ENSZ: Már a pápa is a világszervezet reformját sürgeti
A katolikus egyház feje szerint az ukrajnai háború „ismét több mint egyértelműen mutatja” a „rugalmasabb és hatékonyabb konfliktuskezelési módok szükségességét” – állapítja meg a DW.
Ferenc pápa a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború közepette vetette fel az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) reformjának szükségességét. Mindkét válság megmutatta „a multilaterális rendszer korlátait” – írta a pápa Az Úr nevében kérlek benneteket. Tíz ima a reményteli jövőért című új könyvében, amelyből a La Stampa közölt részletet vasárnap.
A katolikus egyház feje úgy véli, hogy az ukrajnai háború „ismét több mint egyértelműen mutatja” a „rugalmasabb és hatékonyabb konfliktuskezelési módok szükségességét”. Az ENSZ abban a formában, amelyben megalapítása óta működik, „már nem felel meg az új valóságnak” – írja Ferenc pápa. Emlékeztet rá, hogy az ENSZ-t és legbefolyásosabb szervét, a Biztonsági Tanácsot eredetileg azért hozták létre, hogy „formába öntsék azoknak a borzalmaknak az elutasítását, amelyeket az emberiség a XX. század két háborújában átélt”. A fenyegetés még mindig él, de „a világ ma már nem a régi”.
Az egyházfő „strukturális reformokat” szorgalmaz, melyeknek arra kell irányulniuk, hogy újra feltáruljon a nemzetközi szervezet „eredeti hivatása”: „az emberiség családjának szolgálata”. Emellett, álláspontja szerint, bizonyos szerepet kell kapnia a döntéshozatalban az „integrált biztonságnak” az élelmezési, egészségügyi, gazdasági és szociális kérdések vonatkozásában.
A könyvről beszámoló DW emlékeztet, nem ez az első alkalom, hogy a pápa bírálja az ENSZ-t az ukrajnai háborúban játszott szerepe miatt. Ferenc április 6-án egy vatikáni audiencián megjegyezte, hogy a világ leghatalmasabb államai „a gazdasági, ideológiai és katonai befolyási övezetek kiterjesztésével védik érdekeiket, ami a jelenlegi háborúban is látható”.
Szerinte a második világháború után kísérlet történt egy új világtörténelem megalapozására, de sajnos a nagyhatalmi rivalizálás régi története folytatódott. „A jelenlegi ukrajnai háborúban az ENSZ tehetetlenségének vagyunk a tanúi” – mondta.
Az ENSZ reformjának szükségességéről egyre többen, egyre gyakrabban és egyre sürgetőbben beszélnek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy közelmúltbeli, az Interfax–Ukrajina hírügynökségnek adott interjúban úgy vélte, a háború megnyerése után módosulhat az Egyesült Nemzetek Alapokmánya.
„Röviden: Ukrajna és partnereink győzelme után ebben a háborúban jelentősen nőni fognak az esélyek az ENSZ megreformálására” – mondta Kuleba.
Mint fogalmazott, „nagyon felerősödött az erjedés a tekintetben, hogy valami elromlott, és az ENSZ-en változtatni kell – ez a mostani Közgyűlésen is érzékelhető volt –, s ennek az erjedésnek az eredményeként lehetséges változásokat elérni az ENSZ Alapokmányában”.
Szerinte azonban az ENSZ reformjának feltételei vannak.
„Legyünk őszinték, minden nemzetközi formátum, kezdve az 1648-as vesztfáliai békével, nagy katonai konfliktusok, globális válságok eredményeként jött létre, és minden, ami azokban a pillanatokban történt Európában, globális válság volt. A vesztfáliai béke, a Bécsi Kongresszus, a Nemzetek Szövetsége, az ENSZ. Mert van, zajlik valamiféle erjedési folyamat, különböző vélemények, felhívások hangzanak el, szakértők írnak hosszú és okos cikkeket, de valójában az ENSZ reformjának feltételei csak azután alakulnak ki, hogy a világ politikai térképét átrajzolják bizonyos szereplők politikai befolyásának kérdésében” – mutatott rá a miniszter.
(hk/dw.com/interfax.com.ua)
