A múlt héten történt...

Önkéntessé vált a katonai nyilvántartásba vétel a nők számára

A parlament múlt pénteken elfogadta a nők katonai nyilvántartásba vételi eljárását önkéntessé tevő törvényjavaslatot – jelentette Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő (Hang frakció) Telegram-csatornája nyomán a korrespondent.net.

„Az ukrán védelmi minisztérium által jóváhagyott jegyzékben meghatározott katonai nyilvántartási képesítésekhez kapcsolódó szakterülettel és/vagy szakmával rendelkező, egészségi állapotuk és életkoruk alapján katonai szolgálatra alkalmas nőket, kivéve az ezen rész első bekezdésében megnevezetteket, kérésükre felveszik a katonakötelesek nyilvántartásába” – áll a közleményben.

Ugyanakkor a képviselő szerint nem változott az egészségügyi dolgozókra vonatkozó törvényi norma. Így az egészségi állapotuknál és életkoruknál fogva katonai szolgálatra alkalmas és szakiskolai (műszaki szakképzési), felsőfokú szakképzési vagy felsőfokú oktatásban részt vett és egészségügyi vagy gyógyszerészi képesítést szerzett nőket felveszik a katonakötelesek nyilvántartásába. (pszv/korrespondent.net)

Közel harmadával esett vissza idén a GDP

A háromnegyed éves eredmények alapján Ukrajnában a bruttó hazai termék csökkenése 30%-ra tehető – derül ki a Gazdasági Minisztérium operatív adataiból, amelyeket a korrespondent.net ismertet.

„A Gazdasági Minisztérium közvetett számítási módszerekkel és a gazdálkodó szervezetek magatartási mutatóira épülő modellezési eszközökkel augusztushoz hasonlóan 35%-on belül becsüli a GDP múlt havi esését. Összességében 2022 első három negyedéve alapján a GDP csökkenése Ukrajnában 30 százalékra becsülhető” – áll a jelentésben.

A gazdaságot befolyásoló negatív tényezők közül a minisztérium kiemeli az időjárást és a megszállók tevékenységét. Egyes régiókban a szeptemberi elhúzódó csapadékos időjárás miatt a gabonafélék betakarításának üteme lelassult, ami negatívan befolyásolta a betakarított termények mennyiségét. Ezen túlmenően a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű instabil működése és az ukrán energiarendszerről való időszakos lekapcsolása szükségessé tette a terhelés újraelosztását a rendszer többi résztvevője között, ami jelentős nyomást gyakorolt az egész ukrán energiarendszerre.

Szeptemberben javult a helyzet a fronton, de az ellenség folytatta az ukrán területek ágyúzását, ami nyomást gyakorolt az üzleti hangulatra és a logisztikára. A katonai műveletek elhúzódása Ukrajna területén, az újabb termelő kapacitások, infrastrukturális létesítmények és lakóépületek megsemmisítése, valamint az ennek a helyzetnek a fennállásával kapcsolatos bizonytalanság visszafogja a további fejlődést és elodázza az aktív helyreállítást – állapítják meg a tárcánál.

A Gazdasági Minisztérium becslése szerint a helyzet továbbra is meglehetősen nehéz és feszült, de ellenőrzött, ami a gazdaságon is megmutatkozik. Megjegyzik, hogy a pozitív gazdasági tényezők között megfigyelhető volt a szállítás dinamikájának javulása mind a mezőgazdasági termékek tengeri szállítás útján történő exportjának növekedése, mind a vasúti teherszállítás volumenének növekedése okán.

„Így a »gabonakezdeményezés« megvalósításának köszönhetően augusztus–szeptember hónapokban 5,5 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a nagy-odesszai kikötőkön keresztül. Szeptemberben augusztushoz képest több mint a kétszeresére nőtt az exportált termékek mennyisége, a kikötőket elhagyó hajók száma pedig csaknem a háromszorosára” – áll a közleményben. (pszv/korrespondent.net)

A költségvetésről tárgyalt a Rada

Október 7-én a parlament első olvasatban elfogadta a 2023-as állami költségvetés tervezetét – jelentette a dengi.ua Jaroszlav Zseleznyak képviselőre (Hang frakció), a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottságának első alelnökére hivatkozva.

Zseleznyak Telegram-csatornáján jelezte: a módosító indítványokról folytatott csaknem háromórás vita után 251 népképviselő szavazott a dokumentumra.

„Két órán át fontolgatták a módosításokat. Végeredményben semmi sem változott. Csak két „egyenlegmódosítás” maradt (a bizottsági következtetésekben közvetlenül feltüntetve): +2 milliárd a DFRR (Állami Regionális Fejlesztési Alap – a szerk.), +446 millió a gyerekek és családok szociális védelmére” – írta egyebek mellett Zseleznyak.

A képviselő szerint a parlament még októberben tárgyalhat a büdzséről második olvasatban.

Korábban jelentették, hogy a háborús viszonyok között 2023-ban a költségvetés prioritásai a biztonsági és védelmi szektor, valamint az állam valamennyi szociális kötelezettségének biztosítása lesznek. (zzz/dengi.ua)

Nőtt az érdeklődés az elektromos autók iránt

Szeptemberben 1 583 akkumulátoros autót regisztráltak az ukránok, ami 77%-kal több, mint egy évvel korábban – írja az Ukravtoprom nyomán a korrespondent.net.

A regisztrált 1583 akkumulátoros jármű (BEV) közül 1 492 személygépkocsi (278 db új, 1 214 db használt).

Az öt legjobb BEV-modell az ukrán piacon: Nissan Leaf – 258 autó; Volkswagen ID.4 – 195 gépkocsi; Volkswagen e-Golf – 105 jármű; Renault Zoe – 98 autó; Tesla Model 3 – 90 gépkocsi.

Elektromos haszongépjárművekből a múlt hónapban 91 darabot regisztráltak. Ebben a szegmensben ismét a Renault Kangoo Z. E. végzett az élen (39 darab).

Az évből eltelt mindössze kilenc hónap alatt 8,9 ezer akkumulátoros áramforrással működő gépjármű esett át az első regisztrációján. Ez csaknem a másfélszerese a 2021 azonos időszakában bejegyzetteknek.

Korábban arról számoltak be, hogy az ukránok ismét egyre gyakrabban vásárolnak új autót. Ugyanakkor tavaly szeptemberhez képest csaknem a harmadára esett vissza az új személygépkocsik eladása. (hk/korrespondent.net)

WSJ: Oroszország lett Ukrajna legnagyobb nehézfegyver-szállítója

Az ukrán hadsereg annyi orosz fegyvert és felszerelést zsákmányolt, hogy az Oroszországi Föderáció lett Ukrajna legnagyobb nehézfegyver-szállítója – írja a Wall Street Journal (WSJ), amelyet a korrespondent.net idéz.

Az amerikai kiadvány rámutat, a megkaparintott ellenséges haditechnika segíti az ukrán csapatokat Donyeck megye keleti régióinak visszafoglalásában és a további előrenyomulásban kelet felé.

A WSJ szerint Ukrajna gyors Harkiv megyei áttörésének eredményeként több száz egységnyi orosz felszerelés került az Ukrán Fegyveres Erők kezére. Az orosz hadsereg rendezetlen visszavonulása közben hátrahagyta nehézfegyvereit és raktárait. Egyes példányok azonnal használatba vehetők voltak, másokat kijavítanak, hogy visszatérjenek a frontra. Azokat a harckocsikat, autókat és ágyúkat, amelyeket már nem lehet kijavítani, szétszerelik alkatrésznek. Az oroszok rengeteg szovjet szabvány szerinti tüzérségi lövedéket is hátrahagytak, amelyek Ukrajnában már majdnem elfogytak.

„Az Oroszország visszavonulásakor Kijev megyéből és Észak-Ukrajna többi részéből áprilisban zsákmányolt fegyverekkel együtt ezek a közelmúltbeli sikerek Moszkvát Ukrajna legnagyobb nehézfegyver-szállítójává tették, messze megelőzve a mennyiséget tekintve az Egyesült Államokat és más szövetségeseket. A Nyugat által szállított fegyverek azonban rendszerint modernebbek és pontosabbak” – írja a WSJ.

A jelentések szerint Ukrajna 460 orosz harckocsit, 92 önjáró tarackot, 448 gyalogsági harcjárművet, 195 páncélozott harcjárművet és 44 rakéta-sorozatvetőt zsákmányolt. A valós szám azonban valószínűleg ennél is magasabb lehet – vélik az amerikai kiadványnál.

Egyedül a Karpatszka Szics zászlóalj 10 modern T–80-as harckocsit és öt 152 mm-es 2C5 Giacint önjáró tarackot zsákmányolt, amikor a múlt hónapban bevonult Izjumba. Ruszlan Andrijko vezérkari főnökhelyettes elmondta, annyi trófeánk van, hogy nem is tudunk mit kezdeni velük.

Egy ukrán tüzéregység törzsparancsnoka a harkivi fronton elmondta, hogy alakulata most négy, a közelmúltban zsákmányolt orosz 152 mm-es 2S19 Mszta önjáró tarackot használ az amerikai ágyúk mellett, és jelenleg elegendő szovjet kaliberű lőszerrel rendelkeznek. Szerinte „az oroszoknak többé nincs előnyük tűzerőben. Az offenzíva megkezdése előtt az összes tüzérségi egységüket megsemmisítettük, majd olyan gyorsan kezdtünk előrenyomulni, hogy még a harckocsijaikat sem volt idejük feltankolni és berakodni”. (pszv/wsj.com/korrespondent.net)

Minszk támadás előkészítésével vádolta meg Kijevet

Ukrajna Külügyminisztériumának tájékoztatása szerint Fehéroroszország bekérette a minszki ukrán nagykövetet, és azzal vádolta meg Kijevet, hogy állítólag támadást készített elő Fehéroroszország területe ellen. A Külügyminisztérium nem zárja ki, hogy ez egy készülő orosz provokáció része lehet – közölte vasárnap a Jevropejszka Pravda Oleh Nikolenkóra, a Külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva.

A szóvivő tájékoztatása szerint október 8-án este Ihor Kizim minszki ukrán nagykövetet meghívták Fehéroroszország Külügyminisztériumába, ahol átadták a jegyzéket, amely szerint Ukrajna állítólag támadást tervez Fehéroroszország területe ellen.

„Ez az információ nem felel meg a valóságnak. Kategorikusan elutasítjuk a fehérorosz rezsim újabb rágalmait. Nem kizárt, hogy a diplomáciai jegyzék átadása része lehet az Oroszországi Föderáció tervének provokáció végrehajtására, majd Ukrajna megvádolására” – mondta Oleh Nikolenko.

A Külügyminisztérium szóvivője felszólította a fehérorosz népet, hogy ne higgyen a provokációknak.

„Ukrajna soha nem hatolt be idegen területekre. Szigorúan ragaszkodunk a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapvető normáihoz és elveihez. A fehérorosz kormányzatnak fel kell hagynia a Kreml szeszélyeinek teljesítésével, és azonnal abba kell hagynia Oroszország támogatását Ukrajna elleni agressziójának kivitelezésében” – hangsúlyozta a szóvivő.

Múlt héten Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke de facto elismerte Fehéroroszország részvételét az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborújában, de jelezte, hogy ennek nagyrészt nem katonai vagy „védelmi” dimenziója van – emlékeztet a Jevropejszka Pravda. (ntk/eurointegration.com.ua)

Podoljak: Ha Zelenszkij el is utazik a G20-as csúcsra, nem tárgyal Putyinnal

Még nem született döntés arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz-e a novemberi indonéziai G20 csúcson. De ha az államfő részt is vesz ezen az eseményen, akkor sem fog érintkezni az orosz vezetővel – közölte Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az ukrán országos hírcsatornák közös műsorfolyamában, amelyet a hromadske.ua idéz.

A tanácsadó közölte: biztonsági okokból csak egy-két nappal a csúcstalálkozó előtt születik meg a végső döntés a látogatásról.

Podoljakot arról is kérdezték a műsorban, lehetséges-e, hogy Zelenszkij a csúcson „elbeszélget egy kicsit” Putyinnal.

„Véleményem szerint az elnök egyértelműen jelezte, hogy Putyinnal nincs miről beszélni, mert ez az ember egyrészt nem tartja be a szavát, másrészt nincs mit ajánlania, harmadrészt pedig nincs tekintélye. Nincs értelme olyan személlyel tárgyalni, akinek nincs tekintélye” – mondta Podoljak.

Hozzátette: Zelenszkij „Putyin nélkül fogja alakítani a napirendjét”.

Korábban az RBK – Ukrajina számolt be arról, hogy Hussain Baghis, Indonézia egyesült arab emírségekbeli nagykövete közölte, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin állítólag beleegyeztek abba, hogy ellátogatnak a G20-ak novemberi indonéziai csúcstalálkozójára.

Megjegyzendő, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának február 24-i megindulása óta Zelenszkij nem hagyta el az országot. (zzz/hromadske.ua/rbc.ua)

Összeállította: hk