Radnóti-est Nagyszőlősön
„A XX. század kiemelkedő lírikusa volt”
2012. október 21-én a magyarországi Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere, magyar –dráma szakos tanár és Tóth Péter, a kunszentmiklósi Varga Domokos Általános Művelődési Központ tanára, Radnóti-díjas versmondó előadóművész versszínházi estet tartott Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskola nagytermében, felelevenítve a tragikus sorsú, múlt századi magyar poéta életét és költészetét.
Az előadás bevezetőjében Sütő Éva, a Pro Cultura Subcarpathica társadalmi szervezet munkatársa ejtett szót Radnótiról, akinek a születésekor életét vesztette mind az édesanyja, mind az ikertestvére, s ez a kettős tragédia a költő egész életére kihatott. S bár francia szakos tanári diplomát szerzett, zsidó származása miatt nem oktathatott. Költészetének meghatározó részét képezte hitvese, Gyarmati Fanni iránt érzett örök szerelme, melyet a feleségétől való elszakítottsága idején a távolból is érzett, amikor a II. világháború idején etnikai hovatartozása miatt három ízben is munkaszolgálatosként kellett bevonulnia. Az első két alkalommal még hazatért, a harmadik bevonulása után – megannyi sorstársához hasonlóan – ő is életét vesztette. Munkássága két nagy szakaszra oszlik: az elsőt áthatja a szerelem, a harmónia, az életöröm érzése, a másodikra viszont a fasizmustól, a zsidóüldözéstől, a haláltól való félelem a jellemző.
Az előadás során Bődi Szabolcs és Tóth Péter részleteket olvastak fel Radnóti Ikrek hava, illetve Napló c. prózai műveiből, az elsőből – többek között – azt a szívbemarkoló részletet, miként tudta meg, hogy világrajövetelekor mind édesanyját, mind ikertestvérét elvesztette. Tóth Péter emellett elszavalta a költő Nem tudhatom… c. versét, melyben szinte utolérhetetlen szépséggel tett hitet a háború sodrásába bekerült, bombatámadásoknak kitett, szavai szerint „lángoktól övezett” hazája iránti szeretetéről, Töredék c. költeményét, illetve több részletet eclogáiból és Razglednicáiból, melyekben megrázó módon adja vissza a zsidóüldözés korának nyomasztó életérzését, a háborútól és a megbélyegzéstől egyaránt sújtott ember fájdalmát. S előadásában ugyancsak meghallgathattuk Radnóti Erőltetett menet c. költeményét is, melyben a végső kétségbeesés, a sorsába való beletörődés fölött még egyszer győzedelmeskedik az élni akarás, amint visszaidézi a béke nyugalmát s olthatatlan szerelemmel szeretett felesége alakját.
Az est záróakkordjaként Kudron Katalin, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete irodavezetője megköszönte az előadóknak, hogy a mély átérzéssel felolvasott prózarészletekkel és a magas művészi szinten elszavalt költeményekkel feledhetetlen estet szereztek a hallgatóságnak.
„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola meghívására már áprilisban is tartottunk egy előadást a felsőoktatási tanintézményben, emellett pedig a Kárpátaljai Magyar Drámai Színházban (Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban) is felléptünk, s már akkor elhatároztuk, hogy ősszel kárpátaljai körutat teszünk. Október 19-én Ungváron, 20-án Técsőn, 21-én Nagyszőlősön, 22-én pedig Munkácson léptünk fel – nyilatkozta lapunknak Bődi Szabolcs. – S azért esett a választásunk Radnóti verseinek, életének a bemutatására, mert egyrészt a XX. század kiemelkedő lírikusa volt, aki a bori noteszében lejegyzett verseivel a világirodalom legmegrázóbb dokumentumát írta meg a saját Golgotájáról. Másrészt a költészetében megjelenő békeigenlés ma is aktuális, hisz’ a világ számos pontján ma is dörögnek a fegyverek, noha jó lenne, ha a harcok helyét átvenné a béke, a gyűlöletét pedig a szeretet.”
Lajos Mihály
