Magyarnak megmaradni kötelesség

Honfoglalási emlékünnepség Tiszacsomán

Idén 12. alkalommal került sor Tiszacsoma határában a KMKSZ által hagyományosan októberben megrendezett honfoglalási emlékünnepségre. A Csirpák Viktória tiszacsomai születésű, ma Tokajban élő szobrászművész által készített emlékművet több mint egy évtizeddel ezelőtt azon a helyen állították fel, ahol a régészek a kilencvenes években egy honfoglalás kori magyar temető és település maradványaira bukkantak.

A megemlékezés görög katolikus liturgiával vette kezdetét a helyi templomban, majd az ünneplők nemzeti, egyházi és állami zászlók alatt a falu határában kialakított emlékparkba vonultak.

1996-ban, amikor a hatóságok nem engedélyezték a millecentenáriumi emlékmű felépítését a Vereckei-hágón, "csak azért is" felavatta a helyi magyarság a tiszacsomai emlékművet - emlékeztetett köszöntőjében Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a rendezvény házigazdája. "Azóta 12 év telt el, s ha az Isten is úgy akarja, Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar köztársasági elnök megállapodása értelmében jövőre Vereckén is fel fogjuk avatni az emlékművet, s a legméltóbb helyen emlékezhet a magyar nemzet a honfoglalásra" - mondta a szónok, aki szerint a megemlékezésnek nemzeti ünnepünkké kellene válnia a magyar törvényhozás határozata által.

Demkó Ferenc helyi görög katolikus parochus Romzsa Tódor vértanú görög katolikus püspök példáját felelevenítve a helytállás fontosságáról beszélt ezen a napon. Mint mondta, 11 évszázaddal ezelőtt a Gondviselés, az Isten a magyar népet is olyan helyre állította, ahol iránymutatóként állhatott Európa népei előtt. Ahhoz hasonló utat járt végig a magyarság is, ahogyan Romzsának a maga idején el kellett szenvednie az általa képviselt eszme és egyház tönkretételére irányuló kísérleteket. Ennek ellenére mindig maradtak gyertyatartók, gyertyák - hangsúlyozta a szónok, rámutatva, hogy a magunk korában helytállás, tanúságtétel az is, ahogyan évről évre elzarándokolunk a tiszacsomai emlékműhöz leróni kegyeletünket.

Juhos Lóránt, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa beregszászi ügyfélszolgálati irodájának konzulja ünnepi beszédében történelmünk alakulásáról szólva rámutatott, hogy az elmúlt évszázadok során, így itt, a Kárpát-medencében is, mindig együtt éltünk más népekkel, nemzetekkel. Mint mondta, a magyarság és szomszédai nemegyszer kénytelenek voltak fegyvert ragadni az elmúlt évtizedekben otthonuk, anyanyelvük megőrzése érdekében, s ebben a helyzetben az egy néphez, egy nemzethez tartozás olyasmi, mint az otthon. Ez az otthon alkalmas arra, hogy megőrizzük és továbbadjuk az értékeinket, amelyekkel kiléphetünk egy tágabb közegbe, akár külföldre is, hogy gazdagítsuk azt - mondta Juhos Lóránt. Hangsúlyozta: Magyarország európai integrációjának, schengeni csatlakozásának nem szabad olyan élményként érnie a határon túli magyarságot, mintha egy újabb vasfüggöny ereszkedne le. Ezt az elvárást azonban nem elég megfogalmazni, hangsúlyozni: a cél az, hogy a helyi magyarság minél inkább profitáljon ebből a folyamatból, minél szervesebben kapcsolódjon Magyarországhoz, minél inkább gazdagodjon az anyaországnak Európához való csatlakozásából - mondotta végezetül a szónok.

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese a torzóban maradt vereckei emlékműről és a tiszacsomai honfoglalási ünnepség jelentőségéről elmélkedve hangsúlyozta: mindkettő közös múltunkra utal, amely az egyik legfontosabb összetartó erő. Mint a szónok emlékeztetett, a kárpátaljai magyarságot a második világháború után igyekeztek meggyőzni arról, hogy nem tekinthetők őshonos népnek e földön, megkísérelték elvenni a múltunkat. "A múltért mindig, jelenleg is folyik a harc, minden új állam, birodalom megpróbálja valamilyen módon elorozni az alávetett népek múltját. A tiszacsomai honfoglalás kori temető feltárása azt bizonyította, hogy Kárpátalján, Tiszacsomán 1100 éve folyamatosan, letelepedve él a magyarság, ami számukra erőt ad. Erőt ad, hogy őseink 35 nemzedéken keresztül fenn tudták tartani magyarságukat ezen a földön, sokszor igen nagy nehézségek közepette. E megmaradás zálogai közös múltunk, közös hagyományaink voltak; az, hogy őseink is nemzedékről nemzedékre örökítették át a hagyományokat, nyelvünket, kultúránkat. Éppen ez az az összetartó erő, amely a magyarságot megtartotta" - hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke.

Az ünnepet iskolások dalai és szavalatai tették még emelkedettebbé. A megemlékezés a Szózat eléneklésével és koszorúzással ért véget.

Az eseményen megjelent Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, valamint Braun László, a KMKSZ Etikai Bizottságának elnöke.

A rendezvényt a Szülőföld Alap támogatta.