Nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés a XXIII. felsőszinevéri szabadegyetemen

Nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésre került sor az idei nyári szabadegyetemen, Felsőszinevéren. Az előadók Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő, Wetzel Tamás, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke és Barta József, a KMKSZ alelnöke voltak. A beszélgetést Bacskai József ungvári főkonzul moderálta.

A szekciót Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja nyitotta meg. Nyitóbeszédében azt a gondolatot fogalmazta meg, hogy ilyen történelmi változásokkal teli, vészterhes időkben a magyarság hajóját a zátonyok és viharok ellenére előre kell vinni, és egy ilyen kerekasztal-beszélgetés akár kezdeti hajtószele is lehet a magyar ügynek.  Elsőként Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő fogalmazta meg pár gondolatban, mi is a nemzetpolitika. Elmondta, hogy egy egészséges nemzeti érzelmű kormány és annak minden alkalmazottja, beosztottja nem csak elkötelezett a magyar ügy és a magyar érdek iránt, de tenni is szeretne érte. Kifejtette, hogy a nemzetpolitikára nem lehet úgy tekinteni, mint egy szűk szakterületre, nem csupán egy egyszerű politika ágazat, hiszen a külhoni magyarság életének minden aspektusát, részét lefedi. Répás Zsuzsanna gondolatait Berényi Józsefnek, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökének a felvidéki magyarság helyzetéről szóló részletes beszámolója követte. Az elnök együttérzését fejezte ki a jelenlegi ukrajnai belpolitikai események okán is kialakult helyzet miatt a kárpátaljai magyarság irányába. Elmondta, jó látni azt, hogy annak ellenére, hogy a „külvilág” kevésbé figyel a kisebbségben élő magyarságra, mégis megvan a határon túli közösségek között az élő szolidaritás. Beszámolójában elmondta, a felvidéki magyarság nagy problémái között megtalálhatóak azok a kárpátaljai kisebbségeket is hátrányosan érintő folyamatok, mint az elvándorlás, a korrupció, az oktatáspolitikai problémák, vagy éppen a nyelvhasználat problémája. Beszédében főbb problémaként kiemelte a felvidéki magyarság asszimilációját, aminek véleménye szerint a szlovák nemzetállamosítására való kifinomult és – mint fogalmazott – alattomos törekvés  lehet az okozója. Berényi József a beszélgetés során kitért a felvidéki autonómia kérdésére. Mint azt elmondta, jelen időben az autonómia fogalma Szlovákiában vitaképtelen, helyette a területi önkormányzat, vagy regionális önkormányzat kifejezést szükséges alkalmazni. Ennek a vitaképtelenségnek az oka az elnök elmondása szerint az lehet, hogy az autonómia fogalmán erőszakos határmódosítást ért a szlovák kormány. 

Berényi Józsefet az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Toró T. Tibor előadása követte.  Az alelnök előadásában beszélt a Romániai politikai helyzetről, érintve az aktuális korrupcióellenes folyamatokat. Példaként elmondta, hogy a parlamenti képviselők egyharmada ellen folyik bírósági eljárás, és vannak magyar „áldozatai” is. Előadásában kitért az erdélyi autonómia helyzetére is, pozitívumként említi a partiumi autonómiatanács megerősödését, mely az Erdélyi Nemzeti Tanács egy résztestülete, amely a partiumi négyszázezer fős magyarság erős közösségének autonómiáját szeretné kivívni.

Toró T. Tibor előadása után Barta József, a KMKSZ alelnöke kapott szót. Előadásában azokra a Kárpátalján aktuális és megoldásra váró fontos problémákra mutatott rá, amelyek jelenleg meghatározzák az Ukrajnában élő magyarság mindennapjait. Negatívumként elmondta, hogy az ukrán kisebbségi politikában olyan visszalépések történtek az elmúlt hónapokban, amelyek hátrányosan érintik a magyarságot, példaként említve a választókörzet megtagadását. A KMKSZ alelnöke előadásában kitért az éppen aktuális önkormányzati választásokra, és az új választási törvényre, amelyet nemrég első olvasatban elfogadott az ukrán törvényhozás. Beszámolójában a mobilizáció kérdését is érintette. Problémaként vázolta fel azt, hogy az ukrán állam hivatalosan nem áll hadban senkivel sem, egyfajta terrorelhárítás folyik a területén, amely azon hivatalos katonai szervek, osztagok hatáskörébe tartozik, amelyeket az ilyen esetek, problémák megoldására képeztek ki. A beszélgetés során kitért arra a negatív ukrán kormányzati hozzáállásra is, hogy a már említett első olvasatban elfogadott választási törvénytervezetben továbbra sincs benne – a hatályos törvénynek megfelelően – magyar nyelvű szavazólapok kiállításának elrendelése. Barta József elmondta, hogy a legnagyobb probléma a szakmai elit, az értelmiségi réteg, a fiatalság elvándorlása. Hangsúlyozta, a szervezet azon dolgozik, hogy ezt a rettenetesen negatív folyamatot visszafordítsa, amelyhez véleménye szerint szükséges a gazdaság fellendülése. Első számú célként a kárpátaljai magyar oktatási intézményeink megerősítését jelölte meg, amelyhez jelentős segítséget nyújt az anyaországi kormány által működtetett Keleti Partnerség program, amelynek keretében az elmúlt évben több mint száz oktatási intézményt sikerült felújítani és még további intézmények kerülnek felújításra a nyári időszak alatt. Valamint olyan pályázatok létrejötte is fontos és hasznos, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a magyar pedagógusokat a maradásra.

Végül Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszámolóját hallgathatták meg a jelenlévők. A politikus elmondta, hogy jelen pillanatban a legnagyobb kihívás és probléma, amelyre reagálni kell, az a hatalmas méreteket öltött migráció, a népvándorlás. Véleménye szerint a magyar nemzetpolitika egyik zászlóshajója az egyszerűsített honosítás. Beszédében példaként említette, hogy közel 700 ezren vették fel a magyar állampolgárságot és megközelítőleg ugyanennyi kérelem vár elbírálásra. Másik fontos tételként a támogatás politikát jelölte meg a helyettes államtitkár. Elmondása szerint a cél az, hogy a fejlesztéshez és működtetéshez szükséges források minél hamarabb elérhetővé váljanak. Véleménye szerint szükség lenne egy olyan egyszerűsítő folyamatra, amely feloldaná az ezekhez a forrásokhoz vezető bürokratikus szakaszokat, eltűnnének az eljárásokhoz jelenleg szükséges adminisztratív terhek. Wetzel Tamás szintén rendkívül fontosak jelölte meg a gazdaság fejlesztését, a különböző erre kijelölt források egyszerű emberek számára is könnyen elérhetővé tételét különböző projektek beindításán keresztül. A politikus beszéde végén elmondta, hogy nagyon pozitív jelenség az a segítőkészség, jó szándék, amely az elmúlt időszakban megmutatkozott a kárpátaljai magyarság irányában. Mint fogalmazott, ez a szintű összetartozás a nemzetpolitika lényege. Továbbá az, hogy ennek az összetartozásnak köszönhetően el lehet kerülni a szociális katasztrófát, és míg nem jön létre egy biztonságosabb környezet, addig egy viszonylag stabil állapot fenntartható.

Szaniszló Róbert