Az ide nem telepített EBESZ-megfigyelők esete a magyarokkal

2018. március 12., 18:02 , 895. szám

Önökben még nem merült fel a gondolat, hogy magyarok gyújthatták fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodáját? Úgy tűnik, néhány ukrán nacionalistát már csak egyetlen apró lépés – vagy már ennyi sem – választ el ettől a következtetéstől. Annyi bizonyos, hogy az ukrán médiában szorgoskodó némelyik „hazafit” mostanság jobban aggasztja országa nemzetközi megítélése, mint a kárpátaljai magyarság biztonsága.

Az Ukrajinszka Pravda vasárnap este jelentette, hogy érdeklődésükre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) közölték, küldöttségük az Ungváron történtekre válaszul fokozta megfigyelő tevékenységét Ungváron, de a helyzetet Ivano-Frankivszkból követik nyomon megszakítás nélküli járőrözéssel.

„Válaszul a közelmúltbeli eseményekre Ungváron és környékén, az OSCE SMM mandátumával összhangban fokozta az ellenőrzést ebben a régióban, és ennek megfelelően nyilvánosságra hozta munkája eredményeit jelentéseiben” – jelezték a missziónál.

Az Ukrajinszka Pravda érdeklődését azzal indokolta, Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere március 10-én állítólag „kijelentette, hogy az EBESZ tájékoztatta őt a megfigyelő misszió megnyitásáról Kárpátalján”.

„Szijjártó kijelentése kétséget ébreszt, mivel a misszió odaküldéséhez konszenzusra van szükség az EBESZ-ben, Ukrajna viszont ellenzi ezt” – tette hozzá a portál.

Igaz, annyit kénytelenek voltak elismerni a kijevi újságírók, hogy Magyarország kormányának weboldalán „nem volt bejelentés az EBESZ megfigyelő missziójának telepítéséről”. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet arra is, hogy Jaroszlav Halasz, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció szóvivője minap közölte, a megyei vezetés nem hagyta jóvá az EBESZ állandó megfigyelő missziójának telepítését a régióba, és ilyen kezdeményezésről sem tájékoztatták őket. Végül a portál felidézi, hogy a KMKSZ volt az, amely – miután ungvári székházát két támadás is érte a közelmúltban – „Budapest nyomán” szorgalmazta, telepítsenek állandó EBESZ-missziót a térségbe.

Az Ukrajinszka Pravda vasárnapi közléséből úgy tűnik, mintha Szijjártó már korábban is kész tényként kezelte és üdvözölte volna az állandó EBESZ megfigyelő misszió Kárpátaljára telepítését, miközben Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter nem látta indokoltnak megfigyelők küldését a régióba.

Ugyanakkor az MTI weboldalának tanúsága szerint a magyar külügyminiszter idézett nyilatkozatában nem kifejezetten az EBESZ-megfigyelők Kárpátaljára telepítésével foglalkozott.

„Szijjártó Péter beszámolt róla, hogy többször egyeztetett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőivel, és azt kérte, hogy a szervezet speciális megfigyelő missziója ne csak Kelet-Ukrajnában legyen jelen, hanem a nyugati részén is, Kárpátalján, folyamatosan, és lépjenek fel, hogy a kárpátaljai magyar közösséget ne félemlíthessék meg, és ne hajthassanak végre támadásokat a magyar nemzeti közösséggel szemben – írta a hírügynökség március 10-én, szombaton. – Mint mondta, mind az EBESZ főtitkára, mind a kisebbségügyi főbiztosa rendkívül pozitívan, korrekten és nyitottan állt a kezdeményezéshez, így pénteken (március 9-én – a szerk.) arról adott értesítést a főtitkár levélben, hogy létrehozták az EBESZ folyamatos jelenlétét Ungváron. A helyiek is arról számoltak be, hogy észrevehető az EBESZ jelenléte a környéken, 12 tagú megfigyelő misszió van jelen” – közölte az MTI.

Nyilvánvaló, hogy aki a fentieket félre akarja érteni, az félre is érti. A napnál is világosabb azonban, hogy nem az a lényeg, Ungvárra telepítették-e a megfigyelőket, vagy folyamatosan ingáznak a szegények rettenetes útjainkon a kárpátaljai megyeszékhely és Ivano-Frankivszk között.

Talán mondanunk sem kell, hogy akadtak, akik félre akarták érteni a helyzetet. Több országos és kárpátaljai ukrán portál is azt emelte ki az Ukrajinszka Pravda híre nyomán, hogy nem települt Kárpátaljára EBESZ-misszió.

Szijjártót egyébként vasárnap délután elsőként egy másik kijevi portál, a hromadske.ua idézte az európai megfigyelőkkel kapcsolatban. Sokatmondó, hogy a Hromadske a Fidesz sajtószolgálatára való hivatkozással írt a témáról, holott a nagyobbik magyar kormánypárt is az MTI már idézett hírét vette át.

Jellemző viszont, hogy – legalábbis ismereteink szerint – egyetlen ukrajnai portál sem vette át teljes egészében a magyar külügyminiszter nyilatkozatát ismertető hírügynökségi jelentést.

Ismét az MTI weboldalát idézzük:

„A tárcavezető kiemelte: Ukrajnában teljesen egyértelműen előretörnek a szélsőséges, nacionalista pártok és ideológiák. Két vonatkozásban ez már hosszabb ideje tetten érhető, egyrészt Kijevben az ukrán parlament döntéseiben, másrészt Kárpátalján a magyarokat érő folyamatos támadásokban és megfélemlítésekben – mutatott rá.

Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában a magyarokat folyamatosan megfélemlítik, hogy folyamatosan a magyaroknak hátrányokat okozó, a jogaikat megsértő döntéseket hoznak. Ukrajna az ilyen döntésekkel, valamint a magyarság elleni támadások elleni eredménytelen fellépéssel, illetve a fellépés hiányával méltatlanná válik arra, hogy akár európai vagy euroatlanti integráció iránt törekvő országként tekintsünk rá – vélekedett.

Szijjártó Péter kitért rá: Kijevben az oktatási törvény elfogadását követően mind az Európai Unió, mind pedig a Velencei Bizottság világossá tette, mit kell tennie Ukrajnának. Konzultálni kell a kisebbségek képviselőivel, meg kell állapodni velük, majd a megállapodásnak megfelelően kell átalakítani az oktatási törvényt – magyarázta. Hozzátette: ehhez képest a kisebbségi jogokat súlyosan sértő oktatási törvény végrehajtása megindult Ukrajnában, de máig nem egyeztettek a kisebbségi szervezetekkel.

A külügyminiszter szerint a nyelvtörvény vonatkozásában a jelenleginél sokkal rosszabb helyzetet eredményező törvényjavaslatok vannak az ukrán parlament előtt, Szijjártó Péter ezeket »nonszensz javaslatoknak« nevezte. Ezek a törekvések a magyar nyelvhasználat teljes visszaszorítására irányulnak – jelentette ki.

Emlékeztetett: egy hónapon belül két robbantásos merényletet hajtottak végre a KMKSZ székháza ellen. Ha ez bárhol máshol történik a világban, az EU, a NATO és talán az ENSZ is rendkívüli közleményben ítélné el az esetet, most azonban »az egész nemzetközi közösség hallgat«, ami tűrhetetlen – fogalmazott.”

Szijjártó Péter a fentebb vázolt helyzettel összefüggésben szólt az EBESZ-megfigyelők kárpátaljai jelenlétének szükségességéről, illetve az európai szervezet vezetői­nek reagálásáról erre a budapesti és kárpátaljai magyar igényre. Vagyis a hangsúly a kárpátaljai magyar kisebbség biztonságának garantálásán volt, amihez képest másod- vagy harmadrangú szempont a megfigyelők jelenlétének formája, amint az is, hogy sérti-e ez a jelenlét Kijev és az ukrán „hazafiak” önérzetét.

Lezárhatnánk a kérdést annyival, hogy a téma fel sem merült volna, ha az ukrán hatóságok az első gyújtogatási kísérlet után megteszik az ilyenkor joggal elvárható biztonsági intézkedéseket, és ezzel megakadályozzák a második, immár „sikeres” merényletet a KMKSZ-iroda ellen. Talán annyi is elég lett volna, ha egy rendőrjárőrt állítanak a székház elé, ám nem tették. Könnyen beláthatjuk azonban, hogy esetünkben többről van szó, mint „feledékenységről” vagy egy közösség biztonságáról, ez bizony politika.

Idézzük Szijjártó Péter nyilatkozatának egy újabb részét az MTI-től, amelyet természetesen szintén „elmulasztott” ismertetni az ukrán média:

„A tárcavezető (Szijjártó Péter – a szerk.) arról is beszélt, hogy Ukrajna »a hamis propaganda eszközeivel« is él, folyamatosan próbálja megosztani a magyarságot, manipulálni a nemzetközi közvéleményt. »De ennek mi nem engedünk« – jelentette ki. Hozzátette: minden magyar, éljen bárhol a világon, mindig számíthat rá, hogy a magyar kormány megvédi.

Azt mondta, »minden vitát és minden harcot vállalunk a magyar emberekért«, akár Magyarországon élnek, akár a határokon túl. Ezért Ukrajna minden európai, euroatlanti integrációs törekvését csak akkor támogathatjuk újra, ha a kisebbségeket sértő intézkedéseket hatályon kívül helyezik – közölte. Hozzáfűzte: ezért a soron következő NATO–Ukrajna miniszteri bizottsági üléseket és a NATO–Ukrajna csúcstalálkozót is megvétózza Magyarország mindaddig, amíg Ukrajna a magyar nemzeti közösség érdekeit sértő javaslatokat és törvényeket vissza nem vonja, illetve hatályon kívül nem helyezi.”

Úgy tűnik, Ukrajna a maga keltette ukrán–magyar konfliktusból változatlanul előre akar menekülni, azaz annak ellenére ragaszkodik az „igazához”, hogy egyre abszurdabbá és veszélyesebbé válik a helyzet. A kárpátaljai magyarság szempontjából különösen aggasztó, hogy nemcsak a kijevi, hanem az itteni ukrán politikusok is „összezártak” a magyarokkal szemben az EBESZ-jelenlét kapcsán. A Viktor Baloga befolyásos munkácsi politikussal kapcsolatba hozható mukachevo.net például még március 7-én összeállítást közölt arról, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanácsban a KMKSZ-szel együtt a jelenlegi tanácsi többséget alkotó politikai erők az EBESZ-misszió ellen léptek fel.

Viktor Ruszin, az Opozicijnij Blok megyei tanácsi képviselője egyenesen azt vetette a kárpátaljai magyarok szemére, hogy „maguk élezik a helyzetet nemzetiségi alapon”. „Az az érzésem, hogy önök nem rendeltetésszerűen használják fel a Magyarországtól kapott támogatásokat, és különféle problémákat keresnek” – idézi a politikust a mukachevo.net. Ruszin hibás – vagy hibásan idézett – szavaiból úgy tűnik, mintha szerinte azért érte volna támadás az ungvári KMKSZ-irodát, mert a szövetségnél sajnálták a pénzt az őrzésére…

Az ukrán nacionalista szellemiségű Zakarpattya Online március 9-én ennél is tovább ment el „hazafiságban”, amikor a KMKSZ új székházának megnyitásáról írt:

„Azonban ebben az interjúban J. Barta (Barta Józsefről, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökéről van szó – a szerk.) nem jelzi, hogy a Zsupanatszka tér 12. szám alatti irodahelyiséget még a robbanás előtt szerezték, mert ez teljesen logikusan ahhoz a következtetéshez juttathat el, hogy a Kárpátaljai Megyei Ügyészség által terrorista cselekménynek minősített esemény az első, sikertelen gyújtogatási kísérlettel együtt a KMKSZ régi helyiségében történt, amelynek már nem volt komoly jelentősége e szervezet számára. És ily módon olyan eszmefuttatásokhoz vezethet, amelyek semmiképpen sem kedvezőek a magyar kormánypolitikát Ukrajna Kárpátalja megyéjében képviselő szervezet és lényegében a hivatalos Budapest számára sem”.

Innen már csak egy lépés, hogy valaki nyíltan kimondja, amit gondol: a KMKSZ székházát maguk a magyarok gyújthatták fel. A cikkhez írt kommentekből ítélve a Zakarpattya Online több olvasójában már felmerült ez az orwelli mélységeket idéző agyrém.

zzz