Egy hónap az EU fővárosában

A beregszászi Dobos Sándor októberben Brüszszelben és Strasbourgban képviselői gyakornokként ismerkedhetett az Európai Parlament működésével. Sándor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola végzős történelem (korábban angol-történelem) szakos hallgatója, akit hazatérvén élményeiről, tapasztalatairól kérdeztünk.

- Hogyan adódott ez a kivételes lehetőség?

- Főiskolánk elnökét, Orosz Ildikót júniusban kitüntették Lőrincz Csaba-díjjal, amelyhez jár egy kedvezmény - megnevezhet egy diákot, aki kiutazik az Európai Unió parlamentjébe egy fideszes képviselő mellé képviselői gyakornoknak. Az elnök asszony pedig rám gondolt, mivel hasonló dolgok iránt érdeklődöm, ismerem a történelmet és tudok angolul. Örömmel vállaltam. Ezt követően a Budapesten működő, Pro Minoritate Kisebbségekért Alapítvány segítségével felvettem a kapcsolatot Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő aszszony irodájával. A Brüsszeli Magyarok Házában foglaltak számomra egy szobát, ott laktam három hétig, mert a gyakornoki idő alatt egy hétre a franciaországi Strasbourgba is el kellett utazni. Ugyanis az Európai Parlament minden harmadik héten úgynevezett plenáris üléseket tart Strasbourgban, ott hozzák meg a végső döntéseket. Brüsszelben pedig a szakbizottsági munkák, illetve ún. kis plenárisok vannak. A Brüsszeli Magyarok Házát 1956 után kivándorolt magyarok vásárolták meg, ők is tartják fenn, amelyben tíz kiadható szoba van. Ez ott nagyon olcsó szállásnak számít, éjszakánként csak 10-12 euróba kerül, míg egy elfogadható albérlet azon a környéken havi 500-600 euróba került volna.

- Mi a feladata egy képviselői gyakornoknak Brüsszelben?

- Kisebb irodai munkáktól komolyabb feladatokig sok mindent rábízhatnak egy gyakornokra. Mivel én Kárpátaljáról mentem oda, illetve a történelmi tanulmányaim során végzett kutatásaim is kisebbségi kérdésekkel kapcsolatosak, konkrétan a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetének a kutatásával foglalkozhattam, valamint Ukrajna EU-integrációjának a folyamatát kellett figyelemmel kísérnem. Tehát minden egyes olyan szemináriumra és ülésre beültem az ott töltött egy hónap alatt, amely Ukrajnával volt kapcsolatos. Az elhangzottakról tájékoztattam a képviselő asszonyt. Az ott töltött idő alatt Brüsszelben járt Ukrajna külügyminisztere, Kosztyantin Griscsenko és Mikola Azarov miniszterelnök is, akik beszédét élőben hallgathattam. Sajnos Ukrajnával kapcsolatban az az állásfoglalás az EP-ben, hogy országunk társulásáról, tagságáról szó sem lehet, csak az együttműködésről. Ukrajna ugyanis az uniós elemzők véleménye szerint igen messze áll az európai normáktól és értékektől mind politikai, mind gazdasági téren, amelyen egyrészt csak úgy javíthatnak, ha megfogadják az EU-Ukrajna közti ún. interaktív, kritikai párbeszédszerű tárgyalásokon, megbeszéléseken oly sokszor elhangzó uniós szakértők által tett javaslatokat, tanácsokat. Októberben az energetikai együttműködésről tárgyaltak az ukrán vezetőkkel, továbbá nagy hangsúlyt fektettek az októberi ukrajnai helyhatósági választások előkészületeinek figyelemmel kísérésére.

- Hogy telt egy napja?

- Mind a 736 európai képviselőnek van két-két tanácsadója. Az én munkámat Gál Kinga két tanácsadója koordinálta, Eplényi Kata és Kendernay János Zsigmond. Általában reggel kilenckor kezdődött a munkaidő, és akár este tízig is bent maradtunk indokolt esetben. Minden reggel sajtószemlével indul. Naponta fel kellett hozni a postafiókból a képviselő asszony postáját, telefonokat fogadni, az elektronikus levelezést figyelni. Máskor, ha a képviselő asszony és a tanácsadó sem tudott bemenni egy adott ülésre, akkor oda én mentem, és a fontosabb dolgokat lejegyzeteltem, a jegyzeteimet később átadtam. De sajtóközleményt is írtam a képviselő asszony honlapjára. Szinte mindent ki lehetett próbálni. Általában egyszerre egy gyakornokot fogad egy képviselő, de két hétig ketten voltunk egy erdélyi diáklánnyal, Demeter Dorkával.

- Van-e a többi kárpátaljai diáknak is esélye arra, hogy EP-képviselői gyakornok lehessen?

- Minden képviselő fogadhat bizonyos számú gyakornokot egy év folyamán, akik kinntartózkodását az EP finanszírozza. Az én esetem kivételes volt, a Lőrincz Csaba-díj kedvezményezettjeként mehettem. De a többieknek pályázniuk kellett és komoly szakvizsgákat tenni európai uniós ismeretekből és angol nyelvből.

Ahhoz, hogy valaki gyakornok lehessen, elengedhetetlen a nyelvtudás. Bár az EP-ben mind a 27 tagállam 20 államnyelve hivatalos nyelv, de valójában ahhoz, hogy a parlamentben valaki jól elboldoguljon, beszélnie kell angolul, németül vagy franciául. Ezt a gyakornokoktól is megkövetelik. De az említett három nyelv közül is az angol nyelv ismerete a leghasznosabb. A magyar képviselők mellett sok erdélyi, vajdasági és magyarországi fiatal egyetemista volt kint velem egy időben, de tudtommal én voltam az első olyan kárpátaljai magyar diák, aki csaknem egy hónapot tölthetett képviselő gyakornokként az EP-ben.

- Összességében milyen benyomása alakult ki az EP-ben folyó munkáról?

- Nagyon pozitív a véleményem. Az EP 736 képviselője igen fegyelmezetten és jól összehangolt munkával tud együttműködni. Nagyon tetszett az, hogy bármelyik képviselő felszólalhat anyanyelvén is, amely által megszűnnek a nyelvi kommunikációs problémák. A döntéseket mindig komoly szakértői munka előzi meg, amely elősegíti annak a feltételét, hogy a képviselők mindig igyekezzenek az európai normákat szem előtt tartva dönteni s kevésbé politikai érdekeknek megfelelő döntéshozatalokba bocsátkozni.

- Milyen Brüsszel beregszászi szemmel?

-Minden közérthetően ki van írva, a tömegközlekedési eszközökön is elektronikus táblák jelzik, hogy éppen hol van a jármű és melyik lesz a következő megálló. A város történelmi központja meglepően tiszta és a belváros nappal biztonságos. De ugyanúgy, mint más nagyvárosnak, Brüsszelnek is vannak piszkos, koszos külvárosai. A helyiekkel beszélgettem, akik azt mondják, hogy amióta jelentősen megnövekedett a bevándorlók száma, azóta van baj, mert közülük kerül ki a betörők, zsebtolvajok és autótolvajok döntő többsége. Engem is figyelmeztettek, hogy este 11 után már ne nagyon menjek ki az utcára.

Érdemes szupermarketekben élelmiszereket vásárolni, a belvárosi kis éjjel-nappal nyitvatartó üzletek nagyon drágák. Egy kis üzletben például legkevesebb 3 euró egy kenyér, míg egy bevásárlóközpontban 1,5 euró (16,50 hrivnya). Ez a beregszászi árakhoz képest soknak tűnik, de ott egy átlagfizetés 1500 eurónál nem kevesebb.

Az Európai Parlament brüsszeli épülete hatalmas, de nagyon könnyen lehet benne tájékozódni, ellenben a strasbourgi kör alaprajzú, sci-fibe illő irodaépület már nincs olyan jól felépítve, ott könnyen el lehet tévedni. Strasbourg történelmi belvárosa különben nagyon szép, két gyakornok társammal volt rá alkalmunk, hogy megnézzük a várost. Csatornák hálózzák be Strasbourgot, amelyen tettünk egy hajótúrát is. Nagyon sok figyelmet fordítanak a történelmi épületek rendben tartására.

Belgiumban hétvégenként féláron lehet vasúton utazni. Én egy hétvégén Antwerpenben, Belgium egy gyönyörű kikötővárosában voltam, ami oda-vissza 7,40-be került (48 km). Nekem nagyom meglepő volt, hogy a város vasútállomása úgy van kialakítva, hogy három szintre érkeznek egymás fölé a vonatok. Olyan erős az épület szerkezete, hogy semmi rezgést nem érez az ember, amikor a feje fölé befut egy vonat, csak a hangját lehet hallani. A vonatok zakatolásmentesen, simán siklanak a síneken. A helyiérdekű vonatok átlagsebessége 140-150 km/óra, a nemzetközi vonatok 200-nál is gyorsabban mennek.

- Az EP-ben szerzett tapasztalatokat hogyan tudja majd itthon kamatoztatni?

- Szerintem az itthoni érdekvédelmi tevékenység terén lehetnek hasznosak a tapasztalataim.

Badó Zsolt