Hogyan győzzük le a pánikbetegséget?

Az utóbbi időben egyre több ember szenved pánikbetegségben. Mik a tünetei ennek a rejtélyes betegségnek, és miként lehet megelőzni? - kérdezik olvasóink. Kérdéseikre dr. Vackó László belgyógyász, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosa válaszol.

- A pánikbetegség nem egy konkrét betegség, például nem olyan, mint egy tüdőgyulladás vagy egyéb szervi probléma, a betegség egyik tünete az idegrendszeri zavaroknak. A félelem szindrómájának is nevezett betegség nagyon sokfajta idegrendszeri zavarnál észlelhető tünet és szerves összetevője a depressziónak. Az ilyen betegek a szokásosnál fokozottabban, túlzottan reagálnak a legapróbb ingerekre is. Akiknél fellép a pánikbetegség, vagy eleve van erre genetikai hajlamuk, vagy bizonyos tényezők provokálják ki náluk ezt a betegséget. Leggyakrabban a pánik szindróma időhöz, helyhez, illetve eseményhez kötődik. Ezt néhány példával illusztrálnám. Tegyük fel, valaki bemegy egy piaccsarnokba vagy egy nagyáruházba, ahol sok ember van, és olyan érzése támad, hogy kevés a levegő, mindjárt megfúl, szorongás lép fel nála. Az érzéstől megijed az illető, s ettől kezdve bármilyen helyiségbe megy be, amelyben sok ember tartózkodik (legyen az csarnok, váróterem, autóbusz, vonat stb.), érezni fogja ezeket a tüneteket. Ezt nevezzük helyhez kötött pánik szindrómának. Ugyanígy lehet időhöz kötött is, mely általában délután, este vagy éjszaka szokott előfordulni. Az idegrendszerünk estefelé a legaktívabb, és emiatt esténként, éjszakánként jönnek a rosszullétek. Ezek remegésben, szívfájásban, heves szívdobogásban nyilvánulnak meg, valamint a beteg azt érezheti, hogy gombóc van a torkában. Ha már egyszer valaki észlelte a tüneteket, a következő este vagy éjszaka már attól fog rettegni, vajon megismétlődnek-e. És ha előre várja, akkor ezek a tünetek nagy valószínűséggel ismét előjönnek. Előfordulnak még bizonyos eseményekhez köthető pánik szindrómák - valaki rosszul lesz vagy fizikai fájdalmat érez az idegrendszere által bizonyos eseményeknél: vizsga, ellenőrzés, munkaművelet végzése esetében stb. Például, ha valaki a kertben a kapálás során egyszer rosszul lett, máskor már félni fog a kapálástól, mert úgy hiszi, hogy ismét rosszul lesz. A felsorolt esetek mindegyike vélt állapot, az idegrendszerzavar okozza a pánikbetegséget.

- Mik a pánikbetegség tünetei, hogyan állapítják meg, hogy a különböző tüneteket pánikbetegség okozza?

- A pánik, a félelem, a szorongás, a szomorúság, az ingerültség, a levertség, a hőemelkedés - ezek a főbb tünetei a pánik szindrómának. Ha ezek a tünetek krónikussá válnak, akkor beszélünk a szó szoros értelmében vett depresszióról. Az említett tüneteket egyébként minden egészséges ember megérzi egyszer-egyszer, de ha fel tudja dolgozni ezeket és túlteszi magát rajtuk, akkor az még nem depresszió. A depresszió szervi fájdalommal is együtt jár - fejfájással, hátfájással, ízületi fájdalmakkal, gyomorideggel és számos más olyan testi tünettel, melyeket a test betegségként értékel.

- Köthető-e bizonyos korosztályhoz a pánikbetegség?

- Ez a betegség ma már nem igazán korfüggő, mert a mai rohanó világban gyakran találkozunk fiatal, akár tinédzserkori pánikbetegekkel is, viszont gyakrabban fordul elő érett korban - vagyis legveszélyeztetettebb korosztály a 30-40 év körüliek. A nőknél jóval gyakrabban fordul elő a pánikbetegség, különösen a fiataloknál. Nálunk a nemi érettség, a hormonális változás okozhat pánik szindrómát, a leggyakoribb kiváltó ok viszont a terhesség és a szülés, mely akár depresszióhoz is vezethet. Általános tendencia minden korosztályra nézve, hogy minél bizonytalanabb és stresszesebb az életünk, annál gyakrabban fog előfordulni a pánikbetegség.

- Van-e valamilyen megelőzési módja ennek az összetett betegségeknek, milyen gyógymódok léteznek?

- Sajnos nem lehet megelőzni a pánikbetegséget, és gyakran még azok sem tudnak az életmódjukon változtatni, akiknél fellépett ez a betegség, mert annyira meg vannak ijedve, hogy fel sem fogják, mi történik velük. A legjobb gyógyszer a jó lelki légkör, mert nagyon gyakran a szeretet hiánya okozza a pánik szindrómát, napjainkban pedig ez a legnagyobb hiánycikk - nincs időnk egymásra. Ugyancsak nagyon jó gyógyhatás érhető el azzal, ha megtanuljuk meghallgatni egymást. A gyógyszeres kezelés külön szakterület, és semmiképpen sem ajánlanám az öngyógyítást. Divattá vált, hogy bemegyünk a gyógyszertárba és kérünk valamilyen pánikellenes gyógyszert, antidepresszánst, de ez nem járható út, mert a pánikbetegségnek a kezelése nagy szaktudást és türelmet igényel. A betegség tüneteit észlelők forduljanak pszichológushoz vagy pszichiáterhez, akik kiírják a gyógyszerkúrát vagy csoportos terápia formájában foglalkoznak a betegekkel, mellyel nagyon jó hatás érhető el.

B. J.