EU-bővítés: Reformkényszer és tagjelölti félelmek

Számos európai vezető figyelmeztetett már az Európai Unió reformjának elkerülhetetlenségére az új tagállamok csatlakozása előtt, és hasonló állásponton voltak az állam- és kormányfők is az októberi granadai informális csúcstalálkozón. Annalena Baerbock német külügyminiszter a napokban meghívta az EU-tagállamok és a tagjelölt országok külügyi tárcáinak irányítóit, hogy vitassák meg a kérdést részletesebben Berlinben. A német politikus fenyegetést lát az EU bővítésében, ha arra reformok nélkül kerül sor. Ukrán kollégája, Dmitro Kuleba viszont abban lát veszélyt, hogy a reformok késleltethetik Ukrajna tagságát – mutat rá a probléma lényegére összeállításában a Szabadság Rádió ukrán nyelvű hírszolgálata.

„Történelmi alkalom”

„Ez egyszeri lehetőség az életben” – jelentette ki Baerbock a berlini konferencia egyik panelbeszélgetésén, amelyen Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vett két kollégájával együtt.

Most teljes a konszenzus az EU-ban, ami az unió bővítését illeti, de még öt évvel ezelőtt sem volt ez így – tette hozzá a német külügyminiszter.

„Szerintem jogos lenne megjegyezni, hogy tavaly éppen Ukrajna kényszerítette ki az Európai Uniót a bővítési kómából” – jegyezte meg kollégája szavaira reagálva Kuleba.

Baerbock a bővítésről hozott döntést „Oroszország Ukrajna elleni agressziója geopolitikai következményének” nevezte. Egyben megerősítette, hogy az EU bővítése nemcsak lehetőség, hanem az idő diktálta szükségszerűség is, hogy a térség országai ne maradjanak a „szürke zónában”, szomszédjaiknak ne legyen lehetőségük arra, hogy katonai eszközökkel hódítsanak meg a területeket, és „a birodalmi trendet” alkalmazzák Európa vonatkozásában, ahogyan ezt most „Putyin elnök Moszkvája” teszi.

„A nagyobb nem jelent erősebbet”

A bővítés miatt sürgető szükséggé vált az EU reformja.

„A nagyobb nem jelent automatikusan erősebbet” – mutatott rá Baerbock azzal kapcsolatban, hogy a bővítés után milyen problémákkal kell szembenéznie az EU-nak.

A legnagyobb problémák egyikévé a döntéshozatali folyamat válhat. Az európai szerződések értelmében az EU számos politikájáról csak egyhangúlag dönthetnek a tagállamok.

„A megállapodás egyre nehezebbé válik, mivel egyes országok blokkolják a döntéseket, és túlzott mértékben élnek vétójogukkal. Innentől kezdve pedig ez egyszerű politikai matematika. A több mint 30 vétójoggal rendelkező Európai Unióban még nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy egy ország mindent blokkolni fog” – mutatott rá Baerbock, és azt javasolta, hogy legalább az adózási és külpolitikai döntéseknél csökkentsék a követelményeket „minősített többségre” (például ami a szankciók bevezetését illeti az Oroszországi Föderáció ellen).

Egy biztos két tagországra?

A több tagállam nem jelenthet több európai biztost, EP-képviselőt, intézményi kiadást – hangoztatta a német miniszter.

„Merész döntéseket kell hoznunk – mondta Baerbock saját országával kezdve a példálózást. – Egy olyan államnak, mint Németország, például azt kell mondania, készen állunk rá, hogy korlátozott ideig meglegyünk saját biztos nélkül.”

Egy másik lehetőség, hogy az országokat csoportosítják, és ezek a tömbök közösen jelölnek európai biztost.

A panelbeszélgetés moderátora felkapta az ötletet, és megkérdezte Dmitro Kulebát, hogy Ukrajna szeretne-e saját biztost az EU-csatlakozás után. Rövid gondolkodás után Kuleba így válaszolt: „Ukrajna megérdemel egy elnököt”, ami derültséget váltott ki a teremben. Mint ismeretes, jelenleg három elnök áll az európai intézmények élén: az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, akiket a páneurópai választások eredményétől függően a többség hagy jóvá.

Elkerülni a tússzá válást

Annalena Baerbock fél órán keresztül ismertette javaslatait az Európai Unió reformjával kapcsolatban. Dmitro Kuleba ezután megjegyezte: Ukrajna türelmetlenül várja az uniós reformokat, de a Nyugatnak most azon kell dolgoznia, hogy ez a folyamat ne változzék csapdává, ne fordulhasson elő, hogy a tagjelölt országoknak a csatlakozáshoz szükséges összes feltétel teljesítése után várniuk kelljen, amíg befejeződik az unió átalakítása.

„El kell kerülnünk azt a helyzetet, hogy az Európai Unió reformját – így vagy úgy – érvként, indokként használják fel a bővítés elhalasztására” – hangoztatta Kuleba.

„Évekig tartó csalódást okozott Ukrajnában, hogy az EU képtelen volt Ukrajnának tagságot ígérni. Évekig tartott a csalódás a Nyugat-Balkánon amiatt, hogy az EU képtelen volt teljesíteni a tagságukra vonatkozó ígéretét. Most úgy kell felépítenünk a bővítési és reform­folyamatot, hogy ne okozzon csalódást az Európai Unió hosszan tartó reformja” – mondta az ukrán külügyminiszter.

Zárt ajtók mögött

A fórum lényegi része nem volt nyilvános, a külügyminiszterek zárt ajtók mögött egyeztettek, hogy legalább az alapvető kérdésekben megállapodásra jussanak a reformokat illetően.

A sajtóbeszámolókból ítélve pozitívum, hogy a tagországok már nem ragaszkodnak mindenáron az unió átfogó, „összetett” reformjához, ami az alapszerződések módosításával járna. Egy ilyen reform szinte bizonyosan elhúzódna, ami aggodalommal tölti el a csatlakozásra váró országokat. Ugyanakkor abban teljes az egyetértés, hogy a bővítésnek meg kell történnie.

A Jevropejszka Pravda tudósítása szerint sok szó esett a csatlakozni kívánó országok fokozatos integrációjának lehetőségéről, miáltal a tagjelöltek például képviseletet nyerhetnének vagy megfigyelőkké válhatnának bizonyos uniós intézményekben, még a teljes jogú tagság elnyerése előtt. Ennek az elképzelésnek azonban lehetnek hátulütői: egyes országok hosszú időre az EU „előszobájában” rekedhetnek, ha úgy döntenek, hogy nem kívánják azonnal megtenni a tagsághoz szükséges további lépéseket, vagy egyes tagországok akadályozni fogják a csatlakozásukat arra hivatkozva, hogy máris „kaptak valamit” a jelöltek.

Megválaszolatlan kérdés ezen kívül is maradt még számtalan. A legfontosabb probléma: továbbra sincs egyetértés abban, megoldható-e a kellő mélységű reform, például korlátozható-e a vétójog a döntéshozatalban az alapszerződés módosítása nélkül. Ez a téma közvetlenül érinti a bővítést is, hiszen jelenleg az új tagok felvételének minden egyes lépése teljes egyetértést igényel a tagországok részéről.

(szcs/radiosvoboda.org/eurointegration.com.ua)