Lezsák Sándor a kisebbségi nyelvhasználatról tárgyalt Kijevben az ukrán parlament alelnökével

A nemzetiségi nyelvek ukrajnai használatának újraszabályozásáról folytatott megbeszélést pénteken Kijevben Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Okszana Szirojiddal, az ukrán házelnök helyettesével.

A Magyar Parlament alelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc március 15-i kezdetének tiszteletére tartott rendezvényekre érkezett az ukrán fővárosba. A négyszemközti beszélgetést – mint Lezsák Sándor az MTI kijevi tudósítójának a találkozó után elmondta – az ukrán törvényhozás elnökhelyettese kezdeményezte.

Az ukrán fél részéről elhangzott, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot érintő elképzeléseikről készek egyeztetni ukrajnai társadalmi és politikai szervezetekkel kiemelten a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), valamint a magyar parlament azon tagjaival, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak.

Lezsák Sándor a megbeszélésen meghívta ukrán partnerét Lakitelekre. Szirojid a meghívást elfogadta, és várhatóan augusztus végén a műfordítói tábor vendége lesz, ahol előadást is tart a kisebbségi nyelvhasználat ukrajnai helyzetéről, továbbá megismerkedik a Lakitelek Népfőiskola munkájával.

Az Országgyűlés alelnöke jelezte ukrán partnerének azt a problémát, hogy jelenleg – és már hosszú ideje – nincs Ukrajnának kinevezett nagykövete Budapesten. Szirojid ígéretet tett arra, hogy szorgalmazza a nagykövet mielőbbi kinevezését, egyetértve tárgyalópartnerével abban, hogy ez a helyzet nehézségeket okoz a két ország közötti együttműködés koordinálásában.

Lezsák Sándor a kijevi magyar nagykövetség ünnepi fogadásán mondott beszédében kifejtette véleményét, miszerint mára eltorzult az 1848–49-es forradalom hármas jelszava, a „szabadság, egyenlőség, testvériség”. „Az egyenlőség létrehozta az iszonyatos kommunista diktatúrát, a testvériség a nácizmust, a liberalizmus pedig iszonyú erővel rombolja a valóságunkat” – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy Petőfi „kiterjeszteni akarta a szabadságot, nem pedig kisajátítani”.

Rámutatott arra, hogy míg Európát migránsok árasztják el, eközben Ukrajna fenyegetett állapotban van. Hangsúlyozta: Magyarországnak, mint szomszédos országnak, „elemi érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, megőrizze függetlenségét, erősödjön és gazdagodjon”.

Kijelentette, hogy az első, a második és a harmadik – azaz a hidegháború – után most már a negyedik világháború dúl „sajátos eszközökkel”. „Ezen a taposóaknákkal telített területen, a fenyegetettség állapotában kell nekünk – akár országon belül, akár a szomszédos országokkal, a visegrádi négyekkel együtt – képesnek lennünk elhárítani azt a migránstömeget, amely rendkívüli állapotot hozhat létre hosszabb távon” – fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.

(MTI/Kárpátalja)