások szerint földet érésének várható területe egyébként is messze esett Ukrajnától. Utóbb jelentették, a RHESSI „rendben” elégett a Föld atmoszférájába lépve valahol Észak-Afrika felett.

Nem sokkal később az Ukrán Nemzeti Űrügynökség közölte, hogy a Kijev felett tapasztalt fényjelenséget nagy valószínűséggel egy meteor okozta.

„2023. április 19-én kijevi idő szerint 21 óra 57 perckor nagy energiájú akusztikus eseményt regisztráltak Ukrajna területén a HCSZK (ГЦСК, Speciális Ellenőrzési Központ – a szerk.) infrahangeszközei. A robbanás epicentruma a számítások szerint Kijev megyében található. Az esemény valószínűleg egy kozmikus testnek a légkör sűrű rétegeibe való belépésével függ össze” – áll az ügynökség közleményében.

Áprilisi meteorok

A Föld minden áprilisban áthalad a Thatcher üstökös csóváján. A nagy mennyiségű por és apró törmelék, amelyet az üstökös hagy maga után, amikor elhalad a Nap közelében, a Lyridák meteorraj forrása. A raj nevét a Lant (Lyra) csillagképről kapta, mert ide lentről nézve annak irányából érkeznek a Föld légkörébe a meteorok, holott azoknak természetesen semmi közük az említett, igen távoli csillagokhoz – mutat rá a Daily Mail internetes változata.

A Lyridák nagyon gyors (sebességük elérheti a 49 km/s-ot) és fényes meteorok, amelyek nem hagynak hosszú fénynyomokat, ehelyett erős villanások, vagy úgynevezett „tűzgolyók” láthatók megjelenésükkor. A szemtanúk éppen egy ilyen tűzgolyót láthattak Kijev felett az éjszakai égbolton – véli a BBC News Ukrajina.

Itt érdemes tisztázni, hogy a meteor szó arra a fényjelenségre utal, amely akkor következik be a Föld légkörében, amikor a bolygóközi térben mozgó szilárd égitest, avagy meteorid belép a légkörbe. A meteorid lehet homokszemnyi és sziklaméretű, de mindenképpen elég kicsi ahhoz, hogy ne legyen kisbolygónak tekinthető. Ezzel szemben a meteorit egy meteorid maradványa, amely „túlélte” az atmoszférán való áthaladást és a földre esett.

A Lyridák meteorraj nem a legnagyobb, amelyen a Föld áthalad, de az egyik legrégebbi, amelyet az emberiség ismer. Első említése i. e. 687-ből származik és egy, az ókori Kína történetével foglalkozó mű kommentárjában, a Co Csuanban olvasható.

Idén a Föld 2023. április 15-én lépett be a Thatcher-üstökös csóvájába és április 29-én kell elhagynia azt – jelentette az Ukrán Nemzeti Űrügynökség.

Hasonló esetek

A kijevihez hasonló eset ez év februárjában történt. A robbanás megvilágította az eget Észak-Franciaország felett – a jelenséget rögzítették a térfigyelő kamerák és a szemtanúk.

A Sar 2667 meteor behatolt a Föld légkörébe és elégett. Ez az esemény az utóbbi idők egyik legfényesebb jelensége volt – a „hullócsillagot” még több száz kilométerre onnan, Angliában is látták.

Németországban 2002 áprilisában „esett le” a Neuschwanstein meteorit, amely nevét a híres bajorországi kastélyról kapta, amelynek közelében földet ért. A meteorit lezuhanásával sokat foglalkozott a média, Közép-Európa legtöbb országában észlelték az eseményt.

A beszámolók szerint a lehulló objektum hangja 100 km-re is elhallatszott. A meteor látványos nyomot hagyott az éjszakai égbolton, majd fél tucat sárga-narancssárga szilánkra hullott szét, körülbelül 22 kilométerrel a Föld felett. Ez az égi jelenség összesen körülbelül hat másodpercig tartott.

A meteorit darabjai több négyzetkilométeres területre hullottak. A becsapódás helye a baleset után hónapokig vonzotta a meteoritvadászokat. Ennek eredményeként három töredéket találtak meg, amelyek össztömege körülbelül 6 kilogramm.

A történelem egyik legnagyobb meteoritja 2013. február 15-én zuhant le az oroszországi Cseljabinszk közelében. A NASA szerint a Föld légkörébe való belépés előtt az objektum átmérője körülbelül 17 méter volt, tömege elérhette a 10 000 tonnát, és 18 km/s sebességgel mozgott. A meteorit 19–24 kilométeres magasságban felrobbant, a robbanás ereje körülbelül 500 kilotonna volt.

A meteorithullás következtében mintegy 1600-an sérültek meg a Cseljabinszki területen, többségüket üvegszilánkok sebesítették meg.

A meteorit fő részét – egy 654 kg tömegű töredéket – 2013 októberében emelték ki a Csebarkul-tó fenekéről.

A NASA szerint ez volt a legnagyobb a múlt században a Földre hullott meteoritok közül – az 1908-as tunguszkai meteorit után.

(hk/bbc.com/dailymail.co.uk)