Kárpátalja vonzza a vendégeket

Vadregényes táj, tiszta levegő, történelmi emlékek

Kárpátalja egyre népszerűbb a belföldi és a külföldi turisták körében. A Megyei Állami Közigazgatási Hivatal idegenforgalmi osztályának adatai szerint 2006 első negyedévében 56%-kal nőtt a Kárpátaljára érkező turisták száma (összesen 90 ezren érkeztek), 19%-kal több szolgáltatást vettek igénybe (25,8 millió hrivnya összegben). A turisták számának növekedése folytán a szolgáltatóktól a költségvetésbe befolyó adó összege (4,2 millió hrivnya) 32%-kal növekedett.

Olekszandr Marcsenko, az idegenforgalmi osztály vezetője szerint idén előreláthatólag az idelátogató turisták száma meghaladhatja a 400 ezer főt (2005-ben 305 ezren keresték fel Kárpátalját). Marcsenko úr szerint Kárpátalján nem fordulhat elő olyan eset, mint ami nemrég Pozsonyban történt, amikor rendőrök zaklatták a magyar turistákat és bekísérték vezetőjüket, aki nem rendelkezett idegenvezetői engedéllyel. A turizmusról szóló törvény szerint Ukrajnában is csak működési engedéllyel rendelkező hivatásos idegenvezető nyújthat szolgáltatásokat, azt azonban nem tiltja a törvény, hogy például egy helytörténész bemutassa a nevezetességeket az érdeklődőknek, ha a szolgáltatásért nem fogad el pénzt.

Csizmár Sarolta, a kárpátaljai turizmus népszerűsítésével foglalkozó Kárpátinform Turisztikai Szaktanácsadó és Szolgáltató Iroda vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt az általuk fogadott turisták száma. Az idelátogatók élénken érdeklődnek a falusi turizmus iránt, melybe egyre több település kapcsolódik be Kárpátalja-szerte. A vendégek elégedettek a falusi vendéglátók által nyújtott szolgáltatásokkal, az utak rossz állapota, a sok szemét és az illemhelyek hiánya viszont megdöbbentő számukra. Hiányosságnak tekintik továbbá azt, hogy az éttermekben, kávézókban a pincérek nem tudnak magyarul, és a kiszolgálás is nagyon lassú.

Popovics Béla helytörténész, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke gyakran kap felkérést magyarországi csoportoktól, hogy mutassa be nekik Kárpátalja nevezetességeit és csodálatos tájait. Szavai szerint a legnagyobb érdeklődés a történelmi emlékhelyek (a munkácsi vár, a huszti vár romjai, a Vereckei-hágó), az ungvári skanzen és a hegyekben még megmaradt fatemplomok iránt mutatkozik.

Utazási szokásaikról, Kárpátaljáról alkotott véleményükről megkérdeztünk néhány idelátogató turistát is.

Heiger László, aki Százhalombattáról érkezett Kárpátaljára családjával és rokonaival, már sokszor járt itt. Pozitív élményeibe sajnos negatívak is vegyültek - szomorú látvány volt számára a tető nélkül árválkodó egykori beregszászi úri kaszinó épülete, megdöbbenten tapasztalta, hogy a munkácsi várban az idegenvezetők nem tudnak magyarul.

Horváth Dezső pomázi vállalkozó szívesen keresi fel időnként megyénket, mert imádja az itteni tájat, a friss hegyi levegőt, előszeretettel mártózik meg a termálvizes medencékben. Igaz, szavai szerint a kárpátaljai út egyben egy nagy kalandot is jelent, mert a rossz utakon bármikor meghibásodhat az autó, a szervizhálózat pedig még nincs kiépítve.

Larisza Demigyuk - már nem először - egy gyermekcsoporttal érkezett Vinnicából Kárpátaljára. Ellátogattak a Nárciszok völgyébe is, de úgy tűnik, az már korántsem a régi: Larisza szerint a "turistainvázió" negatívan hat rá.

A hmelnickiji illetőségű Anatolij Sztarickij családjával és barátaival együtt tett egy hétvégi kirándulást megyénkben. Anatolij kiváló turistacélpontnak tekinti a Kárpátokat, az árakat is elfogadhatónak tartja. Üdült már családjával a Krím félszigeten a Fekete-tenger partján, ám ha valódi kikapcsolódásra vágyik, a Kárpátokat választja. Az itteni konyhát, különösen a magyar konyhát igazi ínyencségnek találják.

Tetyana Korovajcsuk szerint, aki Truszkavecből érkezett, náluk is van miben gyönyörködni, de Kárpátalján még inkább. Tapasztalatai szerint egyre több turista szemeli ki célpontként vidékünket, ahol a természeti adottságok és a történelmi nevezetességek testi-lelki felüdülést nyújtanak a pihenni vágyóknak.

B. J.