A házkutatásról

„Kérem, írja meg, mit kell tudni a házkutatásról?”

– Ukrajna Alkotmányának 30. cikkelye büntetőeljárás keretében, csak megalapozott bírósági végzés alapján ad lehetőséget a hatósági behatolásra a polgár otthonába vagy a birtokára és azok átvizsgálására, illetve átkutatására. Az ember­élet és tulajdon mentésével vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek üldözésével kapcsolatos sürgős esetekben kivételesen lehetőség van ettől eltérő, a jogszabályok által meghatározott eljárásra.

Törvényi szinten ezt a kérdést a Büntető törvénykönyv (Btk.) szabályozza. A nyomozati cselekményekkel, így a házkutatással kapcsolatos általános elveket, követelményeket a Btk. 223. cikkelye foglalja össze. Ezek szerint:

1. A nyomozati cselekményeknek bizonyítékok szerzésére (összegyűjtésére) vagy a már megszerzett bizonyítékok ellenőrzésére kell irányulniuk egy adott büntetőeljárás során. (Vagyis elvben nem megengedhető házkutatást tartani csupán abban a reményben, hogy majd csak előkerül valami, ami meglapozza a gyanút vagy a vádemelést a büntetőeljárás alá vont személy ellen a Büntető törvénykönyv valamelyik cikkelye alapján.)

2. A nyomozati cselekmény lefolytatásának alapja, hogy elegendő információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy lehetséges elérni a cselekmény célját.

3. A nyomozó, az ügyész megfelelő intézkedéseket köteles foganatosítani annak biztosítása érdekében, hogy a nyomozati cselekmény alatt jelen legyenek azok a személyek, akiknek jogait és jogos érdekeit esetleg korlátozhatják vagy megsérthetik ezzel. A nyomozati cselekmény lefolytatása előtt az abban részt vevő személyekkel ismertetni kell a Btk. által biztosított jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a törvény által megállapított felelősségüket. (Az eljáró nyomozónak vagy az ügyésznek át kell adnia a tulajdonosnak a házkutatást engedélyező bírósági végzés másolatát, és ismertetnie kell annak tartalmát.)

4. Éjszaka (este 22.00 és reggel 6.00 óra között) nyomozati cselekmények lefolytatása nem megengedett, kivéve a sürgős eseteket, amikor a késedelmes lefolytatásuk a bűncselekmény nyomainak elvesztéséhez vagy a gyanúsított szökéséhez vezethet. (Arról nem rendelkezik külön a törvény, hogy mi a teendő, ha a házkutatás elhúzódik, és 22.00 óra után is tart.)

5. Abban az esetben, ha a nyomozati cselekmény során olyan bizonyítékok kerülnek elő, amelyek a személy ártatlanságára utalhatnak, ami a vizsgált bűncselekmény elkövetését illeti, a nyomozónak, az ügyésznek maradéktalanul le kell folytatnia az adott nyomozati cselekményt, csatolnia kell az eljárás dokumentumait a bírósági szakasz előtti vizsgálat anyagaihoz, és vádemelés, egészségügyi vagy nevelő célzatú kényszerintézkedések alkalmazására, esetleg a személy büntetőjogi felelősség alóli felmentésére vonatkozó indítvány esetén be kell nyújtania azokat a bíróságnak.

6. A védelem, a sértett, az eljárás alá vont jogi személy képviselőjének kezdeményezésére végrehajtott nyomozati cselekmény a kezdeményező és/vagy a védő, a képviselő jelenlétében zajlik, kivéve, ha a nyomozati cselekmény sajátosságából adódóan ez lehetetlen, vagy az illető írásban lemondott a részvételhez való jogáról.

Az ilyen nyomozati cselekmény során az azt kezdeményező és a jelen lévő személyeknek jogukban áll kérdéseket feltenni, javaslattal, észrevétellel és kifogással élni a cselekmény lefolytatásának rendjével kapcsolatban, amit jegyzőkönyvben rögzítenek.

7. A nyomozó, az ügyész köteles bevonni legalább két, az ügyben nem érdekelt személyt (tanút) a nyomozati cselekmény lefolytatásába. Bizonyos esetekben – pl. videófelvétel készítése esetén – el lehet tekinteni a tanúk bevonásától. Házkutatáskor azonban – a műszaki rögzítő eszközök alkalmazásától függetlenül – kötelező a tanúk jelenléte.

A sértett, a gyanúsított, a vádlott és a sértett hozzátartozói, a bűnüldöző szervek munkatársai, valamint a büntetőeljárás eredményeiben érdekelt személyek nem lehetnek tanúk. A házkutatás tanúi kihallgathatók a tárgyalás során.

8. Nem hajthatók végre nyomozati cselekmények a bírósági szakasz előtti vizsgálat határidejének lejárta után, kivéve, ha a bíróság megbízásából kerül rájuk sor a Btk. 333. cikkelyének 3. pontjában felsorolt esetekben. Bármilyen, e szabály megsértésével végrehajtott nyomozati cselekmény érvénytelennek minősül, és az annak eredményeként megállapított bizonyítékok, tények elfogadhatatlanok.

A Btk. 233–236. cikkelyei szabályozzák a házkutatási engedély kiadásának és a házkutatás lebonyolításának kérdéskörét. A 233. cikkely értelmében a házkutatás lefolytatására a házkutatási engedély, azaz a vizsgálóbíró végzése jogosítja fel a hatóságokat, kivételt képez az élet, tulajdon halaszthatatlan védelme, továbbá a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy közvetlen üldözése. A felsorolt kivételes esetekben a nyomozónak, az ügyésznek közvetlenül a nyomozati cselekmény lefolytatása után kérnie kell a vizsgálóbírótól a végzés utólagos kiadását.

Ha a nyomozati hatóságok utólagosan kérik a vizsgálóbírótól a házkutatás jóváhagyását, annak meg kell vizsgálnia, mi indokolta a házkutatási engedély nélküli behatolást a személy otthonába, birtokára. Amennyiben nem hagyja jóvá a házkutatást a bíró, az így szerzett bizonyítékok, információk nem elfogadhatók (azaz nem használhatók fel a tárgyalás során).

Egyetlen kivétel létezik, ami lehetőséget nyújt a házkutatás bírói végzés nélküli lefolytatására: a tulajdonos önkéntes hozzájárulása (ehhez – szükség esetén – rendszerint a sértettek szoktak hozzájárulni).

A bírósági végzés kiadásának rendjét a Btk. 234. cikkelye szabályozza. Jó tudni, hogy a törvény e cikkelye szerint a nyomozónak meg kell győznie a bírót arról, hogy nincs egyéb módja a bizonyítékok megszerzésének, mint a házkutatás. Ennek a körülménynek az ügy bírósági tárgyalása során is lehet jelentősége, amikor kifogás nyújtható be a házkutatás és annak eredményei ellen a végzés kiadásának megalapozatlansága miatt.

A házkutatási engedéllyel kapcsolatos követelményeket a Btk. 235. cikkelye foglalja össze. Fontos, hogy a végzés egy alkalommal ad engedélyt a házkutatásra, s csupán egy hónapig biztosítja ezt a lehetőséget. A végzésnek tartalmaznia kell a házkutatási engedélyt kérő nyomozó, ügyész adatait, a címet, ahol házkutatást kell tartani, az átkutatandó ingatlan tulajdonosának adatait és a házkutatás tartására feljogosító törvényi hivatkozást.

Külön téma lehetne a házkutatás lefolytatásának menete. Itt csak az egyik leggyakoribb problémára hívnám fel a figyelmet. A Btk. 236. cikkelye 3. pontjának második bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy a nyomozónak, az ügyésznek joga van megtiltani, hogy bárki elhagyja a házkutatás helyszínét annak befejezéséig, illetve megtilthat bármilyen cselekményt, ami akadályozza a kutatást. A törvény nem részletezi, hogy mit kell érteni a kutatást akadályozó cselekedeteken, de a rendőrök gyakran a telefonálást is ide sorolják. Holott a 3. pont harmadik bekezdése egyértelműen kimondja: a nyomozónak, az ügyésznek nincs joga megtiltani a házkutatás résztvevőinek, hogy ügyvéd vagy képviselő jogi segítségét vegyék igénybe.

Befejezésként határozottan ajánlanám az ügyvéd bevonását a házkutatásba annak bármelyik fázisában, az ugyanis nemcsak jelen lehet a nyomozati cselekménynél, hanem érvényt szerezhet ügyfele jogainak, sőt maga is javaslatokkal élhet a házkutatás lefolytatását, annak jogi vonatkozásait illetően.             

hk