Lehet-e bejelentett lakhely a nyaraló?

„Elváltam a feleségemtől, s kiköltöztem a vidéki nyaralóba. Úgy tervezem, hogy itt húzom meg magam egy ideig, ezért be akartam jelenteni az új lakóhelyemet, de a tanácsnál azt mondták, hogy a nyaraló nem lehet lakóhely, mert úgy van regisztrálva, mint садовий будинок. Mi az igazság, és mit lehet tenni?”

– Az utóbbi időben nem ritkák az efféle esetek, mivel nem elég egyértelmű a törvényi szabályozás. Így például az Adótörvénykönyv szerint a kerti ház (садовий будинок) olyan nyári (szezonális) használatú ház, amely a beépített terület, a külső szerkezetek és a műszaki felszereltség tekintetében nem felel meg a lakóépületek számára megállapított szabványoknak. Hasonló meghatározást alkalmaz a területrendezési és -fejlesztési állami szabvány (ДБН Б.2.2-12:2019, Планування та забудова територій). Ugyancsak az Adótörvénykönyv szerint a nyaraló egész évben használható lakóépület városon kívüli kikapcsolódásra.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 29. cikkelyének 1. pontja viszont kimondja, hogy a magánszemély lakóhelye az a lakás, amelyben tartósan vagy ideiglenesen él.

A Ptk. 379. cikkelye szerint a magánszemély lakóhelye az állandó vagy ideiglenes tartózkodásra rendelt és arra alkalmas lakóépület, lakás, egyéb lakóhelyiség.

A Ptk. 380. cikkelye értelmében a lakóépület mint a tulajdonjog tárgya olyan ingatlan jellegű épület, amelyet a törvényben és más normatív jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően építettek, és a rendeltetése szerint állandó tartózkodásra szolgál.

Ezenkívül tavaly októberben életbe lépett A szabad mozgásról és a lakóhely szabad megválasztásáról Ukrajnában (Про свободу пересування та вільний вибір місця проживання в Україні) törvény módosítása. A jogszabály 3. cikkelyének 5. bekezdése úgy határozza meg a lakhelyet, mint olyan törvényben meghatározott eljárás szerint lakcímmel ellátott lakást, amelyben a személy lakik, valamint az apartmanokat (kivéve a szállodai apartmanokat), szobákat és egyéb lakhatásra alkalmas ingatlanokat, a hajléktalan személyek intézményét, más, szállással járó szociális szolgáltatást biztosító, fekvőbeteg-ellátó szociális és egészségügyi intézményt, továbbá egyéb szociális támogató (gondozó) intézményt, amelyben a személy szociális szolgáltatásban részesül.

Véleményem szerint a fenti meghatározásba tökéletesen beleillik a nyaraló és a kerti ház is, ha az saját címmel (település, utca, házszám) rendelkezik. Úgy gondolom, ennek alapján, ma már nem lehet oka arra a hatóságoknak, hogy megtagadják a kertes házak és/vagy vidéki nyaralók lakóhelyként való bejelentését/regisztrálását, feltéve, hogy a kérelmezők benyújtják a regisztrációhoz a jogszabályokban előírt összes dokumentumot, és megfelelnek a lakhelybejelentési és -regisztrálási eljárás egyéb követelményeinek (lásd: «Порядок декларування та реєстрації місця проживання (перебування)», постанова КМУ №265 від 07. 02. 2022 року!). Az is nyilvánvaló persze a fentebb idézett jogszabályok tükrében, hogy mindig találhat alapot a lakhelybejelentés elutasítására a hivatalnok – különösen, mivel kétségtelen tény, hogy az adott épületnek lakhatásra alkalmasnak kell lennie.

Ilyenkor viszont nincs más megoldás, mint a bírósághoz fordulni abban a reményben, hogy a bíró a lakhelybejelentést kérő javára dönt. A bírósági gyakorlat ezen a téren nem egységes, de a bíró megfontolhatja, hogy a Lakástörvénykönyv nem említi konkrétan a kerti házat azon objektumok között, amelyek nem képezik részét a lakásalapnak (lásd a 4. cikkely utolsó bekezdését!); vagyis a törvény nem zárja ki egyértelműen annak lehetőségét, hogy egy kerti házat állandó lakhelyéül használjon valaki.

Ezen véleményem szerint még az sem változtat, hogy a kerti házak építésével, kialakításával szemben támasztott követelmények, szabályok adott esetben eltérhetnek azoktól, amelyeket a lakóépületeknél alkalmaznak. Önmagukban az eltérő építési követelmények ugyanis nem jelentik azt, hogy az épület alkalmatlan a lakhatásra. Vagyis a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az adott konkrét esetben megfelel-e a kerti ház vagy nyaraló a lakóhellyel szemben támasztott követelményeknek, vagy sem.

Azt javaslom tehát, hogy vizsgáltassa meg a kerti házat (vagy nyaralót) egy, az építési szabványokat és a jogszabályi követelményeket ismerő szakemberrel, s ha annak az a véleménye, hogy a ház alkalmas a lakhatásra, bátran forduljon a bírósághoz, amely valószínűleg szintén a szakvélemények alapján fogja meghozni a döntését ez ügyben.

Végül megemlíteném a Lakástörvénykönyv 8-1-es cikkelyét, melynek értelmében az állampolgárok jogosultak az állami építési előírásoknak megfelelő vidéki házakat és kerti házakat lakóépületté minősíttetni a Miniszteri Kabinet által meghatározott eljárás szerint. A nyaralók és kerti házak lakóépületté nyilvánításáról az illetékes helyi önkormányzatnak kell meghoznia a döntést. Ezt az utat azonban csak végső esetben javasolnám.

hk