Nagykanizsán jártak a nagydobronyi diákok
Kárpátaljáról érkezett 36 diákot és 4 pedagógust fogadott hivatalában Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere. A Nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium diákjai nemrég tértek haza a Határtalanul program keretében szervezett kárpátaljai kirándulásukról. A Nagydobronyi Középiskola diákjai pedig most viszonozták a látogatást. Programjuk során megismerkednek Nagykanizsa és Pécs nevezetességeivel, valamint a Batthyány gimnáziummal.
A Határtalanul program célja a magyar‒magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A nemzeti összetartozás operatív programja keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról.
Elöljáróban Balogh László, a pályázó Batthyány Lajos gimnázium igazgatója mutatta be a vendégiskolát, kiemelve Kárpátalja legerősebb magyar közösségeként az 5500 fős Nagydobrony települést, melynek református templomában akár 2000 ember is elfér. Dénes Sándor polgármester, érintve az oktatási intézményeket, Nagykanizsáról is megosztott néhány gondolatot a vendégekkel. Kiemelte, a több éve zajló Határtalanul program keretében sok-sok ezer magyar gyermek jutott el a határon túli magyar lakta területekről az anyaföldre. „Magyarokat köt össze a magyarokkal a program, hiszen egy a történelmünk, a kultúránk, az anyanyelvünk” – hangsúlyozta a városvezető, majd Nagykanizsához kapcsolódó ajándékokat adott át a tanulóknak, akik közül többen tűzték ki továbbtanulási állomásként a debreceni egyetemet.
A beszélgetés során Varga Sándor nagydobronyi magyartanár elmondta, magánemberként is nagyon örül neki, hogy a FIDESZ-kormány komolyan gondolja a határok feletti nemzetegyesítést, és olyan programokat indít, amelyek valóban segítik összekovácsolódni a Kárpát-medencei magyarságot. „Bekerülünk mi is az összmagyar vérkeringésbe, nem feledkeznek meg rólunk úgy, mint korábban. Örvendetes számunkra, hogy sokkal jobb mostanában magyarnak lenni a Kárpát-medencében. Habár a magyarságát korábban is hűségesen őrizte ennek a vidéknek a magyar lakossága. Annak köszönhető a megmaradásunk, hogy mindig voltak olyanok, akik helytálltak, akik példát mutattak, irányt szabtak a helyi magyarság életének, és mindig voltak olyanok, akik követték őket. Mi is szeretjük azt mondani, hogy 150 ezren vagyunk, de ez már valószínűleg 130 ezer mostanság, mivel erős a külföldi munkavállalás miatti munkaerő-kiáramlás. Sajnos, nem mindenki tér vissza közülük. Bizonytalan a jövője az egész Kárpát-medencei szórványmagyarságnak, a peremvidéki magyarságnak” – jegyezte meg a pedagógus.
(kanizsaujsag.hu/VV)
