Interjú Lezsák Sándorral

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola megalapítója a nagyszőlősi október 6-i megemlékezés után Csapon részt vett azon a nagysikerű népzenei koncerten, amelynek keretében bejelentették a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület megalakulását. Az esemény után mindenekelőtt a népfőiskolai mozgalom mibenlétéről, jelentőségéről, céljairól faggattuk a Lakitelek Alapítvány kuratóriumi elnökét.

– Miért tartja fontosnak, hogy Magyarország után a határon túli magyarlakta régiókban is megjelenjenek a népfőiskolák?

– Minden magyar felelős minden magyarért, éljünk bárhol a világon. A népben és nemzetben gondolkodó és cselekvő népfőiskolai eszme a két világháború között is jelen volt a Kárpát-medencében, és ez újult meg az elmúlt két évtizedben. Az éppen húszesztendős Lakiteleki Népfőiskola ezek sorába tartozik, és a kezdetektől természetes gyakorlat volt az elszakított nemzetrészekkel való kapcsolat, együttműködés. Kollégiumok, vetélkedők, tanulmányi versenyek, konferenciák, konzultációk, szaktanfolyamok, sportjátékok, a felnőttképzés hagyományos és megújuló területei évről évre folyamatosan hoztak létre és tartottak meg a Kárpát-medence minden részét képviselő közösségeket. Ez a lényege a népfőiskolai gondolatnak: lehetőséget teremteni az emberi kapcsolatokban a közösségformáló szándéknak. Éppen a napokban fejeződött be a Kistérségi és Kisközösségi Televíziók filmszemléjének előzsűrije, ez lesz a XII. szemle. A kilenctagú előzsűri és több mint harminctagú főzsűri személyi összetétele az elmúlt években alig-alig változott. Ez a zsűri is szakmai közösséggé formálódott, és Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező, valamint Bíró Zoltán irodalomtörténész irányításával, a Szemle legjobb alkotóinak részvételével olyan konzultációkra kerül sor, amelyek valóban segítséget nyújtanak a fiatal és tehetséges operatőröknek, rendezőknek. Ez is egy sajátos népfőiskolai módszer. Mindez költséges, de korántsem kerül annyiba, mint a csillogó-villogó filmszemlék. Az elmúlt években rendkívüli nagy küzdelem volt ilyen jellegű rendezvényekre összegyűjteni, -kalapozni a pénzt. Az idei esztendő az első alkalom, hogy állami támogatást kap a Lakiteleki Népfőiskola, és természetesnek tartjuk, hogy pályázati rendszerek segítségével támogatjuk a Kárpát-medencei népfőiskolákat, így a most megalakult Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesületet is.

– Hogyan képzeljük el a népfőiskolát? Talán ismét iskolapadba ültetik azokat, akik egyszer már elvégezték az iskolát?

– A Lakiteleki Népfőiskola minden korosztálynak kínál közösségi alkalmat, képzési lehetőséget. Jönnek hozzánk óvodai csoportok és szüretelnek, megismerkednek a könyvkészítés rejtelmeivel, a nyomdával, táncokat, dalokat tanulnak és megnézik, hogy mi sül a kemencében, aztán meg is kóstolják. A kistelepülések iskoláinak kétnapos programokat biztosítunk, ezek tehetségkutatók, vetélkedők, foglalkozások, várépítő versenyek, sportjátékok, „ki mit tud?-ok”. A két nap arra is alkalmas, hogy ne csak a gyerekek, de a pedagógusok is ismerkedjenek egymással, kicseréljék gondolataikat, szakmai tapasztalataikat. A középiskolásoknak egyetemi előkészítőket, nyelvtanfolyamokat, valamint honismereti, helytörténeti vetélkedőket szervezünk. Ezek közül legismertebb a Vértanúink, hitvallóink címmel meghirdetett kárpát-medencei vetélkedő, vagy éppen most az interneten is megtalálható Hungarikumok című versenyünk. Többféle kollégiumi formát alakítottam ki az elmúlt két évtizedben. A kétesztendős időtartamú népfőiskolai kollégium különféle témakörökben ad új ismereteket, teremt konzultációs és kapcsolatépítő lehetőséget. A felnőtt hallgatók negyedévente jönnek el Lakitelekre egy hétvégére és nyáron az Európa Szabadegyetem keretében találkoznak. Az adott kollégium speciális érdeklődési területén túl a csillagászati ismeretektől kezdve Szörényi Levente munkásságáig, médiatréningtől kezdve a bográcsétel készítéséig sok-sok ismerettel, s – ami lényegesebb – élménnyel, közösségi élménnyel gyarapodnak. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kollégiumunk volt, jelenleg három működik. A Szent-Györgyi Albert Kollégium hallgatói doktorandusz fiatalok, az Apor Vilmos Kollégium katolikus fiataloknak, a Balázs Ferenc Kollégium pedig a népfőiskola története és működése iránt érdeklődőknek teremt képzési lehetőséget. Ez utóbbi iránt fokozódik az érdeklődés, a Kárpát-medence minden részéből érkezik igény, ezért a napokban közzétettük az új Wesselényi Kollégium felhívását. Vannak speciális népfőiskolai kollégiumaink is, amikor tudományos felmérést, szociológiai kutatást végzünk. A Tanyakollégium, a Tisza Kollégium és most a Kossuth Kollégium több mint száz egyetemistával, oktatóval végzett, illetve végez tudományosan is értékelhető felméréseket. Hosszan sorolhatnám azokat a formákat, közösségi módszereket, amelyek az elmúlt két évtized lakiteleki munkáját, eredményeit jellemzik. A nyugdíjasoknak szervezett számítástechnika tanfolyamoktól kezdve az évente sorra kerülő akadálymentes napig, amit mozgássérülteknek szervezünk, a sakkozó magyarok versenyétől a különféle képzőművészeti táborokig, ahol tehetséges gyerekek és felnőttek – többek között például ikonfestők – lélekben is erősíthetik egymást. S ettől válik népfőiskolává a népfőiskola: lélekben is erősíteni kell egymást, mert minden magyar felelős minden magyarét.

– Mivel tudják segíteni a Kárpátalján megalakuló népfőiskolákat?

– A hetvenes évek közepén tanárképző főiskolai diplomamunkámban a kárpátaljai magyar irodalom történetét dolgoztam fel. Már akkor több településen jártam, nagyszerű emberekkel ismerkedtem meg. Az elmúlt évtizedek is segítettek megismerni a kárpátaljai magyar valóságot. Ennek alapján állítom: a helyi erőforrások kimeríthetetlenek. A népfőiskola lehetőség, hogy szervezőerejével képes legyen mozgósítani, közösséget szervezni. A Lakiteleki Népfőiskola az elmúlt két évtized tapasztalataival, valamint anyagi forrásokkal segíti a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület most meginduló szervezőmunkáját, és erejéhez képest támogat minden olyan helyi kezdeményezést, ami a képzést, az élethosszig tartó tanulást, anyanyelvünk, hagyományaink, kultúránk megőrzését szolgálják. Emellett természetes igény, hogy a népfőiskola segítse mindazokat, akik akár vállalkozásban, családi gazdaságban, akár az amatőr mozgalom valamely területén alkotóként közösségre vágynak, új ismereteket akarnak. Egyszóval, a helyi fogadókészségen múlik, hogy milyen típusú népfőiskolai keretet kell a jó cél érdekében életre segíteni.

– Mit várnak mindezért cserébe, pontosabban milyen eredményre számítanak?

– Hogy erkölcsösebb, jellemesebb, a keresztény értékrend és a magyar hagyomány alapján szerveződő életünk legyen. Az ismeretek nélküli ember kiszolgáltatott. Minél több gyakorlati, használható ismeretet kap, annál értékesebbé válik. A hagyományos oktatási rendszerben vagy az élet más területein rengeteg ismeretre tesz szert, ezeket gyakran mégsem tudja felhasználni, képtelen eligazodni az életben. A bizonytalan ember válságos lelkiállapotba kerül, ami fizikailag is gyöngíti, a teljesítményére is kihat. A népfőiskola segít tájékozódni, eligazodni az életben, közösségi biztonságot jelent. Azonban a népfőiskola nem csodaszer. Katolikus közösségek, református gyülekezetek, eredményes nevelőmunkát végző iskolák, hagyományőrző egyesületek, jó önkormányzatok, és mindenekelőtt családi élet nélkül az életünk sérülékeny, és könnyen prédái leszünk a mindennapi fohászunkban emlegetett gonoszoknak. Ezektől csak így tudunk megszabadulni. A népfőiskola is segít megszervezni az életet, visszahódítani az önbizalmat, feltárni a helyi értékeket, hungarikumokat. Mindez visszahat a településre, a gazdálkodásra, népre és nemzetre. Valójában ez lesz a minőség forradalma, amiről Németh László is álmodott.

hk