Háborús tantervek

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) egész sor módosításra szánta el magát az iskolai tantervekben az új tanév kezdete előtt. Változtak a történelem-, a földrajz-, az egészségvédelem-, az Ukrajna védelme és a világ­irodalom-tantervek is. Ezek a módosítások hivatottak választ adni „azokra a kihívásokra, amelyek az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű fegyveres agressziója kapcsán merültek fel”. Az irodalomtantervek módosítását előkészítő munkacsoportok tagjai azonban bírálták a végső változatot és követelték, hogy vegyék figyelembe az ajánlásaikat – derül ki a DW összeállításából.

A gonosz birodalma

A történelemtantervben a MON a Szovjetuniót birodalmi típusú államként javasolja láttatni, a 2014-ben kezdődött orosz–ukrán háború oktatásában pedig különös hangsúlyt fektet „a Szovjetunió politikai vezetése és az orosz hadsereg ukránok elleni népirtó cselekményeire”. Az iskolai lexikonba bekerültek az „orosz világ”, „rasizmus”, „oroszosítási politika” fogalmak. Az Ukrajna védelme tantárgy programja a modern orosz–ukrán háborúról és annak hőseiről, harctéri tapasztalatairól szóló információkkal egészült ki.

Az egészségügy alapjai tartalmazzák a háborús idők kockázataira vonatkozó ismereteket, a lakosság tájékoztatására szolgáló jelzéseket, a teendőket légitámadás, tüzérségi támadás esetén, valamint a robbanóanyagok és ismeretlen tárgyak kezelésével kapcsolatos ajánlásokat. A földrajz oktatásában a jelenkori orosz–ukrán háború kontextusában felülvizsgálták az egyes országok tanulmányozására fordítható időt.

Változott a világirodalom oktatása is. Ebből a programból eltávolították az orosz és fehér­orosz szerzők műveit az európai írók tanulmányozásának javára. Kivételt képeztek azoknak az orosz nyelven alkotó íróknak a művei, akiknek élete és munkássága szorosan kötődött Ukrajnához. Közülük a DW kérésére a minisztérium Nyikolaj Gogolt és Volodimir Korolenkót említette meg, valamint Mihail Bulgakov Kutyaszív című művét, amelyek tanítása „a tanár és a diákok választása alapján” engedélyezett. A tanár által kiegészítő olvasmányként javasolható művek listáján Ilf és Petrov Tizenkét szék című regénye, valamint Tair Halilov krími tatár író művei maradtak meg.

A szakértők következetességet követelnek

Ugyanakkor a világirodalom-tanterv szakértői bizottságának tagjai közleményt adtak ki, miszerint az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű agressziójára tekintettel „az agresszor ország irodalma nem szerepelhet az iskolai programokban, s így a tankönyvekben sem”. Az oktatási miniszterhez írt nyílt levél aláírói szerint az említett orosz nyelvű művek bemutatása ellentmond annak az egyhangú döntésnek, amelyet „a munkacsoport és a szakértői bizottság fogadott el az orosz szerzők szövegeinek teljes eltávolításáról az általános középfokú oktatási intézmények 5–9. és 10–11. évfolyamai számára készült világirodalom-tantervekből”.

A nyílt levél aláírói kijelentették, hogy az orosz írók jelenléte az iskolai programban „nemcsak az említett munkacsoport és szakértői bizottság munkáját és álláspontját teszi semmissé, hanem meggyalázza több ezer elesett ukrán hazafi emlékét”, valamint az orosz agresszió áldozataiét. A levél egyik szerzője, Szerhij Pantyuk író, aki jelenleg az Ukrán Fegyveres Erők főtörzsőrmestere, a DW-nek nyilatkozva azzal érvelt megalkuvást nem tűrő álláspontja mellett, hogy egy ukrán számára „eleve nem létezhet semmi”, ami Oroszországgal kapcsolatos. „A tanulókra erőltetik a gondolatot, hogy az orosz irodalom kultúra, bár én az orosz invázió részének tekintem ezt. És egyáltalán – az orosz irodalom másodlagos. Még Necsuj-Levickij írt erről 1903–1906-ban” – mondta Pantyuk.

Úgy véli, valójában nem a konkrét művekről van szó, és az említett Kutyaszív is változatlanul elérhető maradhat az érdeklődők számára a könyvesboltokban, könyvtárakban. De magának Bulgakovnak mint „kiemelkedő imperialistának és ukránellenesnek” nem szabad jelen lennie az oktatási térben. Pantyuk Volodimir Korolenko munkásságát is „gyengének és érdektelennek” tartja.

Csak Gogol maradhat

Szerhij Pantyuk csak azzal ért egyet, hogy Nyikolaj Gogol műveinek tanítása maradhat az iskolai tantervben. Ezzel a véleményével egyetért az ismert ukrán író, Andrij Kokotyuha is, aki Gogol ukránosítását és az ukrán irodalom szegmensében való elhelyezését javasolja.

„Mi akkora művészi érték Bulgakov Kutyaszív című művében? Ugyanez a kérdés Ilf és Petrov Tizenkét szék című művével kapcsolatban. Középiskolásoknak szól? Ismerkedés a korszakkal?” – efféle szónoki kérdéseket tett fel a DW érdeklődésére válaszolva az orosz megszállás borzalmait Hoszto­melben túlélő filológus, Ljudmila Csicskanyova. Véleménye szerint a mai érzelmi elutasítás – egészen az orosz kultúra teljes tagadásáig és az ukrán életből való eltávolításának vágyáig – „teljesen indokolt”.

Ugyanakkor Csicskanyova kész lenne beleegyezni abba, hogy a házi olvasmányok között ott legyenek azon orosz írók egyes művei, „akiket igazságtalan volna a nagyorosz sovinizmussal fertőzött orosz hóhérok és gyilkosok mai bűneiért vádolni”. Ezek között említette Kondrat Rilejev, Anton Csehov, Alekszandr Grin, Varlam Salamov, Anna Ahmatova, Borisz Paszternák és Oszip Mandelstam alkotásait.                 

(zzz/dw.com)