Ukrán, fehérorosz és orosz jogvédők kapták az idei Nobel-békedíjat

A 2022-es Nobel-békedíj nyertesei oroszországi, fehéroroszországi és ukrajnai emberi jogi aktivisták lettek: az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja civil szervezet, a Memorial orosz emberi jogi társaság és Aleszj Bjaljackij, a Veszna fehérorosz emberi jogi központ alapítója. A Nobel-bizottság október 7-én, múlt pénteken jelentette be döntését.

„A békedíjasok országaik civil társadalmát képviselik. Sok éven át támogatták a kormány bírálatához és az alapvető polgári jogok védelméhez való jogot. Kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogok megsértése és a hatalommal való visszaélések dokumentálására. Együtt demonstrálják a civil társadalom jelentőségét a béke és a demokrácia szempontjából” – indokolta a döntést a Nobel-bizottság, amelynek közleményét a dw.com idézi.

Aleszj Bjaljackij volt az egyik kezdeményezője annak a demokratikus mozgalomnak, amely az 1980-as évek közepén jött létre Fehéroroszországban. „Az életét a demokrácia és a békés fejlődés előmozdításának szentelte országában” – írja a Nobel-bizottság. Ő alapította meg 1996-ban a Veszna szervezetet, válaszul a vitatott alkotmánymódosításokra, amelyek – hangsúlyozza a bizottság – „diktátori hatalommal ruházták fel az elnököt és tömegtüntetéseket váltottak ki”.

„A hatóságok többször is megpróbálták elhallgattatni Aleszj Bjaljackijt. 2011 és 2014 között börtönben volt. A 2020-as nagyszabású rendszerellenes tüntetések után ismét letartóztatták. Azóta is fogva tartják – tárgyalás nélkül. A hatalmas személyes nehézségek ellenére Bjaljackij egy hüvelyknyit sem engedett a Fehéroroszországban az emberi jogokért és a demokráciáért folytatott harca során” – közölte a bizottság.

A Memorial emberi jogi szervezetet 1987-ben hozták létre, hogy megörökítse a kommunista rezsim áldozatainak emlékét. Alapítói közé tartozott mások mellett a Nobel-békedíjas Andrej Szaharov és Szvetlana Gannuskina emberi jogi aktivista. A Szovjetunió összeomlása után a Memorial a legnagyobb emberi jogi szervezet lett Oroszországban. Információkat gyűjtött és rendszerezett az oroszországi politikai elnyomásról és az emberi jogok megsértéséről.

A Nobel-bizottság sajtóközleménye megemlékezik a Memorialnak a csecsen háborúk idején folytatott tevékenységéről is.

„A Memorial gyűjtötte és ellenőrizte az információkat az orosz és oroszbarát erők által a polgári lakosság ellen elkövetett visszaélésekről és háborús bűnökről. 2009-ben ezért a munkáért ölték meg a Memorial csecsenföldi fiókjának vezetőjét, Natalija Esztemirovát” – emlékeztet a bizottság.

„A szervezet élen jár a militarizmus elleni küzdelemben, valamint az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításában” – hangsúlyozták a díj odaítélői.

2021 decemberében egy oroszországi bíróság elrendelte a Memorial felszámolását. Múlt pénteken, alig néhány órával azután, hogy megjelent a hír a Nobel-békedíj odaítéléséről, a moszkvai tverszki kerületi bíróság elrendelte a Memorial moszkvai irodájának közcélú kisajátítását – emlékeztet az MTI.

Az ukrán Polgári Szabadságjogok Központját 2007-ben alapították Kijevben azzal a céllal, hogy „előmozdítsa az emberi jogokat és a demokráciát Ukrajnában”. „A központ az ukrán civil társadalom megerősítése mellett foglalt állást, és nyomást gyakorolt a hatóságokra, hogy Ukrajnát teljes értékű demokráciává, jogállammá alakítsák” – közölte a bizottság.

„Azután, hogy 2022 februárjában Oroszország betört Ukrajnába, a Polgári Szabadságjogok Központja erőfeszítéseket tett az ukrán civil lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűnök felderítésére és dokumentálására. A nemzetközi partnerekkel együttműködve a központ úttörő szerepet tölt be a felelősök bíróság elé állításában bűneikért” – hangsúlyozza a közlemény.

Idén 251 személyt és 92 szervezetet jelöltek a Nobel-békedíjra, az összesen 343 jelölt a második legnagyobb mezőny a díj történetében. A rekordot 2016-ban állították fel, amikor 376 jelölt közül választották ki a díjazottat. A békedíjat Alfred Nobel akarata szerint „az a személy kapja, aki a legnagyobb sikert érte el, vagy aki másoknál többet tett a népek összefogásáért és az aktív hadseregek számának csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megtartásáért és a figyelem rájuk irányításáért”.

(zzz/dw.com/MTI)