Tudományos diákköri konferencia a főiskolán

November 10-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rendezte meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a VII. Kárpátaljai Területi Tudományos Diákköri Konferenciát a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégiummal és a főiskolával karöltve.

A konferencián olyan hazai és külföldi főiskolák, egyetemek kárpátaljai magyar diákjai vehettek részt, akik BA-, BSc-, MA-, MSc-, SSc-képzésben tanulnak.

A rendezvényt dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke és dr. Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója nyitotta meg. Ezután mutatkoztak be a jelentkezők (talán a leendő doktorok?). A konferencia természettudományi és humántudományi szekcióban folyt párhuzamosan. Mindkét szekcióban 11-11 kárpátaljai résztvevő (a Rákóczi-főiskola, a Debreceni Egyetem és az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) diákjai) indult, bemutatva munkája, kutatása céljait, legfőbb mozzanatait. A természettudományi szekcióban prof. dr. Buckó István biológus, dr. Tarics Zoltán fizikus, docens (UNE), dr. Sütő László geográfus, docens (Nyíregyházi Főiskola) és dr. Berghauer Sándor geográfus, a humántudományiban pedig dr. Sallai József történész, nyugalmazott főiskolai docens (Nyíregyházi Főiskola), dr. Györke Magdolna, nyelvész, docens (UNE), valamint dr. Lőrinc Marianna, nyelvész, docens (II. RF KMF) alkotta a szakmai zsűrit.

A következő eredmények születtek:

Humántudományi szekció:

1. Dancs Krisztina (II. RF KMF): Elméleti és gyakorlati alapvetések a temetőkutatásnál

2. Lőrinc Klaudia (II. RF KMF): A „Rothmere-akció megítélése a korabeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtóban

3. Oroszi Tímea (II. RF KMF): The importance of homework in primary school

Természettudományi szekció:

1. Barkáts Norbert (II. RF KMF): A musculus Palmaris longus agenézis gyakorisága Akli, Aklihegy, Gyula és Újakli község magyar lakosságánál

2. Nyilas János (II. RF KMF): Az egész számok feletti csoportgyűrűk egységcsoportjai

3. Demes Sándor (UNE): AsnSm kristályok energetikai tulajdonságainak és paramétereinek meghatározása a sűrűség-funkcionál módszer segítségével.

Ebben a szekcióban Kurtyák Ádám (II. RF KMF) különdíjban részesült Térbeli összefüggések vizsgálata a Vérke patak vízminősége és a közvetlen antropogén hatás között c. munkájáért.

A helyezettek jövő év tavaszán részt vehetnek a XXXI. Országos Diákköri Konferencián.

A fiatal kutatók munkái a múlt, a jelen és a jövő szempontjából is fontosak. Némelyikük olyan múltban történt eseménnyel foglalkozik, mely nagy hatással volt, van jelenünkre, míg mások olyannal, ami mindennapjaink s a jövő szempontjából is fontos. Ezekbe nyújtunk most némi betekintést.

„Egy nemzetnek csak akkor van jövője, ha ismeri múltját. Az átlagembernek elsődleges útja a gyökereihez a temető, mely bizonyságot ad arról, hogy érkeztünk valahonnan, származunk valakiktől, ide tartozunk, itt van a hazánk. A családok múltját a temetők hűen őrzik. A sírkertek viszont egy-egy település vallási, társadalmi és nemzetiségi összetételéről, demográfiai változásairól is tanúskodnak. Általuk teljes képet kaphatunk a településen zajló történelmi sorsfordulók irányvonaláról. A temetők kutatása, feltérképezése azért is fontos, mert sok síremlék elhanyagolt, elvesztette eredeti képét, emiatt 25–30 év elteltével engedélyezett a rátemetkezés, sírkőledöntés. 50–100 évente így változik a temetők tartalma és arculata. A mi munkánk célja az, hogy megmentsük ezeket az igen fontos forrásokat, hisz a lakosság nemzetiségi összetétele a migráció, az asszimiláció és egyéb tényezők miatt Beregszászban is folyamatosan változik, így módosulnak a temetők sírfeliratainak nyelvi és néprajzi jellemzői is.

Terveink között szerepel feltérképezni a beregszászi református temető területét és szerkezetét. Pontos, betűhív lejegyzések alapján adatbázisba szerkeszteni a síremlékek feliratainak szöveges és szimbolikai tartalmát, illetve elemezni a kapott forrásanyag történeti adatait. Ezenkívül digitális fényképadatbázist létrehozni az esetleges rátemetkezések és sírkőledöntések révén változó temetőkép rögzítése céljából” – mondta el munkájáról Dancs Krisztina.

Barkáts Norbert az orvoslás terén folytatott kutatásokat. Munkáját röviden így foglalta össze:

„A Palmaris longus, magyarul hosszú tenyérizom az ember evolúciója során elvesztette funkcióját, melynek eredményeként ez lett az emberi test legváltozatosabb izma.

Leggyakoribb rendellenessége az izom teljes hiánya (agenézis). Ezt vizsgáltam a címben említett községek lakosainál. A vizsgálat fontosságát elsősorban az izom plasztikai és rekonstruktív sebészetben való alkalmazása alapozza meg. Funkcióvesztése miatt ugyanis ezt az izmot és annak inát igen gyakran alkalmazzák sérült testrészek, izmok inainak helyreállítására, ha a sérülés súlyossága miatt nem lehet a sérült területet másképp helyreállítani. Ez pedig nem okoz semmilyen funkcionális rendellenességet az alkaron. Ha viszont a beteg hosszú tenyérizma hiányzik, akkor ez kivitelezhetetlen. A vizsgált terület lakosainak kb. 25%-ánál hiányzott az izom valamelyik kezén, vagyis ha a fentebb leírt sérüléssel szállítanak be egy ilyen beteget az orvoshoz, annak készen kell állnia arra, hogy a Palmaris longus hiánya miatt alternatív megoldást kell alkalmazni.”

Kurtyák Ádám Beregszász és környéke egyik legnagyobb problémájával foglalkozik:

„Az elmúlt két évben a Vérke Nagyborzsovától Beregszászig terjedő mintegy 22 km-es szakaszának vízminőségét kutattuk. A 9 vízminőségi paraméter (nitrátion- és ammóniakoncentráció, kémhatás, vezetőképesség, átlátszóság, zavarosság, habzás stb.) együttes vizsgálata pontos számadatokkal járul hozzá a Vérkét sújtó ökológiai probléma feltárásához. Terepbejárásaink során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a legnagyobb károkat a háztartási és építőipari hulladék, valamint a szennyvíz okozza. Mindezek alapján elmondható, hogy a Vérke vize Nagybakta és Beregszász központi részén, illetve a Beregszászhoz tartozó Beregardóban a legszennyezettebb.

Kutatásaink jelenleg is folynak, immár még több paraméter vizsgálatával, a Vérke teljes – 33 km-es – szakaszán.”

Az elért eredményekért elismerésünk minden résztvevőnek, fiatal kutatónak. A helyezetteknek pedig sikeres szereplést kívánunk a jövő évi XXXI. Országos Diákköri Konferencián való szerepléséhez.

A konferencia megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Rákóczi-főiskola, valamint a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány támogatta.

Espán Margaréta