EU-bővítés: Tagfelvétel és reformok egyben

Mire vége lett az indián nyárnak, az örök optimisták számára is nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna villámgyors, azaz 1-2 éven belüli felvételére az Európai Unióba nem számíthatunk. Jelenleg a 2030-as dátum népszerű a brüsszeli tisztviselők körében. De még ez a határidő is rendkívül derűlátónak bizonyulhat, ha azoknak lesz igazuk, akik szerint az EU intézményi reformjának meg kell előznie a bővítést, vagy legalábbis a két folyamatnak párhuzamosan kell haladnia. Egy­előre az sem dőlt el, hogy megkezdődhetnek-e idén a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.

Az optimista tisztviselő

Ukrajna az EU tagjává válhat 2030-ra – jelentette ki a Der Spiegelnek adott interjújában Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke. Hozzátette, hogy ez a forgatókönyv abban az esetben lehetséges, „ha mindkét fél elvégzi a házi feladatát”.

„Ukrajnának és a többi tagjelöltnek reformokat kell végrehajtania, le kell győznie a korrupciót, és teljesítenie kell a jogi feltételeket” – mutatott rá a tisztviselő.

Az uniós tagországoknak ugyanakkor tisztázniuk kell, hogy mit szeretnének közösen elérni, melyek a prioritásaik, mire akarnak pénzt költeni, miközben felgyorsítják a döntéshozatali folyamatokat.

„A virágzó és biztonságos Ukrajna a mi érdekünk. Legkésőbb Oroszországgal szembeni ellenállása óta világossá vált, hogy Ukrajna helye az EU-ban van, méghozzá hamarosan, s nem egyszer majd. Ily módon az EU megmutatná, hogy geopolitikai szempontból cselekvőképes” – fogalmazott Michel.

Kell a reform

Bár mindenki tisztában van vele, hogy mi a cél, egyelőre megválaszolatlan a kérdés, hogy képes-e az EU gyors döntéseket hozni. Csak annyi bizonyos, hogy Brüsszelben megindultak a tárgyalások az EU-bővítés új hullámának tényleges feltételeiről.

Amikor Michel augusztusban először beszélt arról, hogy az EU-nak 2030-ra készen kell állnia az új tagok felvételére, sokan – többek között Ukrajnában is – túl távolinak tartották ezt a dátumot. Ezt követően azonban az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamenthez (EP) intézett beszédében kifejtette: a bővítésre való felkészüléshez az EU-nak módosítania kell az alapszerződését. Roberta Me­tzola, az EP elnöke pedig a The Guardian című brit lapnak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak reformokra van szüksége, hogy felkészüljön Ukrajna és más országok befogadására, és beszámolt arról, hogy a képviselők már megkezdték a vitát az EU reformjáról. A reformok, különösen az alapszerződés módosításának gondolatától viszont mindenkinek görcsbe rándul a gyomra, aki az Unió megújításában és bővítésében érdekelt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter uniós kollégáinak múlt heti kijevi találkozója után hangsúlyozta, hogy az EU reformját nem szabad arra használni, hogy megakadályozzák az új országok felvételét. A tárcavezető kijelentette: véleménye szerint az EU-ban „tudatában vannak annak, hogy reformja nem lehet végtelen”.

Mikor kezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások?

Azok, akik hisznek a kitartó, lépésről lépésre való haladásban a kitűzött cél, Ukrajna uniós tagsága felé, jelenleg a következő feladatra összpontosítanak: a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Brüsszel és Kijev között – lehetőség szerint még idén.

Dmitro Kuleba minap úgy fogalmazott, konszenzus van az európai fővárosokban Ukrajna jövőbeli tagságát illetően.

„Mindenkinek eltökélt szándéka, hogy maximális sebességgel haladjon előre, figyelembe véve mindazokat a reformokat, amelyeket Ukrajna végrehajtott, végrehajt és végre fog hajtani” – mondta az ukrán külügyminiszter, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

„A legfontosabb jelzésünk a következő volt: az Európai Bizottság mind a hét kulcsfontosságú javaslatát végrehajtjuk a tagsági tárgyalások megkezdéséhez. Arra számítunk, hogy ezeket őszintén, átláthatóan, további feltételek nélkül értékelik. A légkör pedig azt mutatja, hogy konszenzus van körükben e kérdésben” – tette hozzá Kuleba az uniós külügyminiszterek kijevi megbeszélése után.

Decemberben várható az áttörés?

A Politico minapi cikke szerint, melyre a BBC News is felhívja a figyelmet, az Európai Unió vezetői arra készülnek, hogy megadják a politikai hozzájárulást a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez ez év decemberében, azt követően, hogy az EB közzéteszi várhatóan pozitív értékelését Ukrajna felkészültségéről. Mint ismeretes, az EB október végén, novemberben teszi közzé éves jelentését arról, hogy Ukrajna és a többi EU-tagjelölt ország miként teljesíti a számára megfogalmazott ajánlásokat.

Azt követően pedig, hogy az EB pozitívan nyilatkozik, „nagyon nehéz lesz a tagországoknak mást mondani, mint hogy »kezdjünk el a tárgyalásokat« Ukrajnával a csatlakozásról” – állítja a Politico forrása.

„A politikai nyomás e körül (az ukrán csatlakozási tárgyalások körül – a szerk.) túl erős lesz ahhoz, hogy az egyes tagállamok ellenálljanak. A munkahipotézis szerint decemberig az Európai Tanács dönt a tárgyalások megkezdéséről” – tette hozzá a forrás.

A tárgyalások megkezdéséhez Ukrajnának teljesítenie kell hét, az EB által támasztott feltételt, köztük az igazságügyi reform végrehajtását és a korrupció elleni küzdelmet – emlékeztet a Politico. Az EB szerint júniusig a hét feltételből csak kettő teljesült.

De még ha nem is teljesül minden feltétel decemberig, amikor az EU vezetői ismét csúcstalálkozóra gyűlnek össze, akkor is megszülethet a politikai nyilatkozat – véli a Politico.

„A cél az, hogy decemberben politikai megállapodás szülessen a tárgyalások megkezdéséről” – mondta el a portálnak egy másik diplomata hozzátéve, hogy jogilag a döntés 2024 elejére születhet meg.

Egy harmadik diplomata úgy fogalmazott, hogy decemberben a vezetők „pozitív jelzést küldenek” Ukrajna jövőbeli tagságáról. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna mennyit haladt a hét kritérium teljesítése terén, az EU képviselője azt mondta, hogy az előrelépés ígéretes, és rövid távon csak a kisebbségi kérdés tűnik problémásnak.

Az ET reformokat akar

Az Európai Unió múlt pénteki, a spanyolországi Granadában tartott informális csúcstalálkozója – amely az Európai Tanács (ET) utolsó ülése az Ukrajna számára sorsdöntőnek tűnő decemberi találkozó előtt – nem hozott igazi áttörést sem a bővítés, sem az EU reformja tekintetében Az elfogadott zárónyilatkozat nem tartalmaz időkeretet az Unió bővítésére, ugyanakkor említést tesz az új tagok felvételével párhuzamos belső átalakítások szükségességéről.

„A csatlakozásra jelölteknek fokozniuk kell reformtörekvéseiket, különösen a jogállamiság területén, összhangban a csatlakozási folyamat érdemeken alapuló jellegével és az EU támogatásával” – áll a dokumentumban.

„Ezzel párhuzamosan az Uniónak meg kell teremtenie a szükséges belső alapokat, és reformokat kell végrehajtania” – tették hozzá az állam- és kormányfők, de nem részletezték, hogy mely reformokról van szó.

A nyilatkozatból kitűnik, hogy amennyiben hoz is az EU politikai döntést a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával, nem kíván eltekinteni a csatlakozási feltételek teljesítésétől. Az az utalás pedig, hogy a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan megindulnak a reformok, puszta találgatássá tesz minden előrejelzést Ukrajna teljes jogú uniós tagságának lehetséges időpontját illetően még akkor is, ha a tagországok ezúttal igyekezni fognak.

(ntk/spiegel.de/eurointegration.com.ua/bbc.com)