Útviszonyok a Tiszaújlaki és a Tiszapéterfalvai kistérségben
Utak, utcák – a teljes felújítástól a „tűzoltómunkákig”
Településeink, kistérségeink, járásaink és megyénk lakóinak az életminőségét jelentős mértékben befolyásolja, milyen utakon, utcákban közlekedhetnek. Nem mindegy ugyanis, hogy könnyedén haladunk a jó állapotban lévő, sima, aszfaltburkolatú úttesteken, vagy nehézkesebben járjuk végig a poronddal vagy kőzúzalékkal letakart utcákat (ha egyáltalán kitart a laza burkolat), vagy kátyúktól szabdalt, ramaty állapotban leledző utakon, utcákban kerülgetjük járművünkkel a méretes gödröket, esős időben pedig gyalogszerrel is a kisebb-nagyobb tócsákat. De milyen útviszonyok uralkodnak Ugocsa két magyar többségű kistérségében: a Tiszaújlakiban és a Tiszapéterfalvaiban?
Az elsőként említett közigazgatási egységhez tíz település tartozik, és összesen 110, különböző alárendeltségű út, illetve utca található a területén. Keresztülkanyarog rajta a Beregszász–Nagyszőlős országos jelentőségű útvonal, illetve itt található az ugyanilyen alárendeltségű Tiszaújlak–Nevetlenfalu út egyik végpontja is. Mindkettőn befejezésükhöz közelednek a teljes útfelújítási munkálatok, az elsőként említett útvonal egy jelentős tiszaújlaki szakaszát viszont még nem aszfaltozták le. Emellett korábban új aszfaltburkolatot kapott két mellékút: a tiszakeresztúri letérőtől Salánkig futó útvonal, valamint az erről leágazó Puskino–Verbőc út, melyet – mint Fazekas Melinda verbőci elöljáró tájékoztat róla – a szőlősegresi elágazásig már felújítottak, az innen a faluközpontig nyújtózkodó útszakasz azonban még mindig nagyon rossz állapotú.
– Tervezzük a Tiszakeresztúrtól Karácsfalván át Tiszaújhelyig, illetve a Ruszka Dolinától Mátyfalva, Verbőc és Feketepatak érintésével Salánkig húzódó mellékút teljes felújítását is. Az utóbbi, nagyon rossz állapotba került útvonal nagyjavításának a tervdokumentációját már 2018-ban elkészíttette a Vebőci Községi Tanács, az előbbi út felújításának a projektjét pedig ugyancsak évekkel ezelőtt elkészíttette a Tiszakeresztúri Polgármesteri Hivatal, most pedig kissé át akarjuk dolgozni azokat, hogy az áremelkedésekhez igazodva új költségeket állapítsunk meg – fejti ki Beregi Zsolt, a polgármester 2. helyettese. (Az 1. helyettes megválasztása körüli huzavonáról már korábban írtunk – L. M.) – A 6,3 kilométer hosszú Tiszakeresztúr–Tiszaújhely útvonal teljes felújításához szükséges pénzeszközök nagysága még nincs megállapítva, a 12,9 kilométeres Ruszka Dolina–Salánk útvonal újraaszfaltozása pedig mintegy 63 millió hrivnyába kerülne. Állami támogatást fogunk kérni a munkálatok elvégzéséhez, ám a költségek tíz százalékát nekünk kell majd kigazdálkodnunk. A Tiszaújhelytől Karácsfalváig, egészen pontosan a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumig húzódó, két kilométer hosszú útszakaszt pedig egy hónappal ezelőtt darált kővel takartuk le – fűzi hozzá.
A községek belterületén az idén tizennyolc utcában – Tiszaújlakon négyben, Puskinón kettőben, Tiszakeresztúrban egyben, Salánkon ötben, Verbőcön és a vele egybeépült Feketepatakon kettőben-kettőben, Mátyfalván, illetve Tiszaújhelyen pedig egy-egy utcában – végeztek javítási munkálatokat: gréderezést (útgyalulást), porond- vagy kőzúzalék-burkolat leterítését.
– Az idei költségvetésünkben kétmillió hrivnya volt kijelölve a települések utcáinak a javítására – tájékoztat Beregi Zsolt. – Ebből ez idáig egymillió százezer hrivnyát használtunk fel, de a maradék 900 000-et is még ebben az évben fel kell, hogy használjuk a jelzett célra.
– Miért került ekkora összegbe a gréderezés, a poronddal vagy darált kővel való burkolás, miként döntötték/döntik el, hogy mely utcákat javítják meg? Figyelembe vették/veszik például az állapotukat?
– Csak a porondból 2 000 köbméterre volt szükségünk az eddigi javításokhoz – válaszol beszélgetőtársam. – Az elöljárók mindegyike írásban, illetve személyesen hozzánk fordulva azt szeretné elérni, hogy az ő községeikben is végezzünk javításokat, aztán ahogy érkezünk, úgy végezzük el a munkálatokat.
Az elöljárókat is megkerestem telefonon a kérdésben. A verbőci Fazekas Melinda úgy informált, hogy legalább két utca (egy Verbőcön, egy Feketepatakon) kőzúzalék-borítást kapott. (A másik két utcát illetően viszont nem volt biztos benne, milyen burkolatot kaptak (!)) A tiszakeresztúri Sándor Olena tájékoztatása szerint a község egyik mellékutcáját legyalulták, a kátyúkat pedig poronddal töltötték fel. Ifj. Sipos Albert, Salánk elöljárója elmondta: egyetlen mellékutca kapott kőzúzalék-borítást, a többi négyben sem porondot, sem kőzúzalékot nem terítettek le, csak legréderezték azokat Salánk költségén. Varjú Erika, Mátyfalva elöljárója elmondta: „Az egyetlen megjavított utcát csak legyalulták, nem kapott sem kőzúzalék-, sem porondburkolatot.” Csopej Viktor, Tiszaújhely elöljárója pedig kifejtette: „A szóban forgó mellékutcát nem gréderezték le, csak porondot terítettek rajta szét.”
Székely Gusztáv, a kistérség KMKSZ-frakciójának a képviselője megjegyezte: „Nem érdemes legyalulni az utcákat. Az útjavításra kijelölt összegekből aszfaltozni kell akkora útszakaszokat, amekkorák aszfaltburkolattal való ellátására jut pénz, 100, 200, pár száz métereseket.” Míg Gorondi Albert, a KMKSZ-frakció vezetője elmondta: „Az útjavításra kijelölt kétmillió hrivnyából az eddig felhasznált 1 100 000 hrivnya nem volt effektíven felhasználva. Túl sok pénzt fordítottak a munkálatokra, pedig kevesebb összegből is el lehetett volna végezni azokat. Megemlíteném például, hogy egy gréder egyórai bérleti díja 1 000 és 1 200 hrivnya között mozog, ha egy útgyalu három-négy órát dolgozik egy útszakaszon, 5 000 hrivnya körüli összeget kell kifizetni bérleti díjaként. Az útjavításra fordított összeg mintegy egynegyede elég lett volna a munkálatok elvégzéséhez.”
– Ön szerint is aszfaltozni kellene az utcákat? – érdeklődöm.
– Igen. A poronddal vagy darált kővel való burkolás nem effektív, nem tart ki sokáig. Az idei költségvetés szerint útjavításra fordítandó kétmillió hrivnyából lehetett volna aszfaltozni is, ha csak száz métert is. Ugyanis 1-2 millió hrivnyába kerül egy százméteres útszakasz aszfaltburkolattal való ellátása. Egyébként a KMKSZ-frakció a nyár elején támogatásért fordult a megyei tanácshoz és a megye kormányzójához az útjavítás kérdésében, ám nem kaptunk választ.
Természetesen Kovács István polgármester véleményét is megkérdeztem volna ebben a kérdésben is, ám előbb nem volt ideje a velem való beszélgetésre, később pedig hiába próbáltam, nem tudtam telefonon elérni.
A Tiszapéterfalvai kistérségben Sápi Sándor gazdaságfejlesztéssel, polgári védelemmel, költségvetési kérdésekkel és földügyekkel foglalkozó polgármester-helyettessel beszélgettem az útviszonyokról.
– Közigazgatási egységünkön halad át az országos jelentőségű Tiszaújlak–Nevetlenfalu útvonal, melyen jelenleg is folynak a teljes felújítási munkálatok, akárcsak a Nagyszőlős–Nevetlenfalu megyei alárendeltségű úton, melynek nagyszőlősi kiindulópontja a Nagyszőlősi, a Feketeardó–Szászfalu–Tekeháza szakasza pedig a Királyházai kistérséghez tartozik – magyarázza Sápi Sándor. – Az említett országos jelentőségű útvonalon most rakják lefelé az útpadkák szélét, illetve betonburkolattal látják el a vízelvezető árkokat, majd földdel takarják le a betonlemezeket. A megyei adminisztrációtól pedig ígéretet kaptunk rá, hogy 2022-ben folytatódni fog a Csepe és Nevetlenfalu közötti útszakasz aszfaltburkolatozása. A Csepe–Forgolány–Tiszapéterfalva megyei jelentőségű út felújításához pedig első lépésben el kell készíttetni a munka tervdokumentációját. A megyei tanácshoz fordultunk a projekt elkészítése végett, de ahhoz, hogy elkészítsék, előbb pénzt kell elkülöníteni a megyei költségvetésből. Ugyanakkor a Nevetlenfalu–Szőlősgyula–Hömlőc–Feketeardó megyei alárendeltségű útvonal teljes felújítása már folyamatban van, elkészült a Feketeardó és Hömlőc közötti másfél kilométeres szakasz, Szőlősgyula belterületén pedig a tavalyi és az idei év folyamán – a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának a közreműködése révén – 4,2 millió hrivnyából egy 2,7 kilométer hosszú útszakasz. Fel kell viszont újítani még a Szőlősgyulától Feketeardóig húzódó útvonalat. Ehhez pedig – szintén a megyei tanács KMKSZ-frakciójának köszönhetően – már megérkezett kétmillió hrivnya a kistérség költségvetésébe, amiből rendbe lehet hozni egy 500-600 méter hosszú szakaszt. A többi nagyjavításához viszont még kb. 13-14 millió hrivnyára van szükség. (A Szőlősgyula belterületén futó felújított út valóban jó állapotban van. Ám nagyon kívánatos lenne, hogy mielőbb teljes felújítást kapjon a Feketeardóig kanyargó útvonal is, mivel tekintélyes kátyúk szabdalják – L. M.) S még egy megyei jelentőségű út található a kistérségben, a Tiszapéterfalva–Nagypalád–Fertősalmás útvonal, melynek a Tiszapéterfalvától Nagypaládig húzódó szakasza már nagyjavítást kapott, s a tervekben szerepel a Nagypalád–Fertősalmás szakasz felújítása is.
– Most pedig térjünk át a falvak belterületén található utcákban folyó javítási munkálatokra.
– Idén mintegy kétszázezer hrivnyát tudtunk elkülöníteni a költségvetésünkből a kommunális utak javítására, melyekre Nagypaládon, Aklihegyen, Forgolányban és Csepében kerítettünk sort, s mindegyik község esetében 50-50 ezer hrivnyát fordítottunk a munkálatokra, melyek során legyalulták, majd poronddal takarták le az úttesteket, mivel a kőzúzalék nagyon drága, és nem jutott pénzünk a megvásárlására. A porondot a munkálatokat elvégző cég biztosította.
– Mi került a legtöbb pénzbe a munkálatok során?
– A gréderezés munkadíja.
– Nem lehetne inkább részletenként aszfaltburkolattal ellátni a mellékutcákat?
– Nem jut rá pénzünk. Az idei költségvetésből csak mintegy kétszázezer hrivnyát tudtunk kijelölni a javításokra.
– Tudnának állami támogatást kérni a kommunális utak leaszfaltozására?
– Nem adnak rá pénzt…
– A kommunális utakat nekünk kell karbantartanunk, önerőből. Ezek javítására senki más nem utal ki összegeket – fűzi hozzá Szakállas Sándor, a kistérség KMKSZ-frakciójának a képviselője.
A poronddal vagy darált kővel való útburkolás azonban véleményem szerint „tűzoltómunka”. Mert a semminél ugyan többet érnek ezek burkolatok, ám csak rövid ideig tartanak ki, aztán újból következhetnek az útgyalulások, újból le kell takarni az úttesteket poronddal vagy kőzúzalékkal, s mindezekre újra és újra pénzösszegeket kell kiutalni a kistérségi költségvetésből. Meglehet, valóban jobb lenne, ha csak részletenként és lassan, de évről évre újabb és újabb szakaszokat aszfaltoznának le, mely burkolat sokkal hosszabb ideig kitartana. Amúgy pedig… Ha már az állam annyi feladatkört tukmált rá a kistérségekre, miközben nem biztosított elegendő forrást a feladatok elvégzésére, akkor kutya kötelessége lenne, hogy legalább a nagyobb összegű beruházásokra, így a kommunális utak leaszfaltozására is utaljanak ki pénzt az állami költségvetésből. És azért Kijevben is elgondolkodhatnának azon: a népet nem lehet leváltani, de a kormányt meg az államfőt nagyon is.
Lajos Mihály
