Ukrajna megindult az EU felé
A háború közepette is a normalitáshoz való visszatérés érzetét keltette, hogy ismét magas rangú európai tisztviselők és politikusok keresték fel Kijevet. Eközben az Öreg Kontinens tovább ügyködött Oroszország elszigetelésén.
Oroszország kizárva
A Moszkva elleni intézkedések leglátványosabbika az elmúlt napokban kétségtelenül az volt, hogy az ENSZ Közgyűlése felfüggesztette Oroszország tagságát az Emberi Jogi Tanácsában. A kérdésről rendezett szavazáson a 193 tagország képviselői közül 93 állam foglalt állást a felfüggesztés mellett, 58 ország tartózkodott, 24 pedig nemmel szavazott. Utóbbiak közé tartozik Kína, valamint több afrikai ország és néhány a posztszovjet térség államai közül. A döntés alapja, hogy az orosz hadsereg durván és rendszeresen megsérti az emberi jogokat Ukrajnában.
Az Emberi Jogi Tanács az emberi jogok betartásáért és védelméért felelős nemzetközi szervezet, az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete. Szerepe azonban a látszat ellenére nem különösebben jelentős, így a felfüggesztés alig korlátozza Moszkva lehetőségeit a nemzetközi porondon, inkább csak presztízsveszteségnek tekinthető. Ukrajna ezért is törekszik már egy ideje az ENSZ megreformálására. Kijev többek között azt javasolja, hogy fosszák meg Oroszországot vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amelynek állandó tagja. Ez valóban érzékeny csapást jelentene Moszkva számára, azonban nem olyan egyszerű megvalósítani. A második világháború utáni időszakot tekintve szinte példátlan nagyságú és jelentőségű változást jelentene az ENSZ-ben – és általában a nemzetközi kapcsolatok rendszerében –, ha bekövetkezne.
„A fegyverek a békét szolgálják”
Eközben Brüsszelben a NATO-tagországok külügyminiszterei ismét az ukrán–orosz háborúról tanácskoztak.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, biztos abban, hogyha országa időben megkapja a szükséges segítséget, akkor képes lesz feltartóztatni az orosz agressziót, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határain.
„Arra kérek minden szövetséges NATO-országot, hogy ne habozzon, tegye félre idegenkedését, és biztosítsa a szükséges eszközöket Ukrajnának. Talán furcsán hangzik, de jelen helyzetben a fegyverek a békét szolgálják” – érvelt az ukrán külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozás után arról beszélt, a világnak fel kell készülnie egy elhúzódó háborúra, a NATO elsődleges célja pedig továbbra is az, hogy megakadályozza a harcok továbbterjedését. Hozzátette: a tagállamok egyetértettek abban, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtandó katonai és egyéb támogatást, arról ugyanakkor nem árult el részleteket, milyen típusú fegyvereket szándékoznak Ukrajnába küldeni tagállami szinten.
„Tárgyaltunk arról is, hogy segítséget nyújtunk Ukrajnának a kiberbiztonság erősítésében és a vegyi, illetve biológiai támadások elleni védekezésben is” – tette hozzá Stoltenberg.
Újabb szankciók
Ugyancsak Moszkva megfékezését célozza, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra. A szankciós csomag egyebek mellett behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre, teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat vezet be négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, kikötési tilalmat ír elő az európai kikötőkben az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajók számára. Emellett Brüsszel célzott exporttilalmat vezet be a kulcsfontosságú technológiák esetében, tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre. A csomagból azonban éppen az hiányzik, amit Ukrajna leginkább szorgalmaz: az Európába irányuló orosz kőolaj- és a földgázszállítások tilalma.
Kijev ismét politikusokat fogad
A napokban újabb vezető európai tisztviselők keresték fel Kijevet. Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Denisz Smihal miniszterelnökkel.
A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Borrell bejelentette, hogy az EU újabb 500 millió eurót különít el Ukrajna számára fegyvervásárlás céljára. Ursula von der Leyen pedig közölte, hogy átadta az ukrán államfőnek az európai uniós csatlakozási kérdőívet.
„Kérésükre (ami az EU-tagjelölti státusz megadásának elbírálását illeti – a szerk.) pozitív választ adunk. Ez a mappa az elkövetkező hetekben folytatott megbeszéléseink alapja. Útjuk az EU felé kezdetét veszi” – mondta Ursula von der Leyen.
„Köszönöm, Ursula, egy héten belül megoldjuk” – válaszolta Zelenszkij elnök.
Mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek volna, az uniós küldöttek az ugyancsak Kijevben tartózkodó Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel együtt felkeresték Bucsát, ahol több száz civil holttestére bukkantak az orosz hadsereg távozása után.
„Fontos volt, hogy ukrajnai látogatásomat Bucsában kezdjem. Azért, mert Bucsában az emberiességünk veszett oda. Üzenem az ukrán népnek, hogy az atrocitások felelősei bíróság elé fognak állni. Az önök harca a mi harcunk is. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa az önök oldalán áll” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Szombaton Boris Johnson brit miniszterelnökön volt a sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyaljon. A látogatást nem jelentették be előre, annál nagyobb feltűnést keltett a brit kormányfő felajánlása, hogy Nagy-Britannia a korábban megígért 100 millió font értékű támogatáson felül 120 páncélozott járművet és hajók elleni rakétákat szállít Ukrajnának.
(ntk/korrespondent.net/MTI)
Podoljak: Szó sem lehet „Minszk–3-ról” vagy „Budapest–2-ről”
Akadozva bár, de folytatódtak az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások. Kijevben egyértelművé tették, hogy sziklaszilárd biztonsági garanciákra törekednek a háború lezárását követő új világrend részeként.
Bucsa után megváltozott az érzelmi háttér
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója, a béketárgyalásokon részt vevő ukrán küldöttség tagja az RBK–Ukrajinának adott interjújában megerősítette, online folytatódnak az egyeztetések Oroszországgal, de szerinte egyelőre nehéz lenne megmondani, mikor kerülhet sor a tárgyalódelegációk következő személyes találkozására. Ez sok tényezőtől függ, mondta, beleértve a dolgok állását a fronton.
A tanácsadó szerint megváltozott az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások érzelmi háttere a bucsai események után (a híradások szerint több száz meggyilkolt civilt hagytak hátra a településről kivonuló orosz csapatok – a szerk.). Mint fogalmazott, az ukrán társadalom most sokkal negatívabban viszonyul bármilyen, az Oroszországi Föderációt érintő tárgyalási koncepcióhoz.
Közölte azt is, hogy az ukrán fél jelenleg nem érdekelt az Oroszországi Föderációval kötendő ideiglenes fegyverszünetben.
„Ez nem lehetséges. Olyan feltételeket kell lefektetni, amelyek nem engedik meg az Oroszországi Föderációnak, hogy akárcsak gondoljon is rá, hogy lövi Ukrajna területét vagy átlépi a határainkat. Az ideiglenes fegyverszünet a későbbiekben agresszív lépésekre ösztönözheti az Oroszországi Föderációt” – fejtette ki Podoljak.
Egyértelművé tette azt is, hogy Ukrajna az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon nem fog beleegyezni semmiféle „Minszk–3”-ba vagy „Budapest–2”-be, mivel az ilyen megállapodások tényleges háborúmegelőző mechanizmusok nélkül nem fognak működni. Ez elvi kérdés, tette hozzá.
Ukrajna készen áll a nagy csatákra
Podoljak az ukrán hírtelevíziók közös műsorfolyamában szombaton ennél is egyértelműbben fogalmazott a béketárgyalásokkal kapcsolatos ukrán elképzeléseket illetően. Arra a kérdésre, hogy mikor ülhet tárgyalóasztalhoz az ukrán és az orosz elnök, a tanácsadó kijelentette: a tárgyalásokra a donbászi összecsapások után kerülhet sor, amelyekben „Kijev győzelemre van hangolva”.
„Azt mondani, hogy egy hét, kettő múlva elnöki szinten találkozunk – nem, ez nem így fog történni. Ukrajna már készen áll a nagy csatákra. Ukrajnának meg kell nyernie ezeket a csatákat, többek között a Donbászon is. És ezután Ukrajna számottevőbb tárgyalási pozícióra tesz szert, amelyből bizonyos feltételeket diktálhat. Ezt követően találkoznak az elnökök. Eltarthat két hétig, eltarthat háromig” – fogalmazott Podoljak.
Elmondása szerint Ukrajna most nagyon magas árat fizet azért, hogy a jövőben erős biztonsági garanciákat kapjon, de nem mond le erről.
„Azt akarom, hogy Ukrajnában mindenki megértse: igen, ez nehéz, nap mint nap veszítünk embereket és infrastruktúrát. Nagyon magas árat fizetünk. De Oroszországnak meg kell szabadulnia birodalmi illúzióitól. Ukrajna ma az egyetlen állam a világon, amely ezt megteszi. És hogy ez meddig tart, az már nem számít. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy bizonyos – hangsúlyozom: nagyon erős – biztonsági garanciákat szerezzünk Ukrajna számára, hogy végleg lezárjuk határainkat az olyan országok birodalmi ambíciói elől, mint az Oroszországi Föderáció” – jelezte.
A béke garantálói
Közben fokozatosan alakul azon országok köre, amelyek a háború után garantálhatnák Ukrajna határainak sérthetetlenségét és területi integritását a létrehozandó új biztonsági rendszerben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a török Habertürk tévécsatornának adott interjújában elmondta, már hét ország kész megvitatni egy, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló nemzetközi megállapodás tartalmát.
„Ma Ukrajna számos olyan országgal vesz részt találkozókon, amelyeket államunk biztonságának garantálói között látunk, illetve vannak olyan országok, amelyek csatlakozni kívánnak. Afféle közös találkozó még nem volt” – mondta el Zelenszkij.
Az ukrán elnök arról biztosított, hogy a találkozóra sor kerül, és ezt a leendő kezes államok, az USA, Nagy-Britannia, Törökország, Lengyelország, Németország, Franciaország és Izrael képviselői is megerősítették.
„Ez nem valamennyi kezes, azokat az országokat neveztem meg, amelyek már készen állnak rá, hogy megvitassák a biztonsági garanciák körét. Az első lépés egy találkozó ezen országok képviselőivel. Ezután [következik] a biztonsági garanciák közös értelmezése, s csak azután a kommunikáció az orosz féllel” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij az interjúban beszélt arról is, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború befejezése érdekében. Az ukrán elnök szerint Törökország adhat otthont a csúcstalálkozónak. Ugyanakkor kijelentette, pragmatikusan viszonyul a Putyinnal való közvetlen tárgyalások lehetőségéhez.
„Lehetséges a találkozó Isztambulban. Szerintem nem fontos, hogy mivel kezdjük. A lényeg az, hogy mivel fejezzük be. Itt meglehetősen pragmatikusnak kell lennem elnökként. Vannak dolgok, amelyekről meg kell próbálnunk megállapodni” – jelezte.
(hk/rbc.ua/korrespondent.net)
Felmérés: Vége az ukrán–orosz barátságnak?
Ukrajnában a többség már nem hisz benne, hogy helyre lehetne állítani az ukrán és az orosz nép barátságát – derül ki a Rejting Szociológiai Csoport minap közzétett felméréséből.
Az emberek többsége (91%) nem támogatja azt az állítást, mely szerint „az oroszok és az ukránok egy nép”. Mára 8%-nyian maradtak, akiknek változatlanul ez a véleménye (2021 augusztusában 41%, 2022 márciusában 21% volt az arányuk). Ugyanakkor a keleti országrészben még mindig a lakosság 23%-a és országosan az idősebb válaszadók 13%-a támogatja ezt az elképzelést. A többi makrorégióban és korcsoportban ennek az állításnak a támogatottsága szinte megszűnt.
Az elmúlt hónapban a másfélszeresére (42%-ról 64%-ra) nőtt azok tábora, akik szerint lehetetlen az ukránok és az oroszok közötti baráti kapcsolatok helyreállítása. További 22% gondolja úgy, hogy ehhez legalább 20–30 évnek kell eltelnie. Azok aránya, akik lehetségesnek tartják a megbékélést 15 éven belül, közel 10%. A megkérdezettek több mint fele még a déli és keleti régiókban sem hisz a két nemzet közötti barátság helyreállításában.
Az idő múlásával egyre többen térnek vissza a munkájukhoz. Azoknak, akiknek a háború előtt volt állásuk, jelenleg az 58%-a dolgozik (márciusban 46% volt ez az arány). Összességében 29%-uk dolgozik a megszokott rend szerint, 26% részmunkaidőben vagy távmunkában foglalkoztatott, 3% állt munkába új munkahelyen. A megkérdezettek 41%-a vesztette el az állását a háború alatt (53%-ot mértek márciusban). A jelenleg is dolgozók legtöbben a nyugati megyékben vannak, míg keleten csupán a lakosok egyharmadának van munkája, kétharmaduk elvesztette az állását.
A felnőtt lakosság 20%-ának kellett lakóhelyet változtatnia az elmúlt hetekben. A legtöbben (46%) az ország keleti részén voltak kénytelenek elhagyni lakóhelyüket. Inkább a fiatalok (31%) keltek útra, az idősebbek (13%) nehezebben hagyják el otthonukat. A lakóhelyüket elhagyók harmada már a közeljövőben tervezi a visszatérést, egynegyedük pedig várni akar még egy kicsit a hazatéréssel. Körülbelül 40%-uk készen áll a visszatérésre, de csak a háború után.
A válaszadók közel 80%-a elégedett polgármestere/faluvezetője, a közszolgáltatók és a rendőrség munkájával. Háromnegyedük elégedett az egészségügyi intézmények működésével, kétharmaduk a tömegközlekedéssel és az oktatási intézményekkel is meg van elégedve.
A túlnyomó többség (90%) támogatja a kezdeményezést, hogy fosszák meg mandátumuktól az oroszbarát pártok képviselőit, 86% támogatja tevékenységük teljes betiltását Ukrajnában.
A válaszadók 81%-a egyetért a felvetéssel, hogy emeljék azoknak az ukrán vállalkozásoknak az adóját, amelyek továbbra is folytatnak gazdasági tevékenységet Oroszország területén.
Közel ugyanennyien (76%) támogatják a kezdeményezést, hogy nevezzék át azokat az utcákat és egyéb objektumokat, amelyeknek a neve Oroszországhoz köthető.
Egyre nagyobb a támogatottsága az elképzelésnek, hogy meg kellene szakítani a kapcsolatot a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UPC MP) és az Orosz Ortodox Egyház között. Jelenleg 74% támogatja ezt az elképzelést (63% támogatta március elején) és mindössze 7% nem támogatja. A válaszadók fele (51%) úgy gondolja, hogy az államnak be kellene tiltania az UPC MP tevékenységét Ukrajna területén (a tiltást a megkérdezettek kétharmada támogatja nyugaton és csak 29%-a keleten). A kedvezmények megvonását és az egyházi helyiségek bérleti szerződéseinek felmondását ugyanakkor 21 százalék helyeselné. Ezzel szemben 20% támogatja, hogy az állam ne avatkozzék be az egyházi ügyekbe. Ez utóbbiak a legtöbben keleten (35%) és délen (25%) vannak a lakosságon belül.
A felmérést a 18 éven felüli lakosság körében végezték az ország valamennyi régiójában – a Krím és a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területeinek kivételével. A minta életkor, nem és településtípus szerint reprezentatív. Mintapopuláció: 1 200 válaszadó. Felmérés módszere: CATI (Computer Assisted Telephone Interviews). A 0,95-ös konfidenciaszintű vizsgálat reprezentativitásának hibája legfeljebb 2,8%.
(hk/ratinggroup.ua)
