„A rossz államközi kapcsolatok ellenére Magyarország továbbra is fokozottan fogja támogatni Kárpátalját”
Sajtóreggeli dr. Grezsa Istvánnal
Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos sajtóreggelin látta vendégül megyénk magyar és ukrán újságíróit, ahol elsősorban a magyar kormány Kárpátaljára irányuló fejlesztéspolitikai eredményeiről adott tájékoztatást, és válaszolt minden, Magyarország vélt vagy valós szándékaival kapcsolatban feltett kérdésre.
A megjelent ukrán újságírókat többek között az is érdekelte, hogy miért tart fenn olyan jó kapcsolatokat a mostani magyar kormányzat Oroszországgal. Grezsa István válaszában rámutatott, hogy egy olyan kis méretű, energiaellátásában javarészt külföldi partnerektől függő országnak, mint Magyarország, minden nagy országgal jó kapcsolatokat kell ápolnia, így Oroszországgal is, hisz a létfontosságú energiahordozókat javarészt még mindig onnan tudja beszerezni. Mindezek ellenére Magyarország minden Oroszországgal kapcsolatos embargós kötelezettséget maradéktalanul betart, bármekkora kárt is okoz ez a magyar gazdaságnak. Közben arról lehet olvasni – jegyezte meg –, hogy az ukrán–orosz kereskedelmi forgalom az utóbbi időben 15%-al nőtt. Ez is felvet kérdéseket, de a magyar kormány ezeket magában tartja, ugyanakkor a magyar fél meggyőződése, hogy ennek a térségnek a stabilitását az ukrán–orosz viszony megoldása nélkül nem lehet garantálni.
A kormánybiztos kijelentette: „A nagyon rossz államközi kapcsolatok ellenére Magyarország továbbra is fokozottan fogja támogatni Kárpátalját”. Három területet nevezett meg prioritásként: a kárpátaljai magyarság támogatását, a határ menti infrastruktúra fejlesztését, és a kárpátaljai többségi lakosságon is igyekeznek majd, ahogy eddig is, segíteni. „Tehát mi akkor is szeretnénk a kárpátaljai ukránokat és ruszinokat szeretni, ha időnként ezt Kijev nem akarja” – hangsúlyozta Grezsa István. Ugyanakkor szerinte az ukrán sajtóban tapasztalható magyarellenes sajtóhadjáratnak tudható be, hogy a mostani árvíz láttán Magyarország nem sietett elsőként segíteni a károsultakon, ahogy ezt korábban minden esetben megtette. Mindezek ellenére a kárpátaljai ukrán többség részéről csak jóindulatot és támogatást tapasztalnak, ez nincs összhangban a kijevi sajtóban olvashatóakkal. Példaként kiemelte, hogy 13 ezer ember végezte el idáig Kárpátalja 12 járásában a magyar nyelvtanfolyamot. Továbbá tény, hogy áramlanak a vegyes és ukrán családokból a gyermekek a magyar óvodai és iskolai rendszerbe, a kormánybiztos szerint ezek azt jelzik, hogy megyénkben a többség nem érti félre Magyarország szándékait.
Az új oktatási törvénnyel kapcsolatban Grezsa István elmondta: „Amíg a törvény 7. cikkelye érvényben van, nem közeledhetnek az álláspontok. Egy jogfosztó törvényt nem lehet módosítani végrehajtási utasításokkal.” Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelv ismerete elengedhetetlen, ezért ragaszkodott ahhoz is, hogy ukránul folyjon a sajtóreggeli alatt a beszélgetés. De ez nem jelenti azt, hogy elfogadnák az anyanyelven való oktatáshoz fűződő jog visszaszorítását. Ismételten hangsúlyozta, hogy anyagilag is szívesen támogatnák az ukrán nyelv jobb módszerekkel történő oktatását Kárpátalján, ezt már évekkel ezelőtt felajánlották. A magyarországi vezető a Velencei Bizottság oktatási törvényre vonatkozó döntésével kapcsolatban nem ment bele értelmezési vitába, ennek a kapcsán megjegyezte: „Én biztos voltam abban, hogy bármint mond a Velencei Bizottság, az ukrán sajtó győzelemként fogja értékelni”. Ezzel szemben szerinte tény, hogy szerzett jogokból elvenni nem lehet, illetve az is tény, hogy európai kérdéssé vált az új oktatási törvény 7. cikkelye.
A kormánybiztosság által elért ottani eredmények között felsorolta, hogy újraindult az ukrán tanszék a Nyíregyházi Egyetemen, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik az itt ukránul is mozgalom, évente több ezer kárpátaljai és hágókon túli gyereket nyaraltatnak Magyarországon. Sokkal több forrást kap az Ukrán Kissebségi Önkormányzat a magyar államtól, mint korábban, Budapest belvárosában új székházba költözhettek. Állami forrásból biztosítanak papi szolgálatot a Budapesten élő ukránoknak. Hosszú évek óta kérik a Magyarországon élő kb. húszezer ukránt, hogy anyanyelvükön taníttassák gyermekeiket, végre találtak egy jelentkezőt, annak az egy gyereknek külön osztályt indítottak. Az ukrán kisebbségi szószóló bármikor felszólalhat anyanyelvén a magyar Országgyűlésben.
A kárpátaljai programok közül pedig a teljesség igénye nélkül kiemelte, hogy több mint 16 ezer embert támogattak az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programon keresztül. Ebben az évben ez 8,3 milliárd forint invesztíciót jelentett. Történelmi műemlékeket újítottak fel, illetve egészségügyi intézményeket támogattak, amelyek közül kiemelte a Nagyszőlősi Járási Kórház gyermekosztályának teljes felújítását. Magyar kulturális központok létesülnek megyénkben, az óvodaprogramon belül eddig 21 felújított óvodát adtak át és egy teljesen újat építettek Mezőváriban. Megemlítette a beregszászi főiskola fejlesztéseit, ahol hamarosan új sportcentrum és uszoda létesül.
Az ukrán újságírók mindebből mindössze azt nem értették, hogy a Kárpátalja támogatására költött sok-sok magyarországi költségvetési pénz miatt miért nem tiltakozik a magyarországi lakosság és a magyar ellenzéki pártok. Erre válaszként Grezsa István elmondta, hogy a magyar állam éves költségvetése tizenháromezer-milliárd forint. Nemzetpolitikára ennek egy százalékát fordítják, százmilliárd forintot, miközben minden harmadik magyar az ország jelenlegi határain kívül él. Hangsúlyozta, hogy nagy eredmény, de ma Magyarországon politikai konszenzus van a határon túli magyarok támogatását illetően. Ez a támogatás egyébként a magyar gazdaság számára előnyökkel is jár. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar támogatások mögött nincs semmilyen területi revíziós szándék, mindössze annyi, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében gondolkodik.
Badó Zsolt
