Tudományos szeminárium és emléksarok Váradi-Sternberg János professzor születésének 100. évfordulója alkalmából

A Hungarológiai Központban április 10-én rendezték meg A hungarisztika hagyományai és távlatai az ungvári egyetemen című tudományos szemináriumot a jeles hungarológus, az Ungvári Állami Egyetem professzora, Váradi-Sternberg János születésének 100. évfordulója alkalmából.

A rendezvény fénypontja egy emléksarok felavatása volt, ahol a tudós családja által a Hungarológiai Központnak adományozott személyes tárgyakat és kéziratokat mutatják be. Zubánics László rendezte be az emléksarkot a könyvtárszobában.

Az esemény lebonyolításának kezdeményezője a Magyar Történelemtudományi és Ukrán–Magyar Kapcsolatok Kutatóközpontja, valamint az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszéke volt. A tudományos szeminárium munkájában az egyetem tudósai, hallgatók, aspiránsok és Ivano-Frankivszk­ból a Történettudományi Intézet egyik professzora vettek részt.

A jelenlévők között voltak a Sternberg család tagjai, valamint a professzor egykori diákja, Ivan Mandrik, Magyarország történelmének egyik vezető kutatója, a történettudományok doktora, professzor, akik megosztották emlékeiket.

A konferencián az előadások egy része Váradi-Sternberg János munkásságát vette célba, illetve azokat a történészeket, akik magyar témával foglalkoznak vagy foglalkoztak az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Tartalmas előadást tartottak a Régészeti, Néprajzi és Kultúratudományi Tanszék adjunktusai, Ferkó Okszána és Ihor Prohnenko, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense, Ivan Miskov, a hallgatók, Nina Zadorozsna, Nagyija Roukanics és Halina Katrij.

– Az Ungvári (korábban Állami) Nemzeti Egyetemen a magyar témák kutatása mindig is jellemző volt, függetlenül a rendszerektől, a szovjet korszakban is, egyrészt a tanárok jelentős része magyar származású volt, illetve Kárpátalja történelme a magyar történelem szerves részét képezi. Ebből a szempontból megkerülhetetlen a magyarságtudomány. Hogy ezt oroszul, ukránul vagy magyarul űzik, az teljesen mellékes, a lényeg a végső eredmény, és ebben a munkában, ebben a magvetésben Váradi-Sternberg Jánosnak nagyon fontos szerepe volt – emelte ki dr. Zubánics László docens, tanszékvezető, s megmutatta a felavatott emléksarokban az asztalon lévő 1971-es szakdolgozatot, amely bár orosz nyelven íródott, de Petőfi Sándor Kárpátalján témához kapcsolódik.

Megtudhattuk, hogy minden tanárnak vannak kedvenc témái, Váradi-Sternberg János esetében ezek a kurucmozgalom és Rákóczi Ferenc, illetve az 1848-as forradalom és Petőfi Sándor.

– E két jelentős téma köré épül fel voltaképpen az ő életműve is, az ő kiadványai, és ezeket próbáljuk majd kicsit bővíteni. Most éppen a hagyaték feldolgozása zajlik, harminc éve nem nyúlt hozzá senki. Rengeteg feljegyzés, dokumentum, kézirat van benne, és többek között ebből szeretnénk rekonstruálni pontosan a 100. évforduló kapcsán azt utolsó nagy monográfiát, ami sajnos nem jelent meg a halála miatt, és aminek a kézirata elveszett. Most ezt a tartalomjegyzék alapján próbáljuk rekonstruálni. 1992-ben halt meg, tehát eltelt már több mint harminc esztendő, de még mindig vannak olyan dolgok a munkáiban, amelyek újdonságnak számítanak mindenki számára. Reméljük, hogy a mai konferencia is, hiszen többségében ukrán kollégák és ukrán diákok vannak jelen, és mai napig is dívik főleg a Régészeti, Etnológiai és Kulturológiai Tanszéknek a repertoárjában a magyar történelem kutatása. Most új lendületet vesz ez a téma, a hungarisztika mint a magyarságkutatás és a Hungarológiai Központ, amely 35. évfordulóját tartja. Ezt a kettőt próbáljuk összefésülni úgy, hogy adott a hely, azt mindig új és új tartalommal kell megtölteni, hogy újra a tudomány fellegvára legyen – fogalmazott Zubánics László.

Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa vezetőjének közbenjárására a Magyar Nemzeti Múzeum a közelmúltban napvilágot látott szakmai kiadványaiból és reprezentatív albumjaiból nagyobb könyvadományt juttatott el az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő, a magyar történelmi múlt feltárásával és tanulmányozásával foglalkozó szakmai egységek számára. A kiadványokból a Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék, a Régészeti, Néprajzi és Kulturológiai Tanszék és a Balahuri Erduárd Régészeti Múzeum részesült. Az adomány mutatványpéldányait Vida László első beosztott konzul a tudományos szeminárium keretében adta át a tanszékek képviselőinek.

Rehó Viktória