Drágult az igazságszolgáltatás
„Az olvastam, hogy nemrég drágult a bírósági ügyintézés. Kérem, írja meg, minek nőtt az ára vagy a díja, s mennyivel!”
– Való igaz, hogy október 23-tól életbe lépett az Ukrajna némely jogszabályának módosításáról a bírósági illeték lerovását illetően elnevezésű törvény.
A törvénymódosításból következő változások ismertetését kezdjük talán a közigazgatási, vagy adminisztratív eljárások körével, tehát azokkal a bírósági ügyekkel, amelyekben az alperes valamely államhatalmi vagy önkormányzati szerv, esetleg azok egyik tisztségviselője. Viszonyításképpen emlékeztetnék, hogy 2011 novemberéig nem vagyoni ügyek esetén, például a nyugdíjakat, az úgynevezett szubszidiót, a szociális segélyeket érintő eljárásokban az állami illeték mindössze 3,40 hrivnyát tett ki. Ettől fogva az illeték mértékét a mindenkori hivatalos minimálbér 0,03 részében állapították meg, vagyis 2013-ban október 23-ig ennek összege 34,41 hrivnya volt. Jelenleg a bírósági illeték a jelzett ügykörben 68,82 hrivnyát (a minimálbér 0,06-a) tesz ki.
Amennyiben viszont valaki vagyoni jellegű közigazgatási keresettel fordul a bírósághoz (amikor a kereset tárgya a kormányzat által meghatalmazott személy vagy hivatal olyan döntésének érvénytelenítése, amely befolyással van a felperes vagyoni helyzetére, például indokolatlan adóztatás, bírságolás stb.), a minimális bírósági illeték jelenleg 1720,50 hrivnya, vagyis a minimálbér másfélszerese. Egyébként október 23-ig ez az illeték mindössze 114,70 hrivnya volt, azaz a minimálbér 0,1-e. Ugyanakkor a jogalkotó azt is kimondja, hogy a vagyoni jellegű közigazgatási kereset benyújtásakor a bírósági illeték 10 százalékát kell leróni, az összeg fennmaradó részét a felperestől vagy az alperestől annak arányában hajtják be, hogy a bíróság milyen mértékben adott helyt a keresetnek. Láthatjuk tehát, hogy mostantól lényegesen többe kerül pereskedni az állammal.
További változás az október 23. előtti állapotokhoz képest, hogy a közigazgatási jogsértési ügyekben a bírósági illetéket azt követően kell megfizetni, hogy a bíróság közigazgatási szankció alkalmazásáról döntött az elmarasztalt személyt illetően, például bírság megfizetésére kötelezte. Az ilyenkor fizetendő illeték mértéke 34,41 hrivnya, vagyis a minimálbér 0,03-a.
Ami a leggyakoribb polgári peres ügyeket illeti, a válási kereset bírósági illetéke például mostantól nem 114,70, hanem 229,40 hrivnya (a minimálbér 0,2-e); a válás utáni vagyonmegosztásra vonatkozó keresetért pedig minimálisan 229,40 hrivnyát (a minimálbér legalább 0,2-ét) kell leszurkolni.
A nem vagyoni polgári peres ügyekben (például a felperesnek a nyilvántartósból történő törlése, szerződés semmisségének kimondása, a nyilvános árverés érvénytelenítése, az örökség elfogadási határidejének meghosszabbítása stb.) a bírósági illeték mértéke a kétszeresére (a minimálbér 0,1-éről 0,2-ére) nőtt, s 229,40 hrivnyát tesz ki.
A vagyoni jellegű polgári peres ügyekben (például más birtokában lévő tulajdon visszakövetelése, adósság, tartásdíj vagy egyéb járandóság behajtása, az örökölt tulajdon tulajdonjogának elismerése stb.) a bírósági illeték minimális mértéke mostantól szintén 229,40 hrivnyát (azaz a minimálbér 0,2-e) tesz ki.
Ha bírósági végzés kiadásáért fordulunk a bírósághoz, mostantól annak az összegnek az 50 százalékát kell lerónunk illetékként, amelyet akkor fizetnénk, ha keresetet nyújtanánk be a bíróságon az adott ügyben, vagyis legalább 114,70 hrivnyát.
Örökbefogadási ügyekben, cselekvőképtelenség, a polgári cselekvőképesség korlátozásának kimondásakor, halottá vagy nyomtalanul eltűntté nyilvánításkor, az örökség gazdátlanná nyilvánítása esetén, jogi következménnyel bíró tény megállapításakor (például annak kimondása, hogy a jogalapot képező dokumentum a kérelmező tulajdonát képezi, családi kapcsolat megállapítása stb.) a bírósági illeték 114,70 hrivnyát tesz ki (a minimálbér 0,1-e).
A fizikai vagy jogi személyek becsületsértési, üzleti hitelrontásra vonatkozó kereseteinek benyújtása esetén a megfizetendő illeték 229,40 hrivnya (a minimálbér 0,2-e). Amennyiben a kereset erkölcsi kártérítéssel is párosul, amelynek mértékét a felperes legfeljebb a minimálbér összegének ötszörösében (5735 hrivnya) állapította meg, további 229,40 hrivnyát kell megfizetni (a minimálbér 0,2-e). Ha az erkölcsi kártérítés mértéke a minimálbér 5–50-szerese, a kereset összegének 1 százalékát teszi ki a fizetendő bírósági illeték; a minimálbér 50–100-szorosa esetén a illeték mértéke az összeg 5 százaléka; a minimálbér 100-szorosát meghaladó mértékű kártérítés esetén az összeg 10 százaléka.
Az alperes távollétében meghozott bírósági határozat felülvizsgálatára vonatkozó kérelem benyújtásáért 114,70 hrivnyát (a minimálbér 0,1-e) kell leszurkolnunk illeték gyanánt.
Az október 23-án életbe lépett változások nem érintették a gazdasági ügyeket.
Ami a bírósági határozatokkal kapcsolatos fellebbezési és semmisségi kérelmeket illeti, ezekért az adott ügyben benyújtott keresetekért fizetett illetékek 50, illetve 70 százalékának megfelelő összeget kell megfizetni. Például, ha valaki a nyugdíjalapnak rá vonatkozó döntése, esetleg a szükséges döntés meghozatalának elmulasztása okán fellebbez, azért 34,41 hrivnyát kell megfizetnie, egy ugyanezen ügyben született semmisségi beadványért pedig 48,17 hrivnyát. A közigazgatási ügyben született bírósági határozat ellen benyújtott fellebbezésért vagy semmisségi kérelemért fizetendő illeték mértéke a minimálbér 0,05-a, polgári peres eljárásokban 0,5-e.
Ne feledjék, hogy az illetékek fentebb hrivnyában megadott összegei a minimálbér hivatalos mértékével egyetemben 2014-től megváltoznak. Éppen ezért tanácsos a bíróságon vagy jogásznál tisztázni a kifizetendő illeték aktuális mértékét. Amennyiben nem a megfelelő összegű illetéket rójuk le, előfordulhat, hogy keresetünket elutasítják, illetve kivizsgálása késedelmet szenvedhet.
hk
