Álmok és realitások

Kettős állampolgárság

A kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte öt vajdasági magyar párt és mozgalom közös levelében múlt pénteken a magyar vezetőket.

A Mádl Ferenc államfőhöz, Medgyessy Péter kormányfőhöz és Szili Katalin házelnökhöz címzett levelet a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom elnöke, illetve alelnöke írta alá.

A levél aláírói kérték: a magyar vezetők vessék latba tekintélyüket annak érdekében, hogy a kormány, majd a parlament tűzze napirendre a kérdést, és olyképpen módosítsák az állampolgárságról szóló hatályos törvényt, hogy a vajdasági magyarok is jogosultak legyenek magyar útlevélre, amennyiben erre igényt tartanak.

A levélhez csatolták a kettős állampolgárságot támogatók aláírását is. Eddig mintegy négyezer aláírás gyűlt össze – közölte a Tanjug tudósítójával Ágoston András, az aláírásgyűjtést kezdeményező Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke.

A kettős állampolgárság ügye rendkívül fontos kérdése a magyarságnak, amelynek esélyeiről, lehetőségeiről és jogi feltételeiről a politikai elit és a társadalomtudományok képviselői előbb-utóbb megnyugtató állásfoglalást alakíthatnak ki – nyilatkozta Mádl Ferenc szombaton az MTI-nek, hozzátéve, hogy elsietett lenne a részéről, ha e problémakörre vonatkozóan bármilyen pozitív döntést megelőlegezne. „Ugyanis ez egy rendkívül sokoldalú probléma: itt milliókról, a határokon túli magyarok millióinak a jogi és anyagi státusáról van szó. A magyarságnak az anyaországhoz, s az állampolgárságuk szerinti országokhoz való viszonya olyan mértékben és olyan nagy számban változna, amely egy rendkívül sokoldalú kérdést jelent. Mindezt előre nem szeretném kommentálni” – mondta a köztársasági elnök.

A magyar külügyminisztérium megvizsgálja, hogy Magyarország miként adhatna esetlegesen kettős állampolgárságot nem „rezidens” (állandó lakhellyel nem rendelkező) és letelepedni nem kívánó polgároknak – mondta el az MTI érdeklődésére Bársony András, a tárca politikai államtitkára.

Bársony András a Külügyminisztériumban készülő elemzés kapcsán elmondta: a külügyi tárca összehasonlítja részben az uniós tagországok ide vonatkozó jogszabályait, részben pedig a környező országok gyakorlatát „a tekintetben, hogy a kettős állampolgárság milyen kritériumok mellett érvényesíthető az adott ország vonatkozásában”. Az elemzés azt vizsgálja, létezik-e olyan gyakorlat, amely eltér az Európa Tanács 2002-ben Magyarország által is ratifikált egyezményétől, amely kimondja a diszkrimináció tilalmát, kizárja a nemen, valláson, fajon, bőrszínen, nemzeti vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést – tette hozzá.

„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden ország szabályozása szinte kivétel nélkül elutasítja az etnikai alapon való pozitív vagy negatív diszkrimináció minden fajtáját” – hangsúlyozta.

Véleménye szerint Magyarország az európai uniós csatlakozás időpontjáig „nincs abban a helyzetben”, hogy a valamifajta fundamentálisan új elemet vezessen be az állampolgárság szabályozásában. Bársony András szerint ugyanakkor a csatlakozást követően elvileg „lehet kísérletet tenni arra”, hogy bármely kormány „lépéseket tegyen valamifajta eltérés irányába”.

– A KMKSZ támogatja a kettős állampolgárság lehetőségének biztosítását a határon túli magyarság számára, ugyanakkor a szövetség azzal is tisztában van, hogy ez csak hosszú távon jelenthetne megoldást az anyaországgal való kapcsolattartás terén, miután az ukrajnai jogszabályok jelenleg nem adnak erre lehetőséget – mondta el lapunknak a kérdéssel kapcsolatban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. – Éppen azért szorgalmazta korábban a KMKSZ a kedvezménytörvény elfogadását, majd később tartalmának megőrzését, mert bár a kettős állampolgárság bevezetése hosszú távon univerzálisabb megoldást jelentene a határon túli magyarság számára, a jelen problémáinak orvoslására, pl. az anyaországgal való szabad kapcsolattartásra, a státustörvény lett volna alkalmas.

MTI–ntk