A Kárpátaljai márkacsalád bemutatása: Ács Béla batátatermesztő

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) és a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége (KFMVSZ) felismerte a vásárlók arra vonatkozó igényét, hogy minél több megbízható és helyi árut vásárolhassanak. Ennek érdekében arra törekedtek, hogy létrehozzanak egy olyan egyedülállóan új üzleti szerkezetet, amely mindezt megvalósítja. Szükségesnek látszott egy emblémával jól azonosítható önálló márka felépítése, amely a legjobb minőségű kárpátaljai termékeket és szolgáltatásokat képviseli.

A Kárpátaljai márka bejegyzett védjeggyel rendelkezik, amelynek tulajdonosa a KMVSZ. A szövetség 2020-ban hirdette meg a Kárpátaljai embléma hivatalos használatát engedélyező pályázatát, melyre közel 40 vállalkozó pályázott. A nyertes pályázók és a szövetségek közös szándéka szerint alakult meg a Kárpátaljai márkacsalád, melyhez minden vállalkozó csatlakozhat, aki teljesíti az előírt feltételeket. A márkacsalád 2021 elején indult útjára. Brandépítési programját a fiatal vállalkozók szövetsége dolgozta ki. Ennek keretében létrehozott egy olyan átfogó projektet, amelynek köszönhetően a márkatermékek és szolgáltatások egyre több helyen megjelenhetnek, illetve egyre szélesebb ismertségre tehetnek szert. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az egymással összefogó és együttműködő vállalkozók megmutassák mindazokat az értékeket, amelyeket a kárpátaljai termelők és szolgáltatók előállítanak, képviselnek. A termékekben, a szolgáltatásokban és az emberi tulajdonságokban is a prémium szintet határozták meg alapként. Ezek a szigorú feltételek, illetve folyamatos betartásuk eredményezheti, hogy az első, önálló kárpátaljai márka sikere tartós lesz, mindannyiunk előnyére, igényeinek kielégítésére és az itt élők büszkeségének, a szülőföld iránti szeretetének erősítésére.

– A stratégia régóta ismerős: az agrárium szereplői – különösen a kisebbek – mindig az aktuális piaci réseket célozzák meg, oda igyekeznek betörni. Amennyire ígéretes, annyira kockázatos ez a vállalkozás. Ács Béla miben reménykedett, amikor 2018 tavaszán a batáta termesztésébe fogott?

– Akkoriban vidékünkön már sokan hallottak erről a növényről, egyesek esetleg más országban járva már meg is kóstolták, így már adott volt egyfajta érdeklődés a fogyasztók részéről. Számunkra, akik a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége által biztosított szaporítóanyagnak köszönhetően ebbe belevághattunk, az volt a legfontosabb kérdés, hogy a növény nálunk sikerrel termeszthető-e. Amikor augusztus végére – szeptember elejére kiderült, hogy igen, akkor volt értelme komolyabban foglalkozni az értékesítéssel. Az első termést egy szupermarketnek adtuk el, ám a több mint tíz tonna batáta eladása csak vontatottan haladt. Most már sokkal okosabban csináljuk.

– Ez gyakorlatilag mit jelent?

– Egyfelől maximálisan kihasználjuk a világháló nyújtotta lehetőségeket. Miután ősszel betakarítjuk a termést, meghirdetjük a házhoz szállítás lehetőségét. Az elmúlt évek során így sikerült stabil vevőkört kialakítani. Másrészt pedig a falusi ABC-k is elkezdték rendelni a batátát. Körülbelül 8-10 beregvidéki boltban volt kapható ez az élelmiszer-alapanyag. Egészen addig – nagyjából január végéig –, míg el nem fogyott.

– Örül ennek?

– Nem maradéktalanul, mivel az lenne az igazán szerencsés, ha a készlet újtól újig kitartana. Hogy akik megszerették, azok az év bármely szakában hozzá tudjanak jutni.

– Hogy látja, azóta a beregvidéki vásárlók megismerték ezt a terméket? Ismerik annak az egészségre gyakorolt jótékony hatásait?

– Örömmel tölt el, hogy nálunk is egyre több az egészségtudatos vásárló. Sajnos igen sokan vannak olyanok, akik különböző diétákra szorulnak. Nem akarom részletezni, a világhálón ugyanis nagyon sok mindent megtudhatunk a batáta jótékony hatásairól. Családommal együtt magam is azt vallom, hogy ott kell lennie a főmenüben.

– Következetesen a batáta megnevezést használja, és nem azt mondja, hogy édesburgonya.

– Ennek két fő oka van. Egyrészt a batátának semmi köze a burgonyához, egészen más növényi családhoz tartozik. Másrészt pedig az édesburgonya megtévesztő lehet a vásárló számára, akinek esetleg zokon esik, hogy a batáta kilójáért a burgonya árának többszörösét kell fizetnie. Külön-külön minden vevőmnek nem magyarázhatom el, hogy a batátát palántáról szaporítjuk, s ahhoz bizony, fűtött hajtatóközeg szükséges, és öntözés nélkül nem érdemes a termesztésébe fogni. A tárolása sem olyan egyszerű, mint a burgonyáé. Mindezek ellenére mintegy fél hektárra szeretném bővíteni idén a termőterület nagyságát.

– Egy fecske nem csinál nyarat. Termesztik-e ezt a növényt Kárpátalján mások is?

– Igen, jelenleg öten vagyunk, és nem vetélytársként tekintünk egymásra, hanem sorstársakként. Megosztjuk egymással a termesztés során szerzett tapasztalatokat éppúgy, mint az aktuális piaci helyzettel kapcsolatos információkat. De már volt úgy, hogy palántával is kisegítettük egymást.

– A külföldről behozott áru – ha van egyáltalán ma ilyen – nem jelent konkurenciát?

– A külföldről importált batáta – mivel egyelőre kiszámíthatatlan, hogy itt mennyi fogy majd el belőle – a nagyobb áruházakban igencsak drága portéka, nagyjából kétszer annyiért lehet hozzájutni, mintha azt tőlünk vásárolnák.

– Miként képzeli a Kárpátaljai márkacsalád brandépítésének további folyamatát? Hogy érzi, milyen kötelezettséggel jár a Kárpátaljai márkacsalád logójának használata?

– Mi azért fogtunk össze, hogy a márkacsalád tagjaként minőségi termékeket tegyünk le a fogyasztó asztalára. Ettől kezdve nem csupán önmagunkat, hanem az egész csapatot képviseljük, ami nagy felelősséggel jár. Engem büszkeséggel tölt el, hogy használhatom a márkacsalád logóját, és örömömre szolgál, hogy sok mindenben tudjuk segíteni egymást – akár hasznos információkkal, akár úgy, hogy a másik termékét, szolgáltatásait népszerűsítjük.      

Eszenyi Gábor