Az ittas vezetés következményeiről

„Megállítottak a rendőrök és felszólítottak, hogy fújjam meg a szondát. Miután megfújtam, azt mondták, hogy menjek be velük a kórházba, ahol újabb alkoholtesztet végeznek, holott egyáltalán nem iszom, tehát nem fordulhatott elő, hogy ittas lettem volna. Nagyon siettem, ezért kijelentettem, hogy nem megyek velük a kórházba. Ekkor közölték, hogy jegyzőkönyvet vesznek fel, és elveszik a jogosítványomat. A huzavona miatt elkéstem egy megbeszélésről, amivel sok pénzt veszítettem. Beperelhetem a rendőröket az alaptalan feltartóztatásomért, követelhetek tőlük kártérítést?”

– Köztudott, hogy útjainkon az egyik leggyakoribb oka a jegyzőkönyvfelvételnek, a közigazgatási (adminisztratív) szabálysértési (jogsértési) eljárás megindításának, majd a vezetői igazolvány bevonásának az ittas vezetés. A jogászok azonban nem győzik hangsúlyozni, hogy a rendőrség eljárását részletesen szabályozzák a törvények és rendeletek. Ezért ha úgy gondolja, hogy a rendőrök szabálytalanul jártak el, ha emiatt kár érte önt, érdemes a bírósághoz fordulni. Ne feledje azonban, hogy mind a rendőrség eljárásának szabálytalanságát, mind a károkozást és annak mértékét önnek kell bizonyítania a bíróság előtt.

Ehhez nem árt ismerni a vonatkozó törvényeket és szabályokat, s lehetőség szerint már a helyszínen, a rendőri intézkedés során rögzíteni, dokumentálni az esetleges szabálytalanságokat.

Mindenekelőtt emlékeztetnék, hogy a rendőröknek csak A nemzeti rendőrségről szóló törvény (Закон України Про Національну поліцію) 35. cikkelyében felsorolt esetekben van joga megállítani a közlekedési eszközöket. A 35. cikkely 1. pontja értelmében ilyen eset többek között, ha a járművezető megsérti a közlekedési szabályokat; ha a gépjármű meghibásodásának nyilvánvaló jelei tapasztalhatók; ha a rendőrnek információi vannak arról, hogy a gépjármű vezetője vagy utasai balesetben, közigazgatási szabálysértésben vagy bűncselekményben érintettek, avagy arról, hogy a gépjármű közlekedési baleset, közigazgatási szabálysértés vagy bűncselekmény tárgya, netán elkövetésük eszköze lehet; ha a gépjárművet körözik; ha a gépjármű vezetőjét vagy utasait ki kell kérdezni olyan baleset, adminisztratív jogsértés, esetleg bűncselekmény körülményeiről, amelyeknek a tanúi voltak vagy lehettek. A jármű megállítása, ha nem a 35. cikkelyben rögzített okokból kerül rá sor, törvénytelen, ezért a járművezető nem köteles eleget tenni a rendőrség semmilyen további követelésének, beleértve a szondáztatást is.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a hadiállapot idején a közúti ellenőrző pontokon az erre feljogosított hatósági személyeknek a polgárok ki- és beléptetésével kapcsolatos intézkedések keretében jogukban áll egyebek mellett átvizsgálni az okmányokat, járműveket és rakományokat. Vagyis az ellen­őrző pontokon nincs szükség külön indokra a járművek megállításához hadiállapot idején.

A járművezetőnek érdemes tisztában lennie az eljárás menetével, ha felajánlják, hogy végezzék el az ittassági vizsgálatot. Az eljárást leíró rendőrségi szabályzat (Інструкція про порядок виявлення у водіїв транспортних засобів ознак алкогольного, наркотичного чи іншого сп’яніння або перебування під впливом лікарських препаратів, що знижують увагу та швидкість реакції, затверджена наказом Міністерства внутрішніх справ України, Міністерства охорони здоров’я України від 09. 11. 2015 № 1452/735) kimondja, hogy az ittassági vizsgálatot a rendőr a jármű megállításának helyén végzi el az Egészségügyi Minisztérium és az Ukrajna műszaki szabályozással és fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó állami bizottsága (Держспоживстандарт) által használatra engedélyezett speciális műszaki eszközökkel. Abban az esetben, ha a vezető a jármű megállításának helyén megtagadta az ittassági vizsgálat elvégzését, vagy nem ért egyet a rendőr által elvégzett vizsgálat eredményével, az ittassági vizsgálatot az eljárni jogosult egészségügyi intézmény orvosa végzi el. Ne feledje: e vizsgálat elvégzésének megtagadását az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Кодекс України про адміністративні правопорушення – a továbbiakban: Ajtk.) 130. cikkelye ugyanúgy szabálysértésnek tekinti, mint magát az ittas vezetést. Vagyis megtagadni az eljárást csak indokolt esetben érdemes, és csak úgy, ha ezt utóbb igazolni tudja a járművezető. A rendőrök által az ittassági vizsgálathoz használt speciális műszaki eszközöknek egyebek mellett rendelkezniük kell megfelelőségi és a mérőberendezések munkaeszközének hitelesítéséről szóló igazolással. A jármű megállításának helyén az ittassági vizsgálat két tanú jelenlétében történik. Erről lemondani nem lehet és nem is tanácsos. Nem lehet tanú rendőr vagy olyan személy, akinek pártatlansága kétséges (például a járművezető családtagja). A rendőr által végzett ittassági vizsgálat eredményeit az alkohol okozta ittas állapot speciális műszaki eszközökkel történő vizsgálatáról készült jegyzőkönyvben rögzítik.

Ami az egészségügyi intézményben lefolytatott ittassági vizsgálatot illeti, a vizsgálati eredmények alapján diagnózist állítanak fel, amelyet az orvosi vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítenek. A jegyzőkönyv alapján az orvosi vizsgálat eredményéről úgynevezett következtetés (вис­новок) készül. Ezt a dokumentumot az őt bekísérő rendőr jelenlétében ismertetik a vizsgált személlyel, amit magában a következtetésben is feltüntetnek. A következtetést három példányban készítik el: az első példányt kiadják a rendőrnek, a másodikat a vizsgált személy kapja, a harmadik pedig az egészségügyi intézményben marad.

Érdemes néhány gondolat erejéig elidőzni a közigazgatási (adminisztratív) eljárási jegyzőkönyvnél. A rendőrség számára készült útmutató («Інструкція з оформлення матеріалів про адміністративні правопорушення в органах поліції», затверджена наказом Міністерства внутрішніх справ України за № 1376 від 06. 11. 2015 року) szerint a jegyzőkönyvnek többek között egyértelműen meg kell jelölnie a szabálysértés helyét, elkövetésének idejét és mibenlétét (lényegét), amelynek pontosan meg kell felelnie a közigazgatási szabálysértés tényállásának az Ajtk. azon cikkelye szerint, amelynek alapján az eljárás megindult. A jegyzőkönyvhöz csatolni szükséges az elkövetett szabálysértés bizonyítékait, köztük adott esetben az ittassági vizsgálat jegyzőkönyvét vagy az egészségügyi intézmény által kiadott következtetést. A jegyzőkönyvet az azt felvevő tisztviselő és az eljárás alá vont személy írja alá. Ha vannak tanúk és sértettek, ők is aláírhatják a dokumentumot.

A jegyzőkönyv elkészítésekor a felelősségre vont személlyel ismertetni kell az Ajtk. 268. cikkelyében biztosított jogait és kötelezettségeit. A tájékoztatás tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni – ezt a részt az eljárás alá vont személlyel külön is aláíratják.

A polgárnak jogában áll megtagadni a jegyzőkönyv aláírását. Ez egyfelől nem fosztja meg őt attól a jogától, hogy megismerje a jegyzőkönyv tartalmát, és megkapja annak egy példányát. Másfelől, az eljárás az aláírás hiányában is folytatódik, s később az ügyet vizsgáló bírót sem fogja befolyásolni ez a hiányosság.

Az adminisztratív eljárás alá vont személynek joga van magyarázatot és/vagy észrevételt fűzni a jegyzőkönyv tartalmához, amit vagy beleír magába a jegyzőkönyvbe, vagy külön lapra jegyez le, amelyet csatolnak a jegyzőkönyvhöz. Ha a gépkocsivezető úgy gondolja, hogy a rendőr eljárása a jármű megállítása és a jegyzőkönyv felvétele során törvénysértő volt, ezt feltétlenül jelezni kell a jegyzőkönyvben. Gondolja meg: nem várható el a bírótól, aki nem volt jelen az eljárás lefolytatásánál, hogy kitalálja, mit kifogásol a polgár.

hk