A romániai állami egyetemi oktatás mellett érvelt a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes szerint a romániai magyar nyelvű felsőoktatásban amit csak lehet, az állami egyetemeken kell megvalósítani. Soós Anna a Krónika erdélyi magyar napilapban múlt szerdán közölt interjúban beszélt erről.

A rektorhelyettes egyfelől azzal érvelt az állami felsőoktatás mellett, hogy az erdélyi magyarok Romániában adóznak, és az ő adólejeikből kell fenntartani az őket szolgáló felsőoktatási intézményeket. Másfelől azt is megemlítette, hogy a román állam kettős szorzóval számol a magyar nyelvű egyetemi oktatás finanszírozásánál.

„Nagyon fontos, hogy amit lehet, azt az állami egyetemen valósítsuk meg. Vannak olyan szakterületek, melyek nálunk kevésbé megvalósíthatók, például a mérnöki szakok. […] Ilyen hiányszakokat létre lehet hozni máshol, de nagyon fontos, hogy ne legyen párhuzamos oktatás, és amit lehet, azt a hazai költségvetésből valósítsuk meg” – fogalmazott a rektorhelyettes.

Korábban mind a magyar állam által finanszírozott, de Romániában magánegyetemként bejegyzett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), mind a BBTE rektora fontosnak tartotta, hogy legyen egyeztetés a magyar közösség felsőoktatási igényeiről a magyarul vagy magyarul is oktató egyetemek vezetői között.

A Sapientia-egyetem napján, október elsején Kolozsváron részt vevő Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára célként fogalmazta meg azonban, hogy a Sapientia EMTE váljon az erdélyi magyarság legfontosabb felsőoktatási intézményévé. Hankó Balázs akkor azt közölte, hogy a romániai egyetemeken jelenleg mintegy 11 ezer magyar hallgató tanul.

Soós Anna a Krónikának adott interjúban arról beszélt, hogy a BBTE magyar tagozatán tanuló diákok létszáma idén meghaladja a 6 600-at. Az egyetem 22 karából 17-en magyar nyelven is folyik az oktatás. Két karon – a Református Tanárképző és Zeneművészeti Karon, valamint a Római Katolikus Teológiai Karon – kizárólag magyar nyelven oktatnak. A rektorhelyettes azt is megjegyezte, hogy a 2011-es törvény alapján 19 magyar egyetemi intézet alakult meg, vannak azonban olyan karok is, ahol az intézetek nem a nyelvi szempontok szerint szerveződtek. A belső szervezeti struktúra kialakításáról a karok maguk dönthettek.

 (MTI/hirado.hu/Kárpátalja)