RNBO-jegyzőkönyv: Ukrajnának alig ötezer mozgósítható katonája volt a Krím orosz megszállásakor

Ukrajna mindössze ötezer hadra fogható katonát tudott volna területe védelmére mozgósítani a Krím félsziget két évvel ezelőtti orosz megszállásakor, miközben csaknem 40 ezer orosz katona állt harckészültségben határainál – derült ki abból a dokumentumból, amelynek titkosságát hétfőn feloldották és közzétették Kijevben.

Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) 2014. február 28-i ülésén elhangzottakról készült jegyzőkönyv másolatát hozta nyilvánosságra az ukrán sajtó. Ebből kiderül, hogy az értekezleten Ihor Tenyuh akkori ukrán védelmi miniszter számolt be erről. Szavai szerint a fővároshoz, Kijevhez, valamint a Harkivhoz és Donyeckhez legközelebb eső határszakaszokon Oroszország 38 ezer katonát vont össze, továbbá 761 felfegyverzett páncélost, 2200 egyéb páncélozott harcjárművet, 720 rakéta-sorozatvető tüzérségi rendszert, 130 katonai helikoptert és 90 támadó repülőgépet. Ezen kívül a Fekete-tengeren 80 orosz hadihajó állt készenlétben.

A miniszter tájékoztatta a tanácsot arról, hogy az ukrán haditengerészet parancsnoka tárgyalt az orosz fekete-tengeri flotta parancsnokával. Utóbbi közölte, hogy Oroszország kész „a végsőkig elmenni”, és felszólította a haditengerészetet, ne álljon ellent, különben „vér fog folyni”.

Tenyuh elmondta, hogy a Krímen különböző objektumokat – köztük a krími parlamentet is – elfoglalók különleges kiképzésű, ütközetekben már részt vett orosz katonák.

„Nem állunk készen egy mindenre kiterjedő háborúra. Időre, segítségre van szükségünk. Legyünk őszinték, nincs hadseregünk. Janukovics (a Majdan-tüntetések nyomán hivatalából akkorra már menesztett volt elnök) és környezete az orosz titkosszolgálatok irányításával módszeresen semmisítette meg haderőnket” – jelentette ki a miniszter.

Úgy vélte, hogy nem lenne semmi értelme a hadra fogható ötezer ukrán katonát a Krímre vezényelni, mert azzal csak feláldoznák őket. Rámutatott arra is, hogy eközben a több ezer kilométer hosszú ukrán–orosz határszakasz védtelen maradna.

A Krím félszigeten lévő ukrán fegyveres erők összlétszáma 15 ezer volt, de a védelmi miniszter szerint zömében sorkatonák, és olyan szerződésesek, akik a katonai szolgálatot csak pénzkeresetnek tekintették. Közülük szavai szerint legfeljebb kétezer lett volna kész végrehajtani a parancsokat.

2014. február 28-án választotta meg az akkor még ismeretlen fegyveresek által megszállt krími parlament Szerhij Akszjonov oroszbarát politikust kormányfőnek. Akszjonov március 1-jén Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kért segítséget „a béke megőrzésére”. Az orosz parlament felsőháza még aznap jóváhagyta, hogy Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában. Már ezt megelőzően katonai jelzést nem viselő orosz katonák kezdtek megjelenni az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságban, és fokozatosan ellenőrzésük alá vonták a félsziget legfontosabb pontjait. A március 16-án megrendezett – Kijev szerint illegitim – krími népszavazás után két nappal Moszkvában aláírták a megállapodást a félsziget csatlakozásáról az Oroszországi Föderációhoz, amit a következő napokban az orosz törvényhozás is jóváhagyott, a nemzetközi közösség túlnyomó többsége azonban nem ismer el.

(MTI/Kárpátalja)