Hontareva szerint pánikot kelt a megvásárolható ukrán sajtó

2016. január 18., 14:50

Valerija Hontareva, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke korrupcióval vádolta meg az ukrán tömegtájékoztatási eszközöket, valamint olyan hamis információk közlésével, amelyek pánikot keltenek a piacon. A vezető szakember minderről a pénzügyi rendszer reformjáról tartott előadásában beszélt, melyre A makrogazdaságról első kézből: pénz, jegybank, politika előadássorozat keretében került sor.

„Országunk problémája valószínűleg jelentős részben abból adódik, hogy nagyon sok tömegtájékoztatási eszköz van az oligarcha klánok kezén. Ezért gyakran, bár nem akarom megsérteni a jelenlévő sajtót, de szabadon megvásárolható sajtónak nevezem ezt. Ami nagyon félelmetes. Ha demonopolizáljuk az egész piacot, deoligarchizáljuk valamennyi gazdasági szektorunkat, akkor, úgy gondolom, a tömegtájékoztatási eszközök szektorának az elsők között kell szerepelnie” – idézi az NBU elnökét az Ukrajinszka Pravda.

Hontareva kijelentette: bármilyen hamis információ félretájékoztatás, amely pánikot kelt a piacon. Véleménye szerint sokkal könnyebben leküzdhető lett volna a válság egy jelentős része Ukrajnában, ha nem gerjesztettek volna állandóan pánikhangulatot.

Amerikai szakemberek Hontarevát a világ egyik legrosszabb bankárjának tartják – írja a hírrel kapcsolatban a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata. A kiadvány felidézi, hogy a Global Finance weboldalán közzétett rangsorban az NBU elnöke C osztályzatot kapott, alig valamivel előzve meg a venezuelai, guatemalai, üzbegisztáni jegybankok vezetőit, s egy szinten helyezkedve el Irak és Nigéria nemzeti bankjainak elnökeivel.

A DT szerint Petro Porosenko ukrán elnök korábban közölte, hogy Hontarevát jelölték a 2015 legjobb jegybankelnöke címre, bár arra nem tért ki az államfő, hogy melyik rangsor alapján. Porosenko egyben jelezte, hogy ő maga is elégedett Hontareva munkájával, s fő érdemeként a pénz- és a bankpiac megtisztítását jelölte meg.

A DT emlékeztet, hogy 2015-ben az ukrán nemzeti valuta, a hrivnya megközelítőleg 50 százalékkal devalválódott, miközben a fogyasztói árak 43,3 százalékkal nőttek.

(pravda.com.ua/zn.ua/Kárpátalja)