Semjén: eddig 825 ezer külhoni magyar kapott állampolgárságot

Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) múlt pénteki plenáris ülésén Budapesten. Kárpátaljáról a tanácskozáson részt vett Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, valamint Gulácsy Géza megyei tanácsi képviselő, a KMKSZ alelnöke és Péter Csaba megyei tanácsi képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke.

A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig elérhetőnek látja az egymillió új magyar állampolgárt.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását.

Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar indítani a magyar kormány Kárpátalján.

Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és a fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.

Emlékeztetett arra, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését.

A miniszterelnök-helyettes ismét megerősítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától. A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és ne járnának másoknak is.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke a plenáris ülésen létfontosságú stratégiai ügynek nevezte a magyar munkaerő megőrzését a Kárpát-medencében, különös tekintettel a külhoni magyar közösségekre. Hangsúlyozta: a következő években a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra. Amely minden magyar munkavállalót – akár Magyarországon, akár a külhonban – nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való megmaradásban.

Ebben a stratégiai gondolkodásban és tervezésben fontos szerepe kell, hogy legyen a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának – tette hozzá.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a véres kelet-ukrajnai konfliktus folytatódása, a mozgósítás számos hulláma, a gazdasági és a szociális válság elmélyülése, a lakosság széles rétegeinek elszegényedése ellenére a megye hatóságainak sikerült megállítaniuk az emberek, köztük a kárpátaljai magyarok tömeges elvándorlását. Szerinte ez annak tudható be, hogy a kárpátaljaiak többsége lokálpatrióta, akik szeretik a szülőföldjüket. Erőt ad az embereknek az is, hogy Magyarország támogatásban részesíti Kárpátalját, a kárpátaljai magyarságot, jelezte a szónok, s ezért kihasználva az alkalmat ismételten köszönetet mondott a budapesti kormányzatnak.

Kitért arra is, hogy a tavaly októberi helyhatósági választásokat követően cselekvőképes, hatékony önkormányzatok, azokban konstruktív többségek jöhettek létre – a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) részvételével –, amelyek képesek meghozni a társadalom számára szükséges döntéseket.

Barta József jelezte, a megyei tanácsi KMKSZ-frakciónak a Szolidaritás frakciójával kötött együttműködési megállapodásának is köszönhetően, az országban uralkodó kritikus állapotok ellenére regionális szinten sikerült megőrizni a békét és nyugalmat azon a vidéken, ahol nincsenek etnikai konfliktusok, bár történtek kísérletek a kiélezésükre – utalt a szónok a szélsőséges nacionalisták ez év március 13-i ungvári akciójára.

A Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke meggyőződésének adott hangot, hogy az elért eredmények szilárd alapot teremthetnek a helyzet javításához és a vidék feljődésének új szakaszához. Kiemelte: a fejlődés beindulásához szükség volna arra, hogy az ország kormányzata a munkahelyeket teremtő hazai vállalkozások támogatására helyezze a hangsúlyt, a külföldi pénzintézetek hiteleivel szemben a működő külföldi tőke bevonására alapozzon. Elengedhetetlen továbbá, hogy jobban kihasználjuk a régió földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket a közlekedés, a turizmus terén, valamint a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban, amihez fontos a határ menti együttműködés fejlesztése, a határátkelők kiépítése, az akadálytalan határátlépés biztosítása.

A továbbikban Barta József kitért a magyar oktatási rendszer, ezen belül a szakképzés megőrzésének és fejlesztésének fontosságára, valamint a nyelvtörvény maradéktalan betartására Ukrajna részéről. Végezetül Barta József hangsúlyozta, szükség van Kárpátalja pozitív arculatának megteremtésére, hogy az itteni ifjúság ne csupán túléljen, hanem fejlődni tudjon, képes legyen boldogulni a szülőföldjén. Mindebben a képviselő szintén Magyarország segítségét kérte.

A KMKF plenáris ülése zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum többek között fontos eredménynek tartja, hogy a 2015-ben Ukrajnában lezajlott helyhatósági választások eredményeképpen a kárpátaljai magyarság képviselői jelentős számban bekerültek a helyi döntéshozó testületekbe. A KMKF elítéli azokat a szélsőséges ukrajnai megnyilvánulásokat, amelyek a nemzetiségi ellentétek szítását és a kisebbségi lakosság megfélemlítését célozzák.

A KMKF aggodalmát fejezi ki az ukrajnai katonai és gazdasági helyzet kapcsán, elítéli a konfliktusok megoldásában az erőszak alkalmazását, a véres konfrontáció helyett a tárgyalásos rendezést támogatja. A KMKF reményét fejezi ki, hogy Ukrajnában a háborút rövid időn belül felváltja a béke, az ország stabil demokratikus jogállammá alakul, amelyben a kisebbségek jogai az európai normáknak megfelelően szavatolva vannak, s olyan gazdasági intézkedéseket hoznak, amelyek megakadályozzák a lakosság további rohamos elszegényedését.

A KMKF fontosnak tartja, hogy az ukrajnai adminisztratív reform folyamán vegyék figyelembe a települések nemzetiségi összetételét. Továbbra is támogatja a magyar többségű választókerület visszaállítását, a magyar többségű adminisztratív egység kialakítását és az önálló magyar tankerület létrehozását Kárpátalján.

(MTI/szcs)