Trianon köré épülő előadások és pódiumbeszélgetés a Rákóczi-főiskolán
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) már 18. éve szervezi meg A Magyar Tudomány Ünnepe c. országos és határon túli rendezvénysorozatot, mely idén november 3–18. között zajlik Kárpát-medence-szerte. Csatlakozva a rendezvénysorozathoz a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközponttal karöltve, valamint a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport bevonásával kerekasztal-beszélgetést rendezett. Az alkalomra a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasótermében került sor, de az érdeklődők online is követhették a diskurzust.
A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik, hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét. A hivatalos indoklás szerint: „Az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja”, ezért e napot a 2003. évi XCIII. törvénnyel a magyar tudomány ünnepévé nyilvánította.
A rendezvény két részből állt: először három, a Trianon 100 Kutatócsoport körébe tartozó előadó tartott bemutatót, az előadásokat pedig egy kerekasztal-beszélgetés követett Szakál Imre, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója moderálásában.
Ablonczy Balázs, a kutatócsoport vezetője Mindent hátrahagyni – menekülés az elveszített területekről, 1918–1924 címmel tartott előadást, melyben a trianoni döntést megelőző, illetve azt következő időkben végbement népmozgásról volt szó. Érdekes, hogy először a vasutasok és a jegyzők, illetve azok családjai indultak meg a mai Magyarország területére. Az előadó fényképes beszámolókkal is szemléltette azokat az áldatlan állapotokat, amelyek a budapesti pályaudvarokon, vagonokban lakó emberek hétköznapjait mutatták be. Kárpátalján a már említett népmozgás leginkább a városi lakosságra volt jellemző. „Kevés a nyilvános adat, a fennmaradt írásos bizonyítéka annak, hogy az előadás címében említett hat év folyamán mintegy 1 millió betelepült érkezett Magyarországra” – húzta alá Ablonczy Balázs.
Másodikként Romsics Gergely, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának előadását hallhatták az érdeklődők Trianon és a magyar külpolitikai gondolkodás. 1919–1923: Az útkeresés kora címmel. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történelemtudományi Intézetét képviselő Romsics Gergely prezentációjában azt mutatta be, hogy milyen módon reagált a magyar kormányzati elit a kisállami lét és a Párizs környéki békék rendszere okozta sokkra, valamint hogy miképp tudta beágyazni a magyar elit egy európai keretbe saját politikai dilemmáit.
Végül, de nem utolsósorban A történetírástól a propagandáig. Az első világháború vége a magyar, szlovák és román történeti ismeretterjesztésben címmel adott elő Zahorán Csaba. A prezentáció folyamán szó esett Trianon következményeiről, a magyar revizionizmusról, az 1918–20 között végbemenő nemzeti mozgalmak koráról, az akkori időben jelentkező menekültkérdésről, annak gazdasági következményeiről, de taglalta a magyar nemzeti öntudat sérülését, továbbá a trianoni döntés után jelentkező bel- és külpolitikai következményeket.
ZsT
