A kormány nem támogatná a kis iskolákat

A kormány úgy döntött, hogy a kis létszámú iskolákban tanító pedagógusok bérét nem finanszírozza az állami költségvetésből – jelentette az Élet (Життя), az Ukrajinszka Pravda magazinja az Oktatási és Tudományos Minisztérium (MON) nyomán.

Ezek szerint 2025. szeptember 1-jétől a 45-nél kevesebb gyermeket tanító iskolákra, egy év múltán pedig a 60 tanulónál kevesebbet nevelő oktatási intézményekre is vonatkozna ez a rendelkezés. Az érintett iskolák tanulóinak be kell majd utazniuk a bázisiskolákba.

A bázisiskola olyan oktatási intézmény, ahová több környező településről utaztatnak gyerekeket, legfeljebb 30 kilométeres távolságból. Az ilyen iskola nagyobb, felszereltebb, biztosítani tudja a szükséges tanárokat – állítja a cikk.

Ugyanakkor a kormánynak ez az intézkedése nem vonatkozik az elemi iskolákra, csak az 5–11. osztályokra. A 45-nél, illetve 60-nál kevesebb tanulót oktató elemi iskolák továbbra is állami támogatásban fognak részesülni.

Az egyes közösségek oktatási támogatásának (szubvenciójának) kiszámításánál továbbra is minden iskoláskorú gyermeket figyelembe vesznek. Vagyis a közösség minden gyermek oktatására kap majd forrást, de nem tudja a kis iskolákra fordítani a pénzt.

Ez annyit tesz, hogy a helyi önkormányzatok dönthetnek: vagy a legközelebbi nagyobb iskolába szállítják a kis iskolák tanulóit, vagy a helyi költségvetésből fizetik a pedagógusaikat.

A vidéki iskolákkal kapcsolatban már születtek hasonló döntések. Így 2016. szeptember 1-től nem finanszírozzák az oktatási szubvencióból a 25 főnél kevesebb diákot tanító iskolákat.

A MON szerint a helyhatóságoknak kellene megszervezniük a gyerekek utaztatását a bázisiskolába. A gyerekeket az iskoláig tanárnak kell kísérnie.

Amennyiben a helyi önkormányzatok úgy döntenek, hogy nem finanszírozzák önerőből a kis létszámú iskola működését, a pedagógusok a bázisiskolákban helyezkedhetnek el. Az ő utaztatásukat is biztosítani kell.

Az állam azt reméli az intézkedéstől, hogy javul az oktatás minősége a falvakban.

A PISA‒2022 nemzetközi tanulmány kimutatta, hogy a falusi diákok tanulmányi eredményeiket tekintve 4,5 évvel maradnak el városi társaiktól. Ezenkívül a tavalyi NMT-n is rosszabb eredményt értek el. A falusi diákok átlagos pontszáma ukrán nyelvből több mint 6 ponttal volt alacsonyabb, mint a városi tanulóké; matematikából több mint 8 ponttal, Ukrajna történetéből közel 3 ponttal maradtak el tőlük.

A vidéki oktatás ugyanakkor több forrást igényel, mutat rá a cikk.

„Átlagosan 30,4 ezer hrivnyát költ az állam évente egy falusi diák oktatására, a városban pedig 24,4 ezer hrivnyát. Egyes falvakban egy diák oktatásának költsége meghaladja az 51 ezer hrivnyát. Ennek oka, hogy sok kis létszámú iskolát kell fenntartani, fizetni a dolgozóik bérét. Vagyis a falvakban drágább az oktatás, de a minőség nem indokolja ezeket a kiadásokat” – állítja a MON.

Arra nem tér ki az írás, miként érinti a változás a nemzeti kisebbségek által lakott települések iskoláit.

(ntk/life.pravda.com.ua)