A járási tanács sem volt bátrabb a városinál

A Beregszászi járásban sem lett regionális nyelv a magyar

A Beregszászi Járási Tanács szeptember 18-i ülésén több mint húsz kérdés között arról is döntött, hogy az új ukrán nyelvtörvény alapján regionális nyelvvé nyilvánítja-e a legmagyarabb kárpátaljai járás területén a magyar nyelvet. Bár a kidolgozott és a képviselők által megvitatott előzetes tervezet első pontja még kimondta, hogy a Beregszászi járásban regionális nyelvvé nyilvánítják a magyart, de végül ez a lényeges pont kikerült a tervezetből. A szavazást megelőzően Sin József, a KMKSZ-frakció vezetője, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke kérte, hogy kerüljön vissza ez a lényeges pont a tervezetbe, de ez végül nem történt meg. A dolog nehezen magyarázható, hisz a Beregszászi Járási Tanácsban többségben lévő UMDSZ-es és régiós képviselők nagyobb része magyar embernek mondja magát. Érdekesség, hogy még aznap délután a Régiók Pártjának kárpátaljai sajtószolgálata közleményt jutatott el lapunkhoz a következő címmel: A Beregszászi Járási Tanács regionális nyelvi státust adott a magyar nyelvnek a Beregszászi járás területén. Ugyanakkor nacionalista ukrán hírportálok arról számoltak be, hogy az említett testület a nyelvtörvénynek csak egy felhígított változatát vezették be.

A járási tanács ülését követően az egyik UMDSZ-es képviselő tudósítónkkal közölte – nem volt szükséges, hogy a járási tanács regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, hisz azt már a nyelvtörvény eleve biztosítja minden közigazgatási egységnek, ahol egy kisebbség meghaladja a 10%-os arányt. Amennyiben ezt megtette volna a tanács, a határozatot később az ügyészség az alkotmányra hivatkozva megsemmisítette volna. Különös, hogy Dél- és Kelet-Ukrajna városi, megyei és járási közgyűlései egymás után nyilvánították regionális nyelvvé az orosz nyelvet, és sehol nem semmisítette meg határozataikat az ügyészség, s ez még különösebb a Régiók Pártja sajtóközleményének fényében.

Megkérdeztük Sin Józsefet is az ügyben, aki elmondta: „Csak felháborodással tudok beszélni erről az esetről. Előzetesen kézhez kaptunk egy határozattervezetet az új ukrán nyelvtörvény járásunkban történő végrehajtásával kapcsolatban, azt ki is osztották a járási tanács bizottságainak, azok megvitatták, tudomásom szerint elviekben mindenki jóváhagyta, esetleg kisebb változtatásokat, kibővítéseket javasoltak benne. A tanácsülés reggelén döbbenten láttam, hogy a határozattervezetből a sok pontosítgatás után kikerült a korábbi első és egyben legfontosabb pont, amely kimondaná, hogy járásunk területén regionális nyelv szintjére emeljük a magyar nyelvet. Helyette kevésbé lényeges, a tanács ügyvitelét és a kiadott dokumentumok kétnyelvűségét előíró pontok kerültek be. Pedig tudomásom szerint egyik bizottság sem javasolta azt, hogy kerüljön ki a határozatból a lényeg. Felszólalásomban arról próbáltam meggyőzni képviselőtársaimat, hogy Ukrajnában sok városi, megyei és járási tanács nyilvánította már regionális nyelvvé területén az orosz nyelvet, mivel a Beregszászi járás lakosságának 75%-a magyar nemzetiségű, ezt teljes joggal megtehetjük mi is. Azonban, legnagyobb megdöbbenésemre Bihari András, a Beregszászi Járási Tanács UMDSZ-es elnöke ezt nem is tűzte napirendre, helyette gyorsan szavazásra bocsátotta a határozattervezet »kiherélt« változatát, amit a többség el is fogadott. Meggyőződésem, hogy ebben az esetben az utolsó pillanatban módosított határozattervezetet megszavazó magyar nemzetiségű képviselők elárulták a Beregszászi járás magyarságának hosszútávú érdekeit. Közülük sokan magyar iskolákat és intézményeket vezetnek, és most is megkövetelik, hogy kizárólag ukrán nyelven vezessék az iskolai dokumentációt, például az osztálynaplókat, holott ez a szovjet időszakhoz képest is visszalépés. Jó lenne tudni, személy szerint ki indítványozta, hogy kerüljön ki a szövegből a kulcsszó, a »regionális státus«. Ráadásul az UMDSZ eddig pontosan a nyelvtörvénnyel kampányolt a Régiók Pártja mellett, el sem tudom képzelni, hogyan fogják ezt a felhígított változatot magyarázni.”

A teremben jelen volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere is, aki a városi tanáccsal korábban ugyancsak elfogadtatott egy hasonló határozatot, melyből ugyancsak kimaradt a regionális nyelv kifejezés. Sokak szerint a járási tanács határozatának kiheréléséért is őt terheli a felelősség. Az elfogadott dokumentum lehetőségként sok olyan jogot sorol fel, ami eddig is adott volt, például eddig is felszólalhattak a képviselők magyarul a plenáris üléseken, igény esetén lehetett szinkrontolmácsot alkalmazni, a tanács lapja eddig is két nyelven közölte a határozatokat stb. De a magyar nyelv regionális státuszának hiányában ezután sem tudjuk majd minden beregszászi hivatalban akár magyarul is intézni az ügyeinket, bár ezt a nyelvtörvény kötelezővé tenné.

Az olvasónak úgy tűnhet, hogy a KMKSZ képviselői csak a szavakon lovagolnak, és annak nincs is jelentősége, hogy mi szerepel a különféle szintű tanácsok által elfogadott határozatokban. Emlékeztetően felidézném: 1991-ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltása után népszavazást rendeltek el annak megerősítésére. A december l-jére kitűzött népszavazáson a megyei tanács határozata értelmében Kárpátalja autonómiájáról is szavaztunk, de! az utolsó pillanatban Leonyid Kravcsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke, később Ukrajna első elnökének nyomására az autonómia szót „különleges önkormányzati közigazgatási terület”-re változtatták a szavazólapon. A referendumon Kárpátalja önkormányzatiságára a szavazók 78%-a mondott igent. Kravcsuk szavakban akkor még maga is támogatta az autonómiát. Viszont Kárpátalja máig nem lett „különleges önkormányzati közigazgatási terület”, hisz ilyen közigazgatási státus nincs az ország jogrendjében, ellenben autonóm köztársaság van – a Krím félsziget. Azóta akárki hivatkozott arra, hogy 1991-ben Kárpátalja lakossága vidékünk autonómiájára is szavazott az ország függetlenségének megszavazásával egy időben, az ukrán hivatalosságok sietve közlik – Kárpátalja autonómiájáról soha nem volt népszavazás, bármit is írtak akkoriban az újságok. Úgy tűnik a huszonegy évvel ezelőtti módon csapnak be bennünket most is. Ahogy azt Csecsetov a Régiók Pártjának frakcióvezető-helyettese már előre megmondta, csak az orosz nyelv lesz regionális nyelv, mi, magyarok pedig hiába szavaznánk rájuk, végül úgy sem kapnánk semmit.

Badó Zsolt