„Egy évre elláttak bennünket tisztítószerekkel”

Budapesti ajándék a Zápszonyi Fecske Óvoda-bölcsődének

Amit a Kádár-rezsim regnálása idején évtizedeken át folyamatosan romboltak – a magyarországi és a határon túli magyarság kapcsolatát –, azt a nemzeti kormányok vezetése alatt most legnagyobb örömünkre újjáépítik, s a mesterséges határok fölött átnyúlnak és összekapcsolódnak a kezek. Ennek az újjáépítésnek egy lépése történt meg március 19-én a Kaszonyi-hegyek ölén fekvő Zápszonyban, ahol a község Fecske Óvoda-bölcsődéje roppant értékes ajándékokat kapott Budapest XVI. kerületétől, melyeket Szász József alpolgármester és dr. Kozma Enikő, a kerület jogi referense nyújtott át a gyermekintézménynek.

– Nem ez az első alkalom, hogy megajándékoztak minket – mondja Szülek Marianna, az óvoda-bölcsőde vezetője. – Amikor a múlt év decemberében a helyi általános iskola teljesen berendezett számítógépes szaktantermet kapott a kerülettől, 18 komputerrel, nekünk is adományoztak egy számítógépet, egy fénymásolót, valamint egy nyomtatót. Cipődoboz-akciók keretében is vettünk át tőlük ajándékokat. Most pedig tartós élelmiszereket, tisztítószereket, ágyneműgarnitúrákat, edényeket, tányérokat, evőeszközöket, poharakat, mosószert, öblítőszereket hoztak. Egy évre elláttak bennünket tisztítószerekkel. A húsvét közeledtére való tekintettel pedig édességeket is kaptak a gyermekek.
Nagyon jól is jött a gyermekintézménynek a mostani ajándékozás, mert ez egy nagy óvoda-bölcsőde, bölcsődével, középső csoporttal és nagycsoporttal, s évek óta örvendetes módon nő a gyermeklétszám. Szülek Marianna kifejti, hogy amikor három éve a vezetői tisztségbe került, 54 aprósággal foglalkoztak itt, mára pedig 65 főre nőtt a gyermekek száma, s már most, márciusban befutott hozzájuk 16 új kérvény újabb apróságok felvételére.
De visszatérve az ajándékozásokra, felvetődik a kérdés: miként léptek kapcsolatba a budapestiek a Fecske óvoda-bölcsődével.
– A kerület és községünk már négy éve testvértelepülési viszonyban áll egymással, mely Kovács Péter XVI. kerületi polgármester és dr. Brenzovics László akkori KMKSZ-alelnök, jelenlegi KMKSZ-elnök közreműködése révén jött létre – fejti ki Bacskai László zápszonyi polgármester.
– A XVI. kerület képviselőtestülete ugyanis 2000-ben döntést hozott arról, hogy mindegyik, Magyarországgal határos, magyarok által is lakott országban legyen egy testvértelepülésünk, azóta baráti kapcsolat fűződött közöttünk és a felvidéki Pozsonypüspöki (Pozsony egyik kerülete), az erdélyi Érmihályfalva község és a vajdasági Kishegyes helység között, s e kapcsolatrendszer kiépítése során találtunk egymásra a kárpátaljai Zápszonnyal – tudom meg dr. Kozma Enikőtől és Szász Józseftől.
A testvértelepülési viszony létrejötte vonta magával azt, hogy a budapestiek az óvodával is kapcsolatba kerüljenek. De emellett a fővárosiak segítséget nyújtottak ahhoz is, hogy új ajtókkal és ablakokkal szereljék fel a község általános iskoláját, s ugyancsak segítettek elkészíteni a református templom új padozatát. Baráti kapcsolataik révén zápszonyi iskolások keresték fel a XVI. kerület oktatási intézményeit, megismerkedtek a magyar főváros nevezetességeivel, s Budapestről is többen meglátogatták már a községet.
Miben látják beszélgetőtársaim együttműködésük legfőbb gyümölcseit?
– Miután a tőlünk jött csoportok megérkeznek Zápszonyba, kirándulásokat tesznek Kárpátalján, s felkeresik a magyar történelem azon helyszíneit, melyek ezen a vidéken találhatók. Jártunk már a Vereckei-hágón, ellátogattunk Munkácsra, Beregszászba. Tervezzük, hogy az Árpád-vonalat is megtekintjük. S fontos, hogy a gyermekeink lássák: Magyarország határain túl is vannak magyarlakta települések – válaszol a XVI. kerület alpolgármestere.
– Az óvoda mit köszönhet a testvértelepülési kapcsolatainknak? Az évek során kapott ajándékok önmagukért beszélnek – mondja Szülek Marianna. – Hálával és köszönettel tartozunk a XVI. kerületnek, s mindazon polgárainak, akik segítséget nyújtanak nekünk nehéz helyzetünkben. Nagyon sokan mozdultak meg értünk, hogy támogassanak bennünket. A cipődoboz-akciók és a mostani ajándékok közadakozásból gyűltek össze, míg más adományokat a kerület önkormányzatának köszönhetünk.
Mit fűzhet hozzá mindehhez az újságíró? Talán csak annyit: ahol sok jó szándékú ember mozdul meg egy nemes ügy érdekében, ott az eredmények sem maradnak el.

Lajos Mihály