Közös sajtótájékoztató a magyar és ukrán külügyminiszteri találkozó zárásaként

Amint arról már értesülhettek, hétfőn Ukrajnába utazott Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, hogy az Ungvártól nem messze található Verhovina Hotelben találkozzon ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával és Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével. A tárgyalás célja: javítani Ukrajna és Magyarország együttműködését.

Természetesen szerettünk volna mi is élőben jelen lenni, de ukrán részről a megyei sajtóosztálytól sajnálatos módon nem kaptunk akkreditációt: arra hivatkoztak, hogy már lezárták, miközben semmilyen formában meg sem hirdették azt. Így az eseményeket csak a magyar külügyminiszter és az illetékes ukrán szaktárca közösségi oldalain megjelent bejegyzések, valamint élő közvetítések alapján tudtuk követni. Történt mindez úgy, hogy hetilapunk Kárpátalján még mindig magasan a legnagyobb példányszámú nyomtatott sajtó közé sorolható, a honlapunkat pedig világszerte olvassák.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere rögtön a tárgyalás elején kiemelte: „Szeretném itt az elején gyorsan leszögezni, hogy Magyarország Kormánya soha nem kért semmi olyan jogot a kárpátaljai magyarság számára, amely 2015 előtt ne létezett volna. Tehát én most olyan kéréseket fogok itt előterjeszteni, amelyek teljesítése esetén visszatérnénk a 2015-ös jogokhoz.” Erről Facebook-posztjából értesülhettünk.

A hosszúra nyúlt zárt körű kétoldalú tárgyalás követően a közös sajtótájékoztatón elsőként Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szólt a sajtó képviselőihez, és közös érdeknek nevezte a jószomszédi viszony helyreállítását. Elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetéről volt szó leginkább, mert ez nem egyszerű kérdés, és nagyon régóta téma már, ezért szeretnék mindkét oldalról megfelelően rendezni ezt a vitás kérdést.

Dmitro Kuleba közölte:

– Ukrajnában alapvetően megoldott az oktatási és anyanyelv-használati jogok visszaszolgáltatásának kérdése az ország területén élő valamennyi nemzeti közösség számára. A magyar féltől megkaptuk a pótlólagos kérelmeket, ezeket feldolgozzuk. Köszönöm Szijjártó Péternek ennek a ténynek az elismerését, hogy alapvetően a legfontosabb lépést megtettük. Ukrajna teljesítette a kötelezettségeit az Európai Unióval szemben ezen a téren, de kétoldalúan lelkiismeretesen kidolgozzuk ezeket a kérdéseket. Azt akarjuk, hogy valamennyi állampolgár boldog legyen attól függetlenül, hogy milyen nemzeti közösséghez tartozik.

Elmondta, magyar kollégája felsorolta azokat a kérdéseket, amelyek pontosítást, kiigazítást igényelnek ebben a vetületben. Létrehoznak a két külügyi tárca égisze alatt egy speciális bizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy tíz nap alatt a két ország kormánya elé terjesszék a javasolt megoldásokat a kisebbségi kérdések végleges lezárása érdekében.

Ezt követően Szijjártó Péter nyilatkozott. A magyar külgazdasági és külügyminiszter méltatta Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnökének erőfeszítéseit a nemzetiségi béke megőrzése terén Kárpátalján. Felidézte, hogy a háború kirobbanása után néhány nappal találkoztak Viktor Mikitával a csapi határátkelőn, és akkor ott biztosította, hogy mindenben segítséget nyújtanak.

– Ukrajnában, a mi szomszédunkban lassan kettő esztendeje zajlik a háború. Az elmúlt kettő esztendőben Magyarország álláspontja következetes és világos volt. Mi kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A háborút elítéljük és azt szeretnénk, hogy a szomszédunkban minél előbb béke legyen. Ma délelőtt jártam az ungvári temetőben, ahol leróttam a kegyeletemet az áldozatok előtt. Meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket, ugyanis az emberéletek megmentése csak és kizárólag békével lehetséges” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Úgyszintén elhangzott, hogy Magyarország több mint 1 millió menekültet fogadott be Ukrajna irányából, több mint 5 ezer ukrán gyermek jár magyar iskolába. Ukrajnában pedig félmillió családot értek el 20 ukrajnai megyében a magyarországi humanitárius segítségnyújtás által.

A felek tárgyaltak a kétoldalú viszonyt érintő kérdésekről. Szijjártó kitért arra, hogy 2015 óta lépésről lépésre születtek olyan jogszabályok, amelyek a magyar kisebbség jogait csorbították. A magyar külügyi tárca vezetője kiemelte: tavaly az ukrán parlament elfogadott egy kisebbségi kerettörvényt, amely ezt a negatív spirált megállította.

– De nekünk van egy elvárásunk, ez pedig az, hogy a magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogokat, nem kérünk sokat. Tizenegy pontban foglaltuk ezeket össze. Köztük az iskolai jogállást, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét, a magyar nyelv használatát a kultúra, a felsőoktatás területén – emlékeztetett Szijjártó Péter.

A közös, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések tekintetében is tudtak pozitív eredményeket elérni. Ezt nagyon fontosnak nevezte. Elhangzott: egy karnyújtásnyira vannak, hogy megnyíljon a Nagyhódos–Nagypalád határátkelő, amely tehermentesítheti a meglévőeket, megállapodtak egy új Tisza-híd építéséről, s tárgyaltak további határátkelők fejlesztéséről is.

Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője végezetül megjegyezte:

– Mindkét fél pontosan kimondta, hogy érdekeltek a magyar miniszterelnök és az ukrán államfő találkozójában. Úgy vélem, hogy nagyon jelentős lépést tettünk ma a találkozó megszervezése felé. Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy ez a találkozó sikeres legyen és új lapot nyisson a kapcsolatainkban. Konkrét dátumról nem beszéltünk, de mindkét fél érdekelt a mihamarabbi létrejöttében. Egységesek vagyunk abban, hogy senkinek nem engedjük meg még a lehetőségét sem azt gondolni, hogy a szomszédos államok lehetnek nem jószomszédi viszonyban.

Rehó Viktória