Az ébredező óriás
Kitör-e a Campi Flegrei?
A Nápolytól északnyugatra található Pozzuoli-öböl alatt, illetve partvidéke alatt egy szupervulkán (szupervulkánoknak nevezzük azokat a tűzhányókat, melyek a vulkánrobbanási index szerinti legmagasabb, 8-as erősségű, több mint 1 000 köbkilométernyi vulkanikus anyagot a felszínre, valamint a légkörbe lökő kitörésekre is képesek) rejtőzik a mélyben. A tűzhányó 39 ezer évvel ezelőtti óriási erupciója döntő mértékben járult hozzá a Neander-völgyi ember eltűnéséhez, s most ismét ébredezik.
Az öböl körül, illetve a medencét nyugat felől lezáró Flegrei-félszigeten terülnek el a Flegrei-mezők, ahol 27 vulkáni kúp, megannyi vulkáni kráter, kaldera (a kráterhez hasonló, vulkanikus eredetű horpadás), továbbá több krátertó csoportosul, több mint 50 kitörési pont ismeretes, a Solfatara-kráterből ma is kénes kigőzölgések, szénsavas források törnek a felszínre, emellett iszapvulkánok is fortyognak itt. Így igen találó a terület olasz neve – Campi Flegrei –, mely az olasz campo (mező) többes számú alakjából és a görög
phlegraiosz (lángoló) kifejezésből tevődik össze, tehát magyarul lángoló mezőket jelent. Az egész vulkanikusan aktív terület 150 négyzetkilométer kiterjedésű, ezen belül található a 39 ezer évvel ezelőtti hatalmas kitörés után keletkezett kaldera, melynek nagy részét az öböl vize tölti ki. A szupervulkánok ugyanis ún. kalderavulkánok. Az alattuk lévő hatalmas magmatározóban felgyülemlő magma és a benne lévő gázok feldomborítják a fölöttük lévő kéregrészt, melyen repedések futnak végig, majd kisebb kitöréseket követően a feldomborult kéreg átszakad, több tíz, több száz vagy több ezer köbkilométernyi vulkáni anyag robban a felszínre és a légkörbe. Ezután viszont a magmakamra teteje beszakad, a kőzettest beomlik, s létrejön egy horpadás: a kaldera. Ami a Campi Flegreit illeti, az említett 7-es vagy 8-as fokozatú, katasztrofális erejű kitörést és a roppant kaldera kialakulását követően, 15 ezer évvel ezelőtt egy kisebb erupcióra is sor került itt, mely után egy kisebb kaldera képződött a nagyobbikon belül. 1538-ban pedig az öböl partvidékén új, 135 méter magas tűzhányó született, a Monte Nuovo (új hegy). Ezután hosszabb nyugalmi időszak következett, ám a XX. század derekától ismét aktivizálódik a Campi Flegrei. Megjegyzendő: a kaldera alatt 8 km-es mélységtől kezdődő magmatározó, ún. élő magmakamra, a mélyből időnként újabb magma áramlik felfelé, így a terület mikor emelkedik, mikor süllyed, vagyis a tűzhányó „lélegzik”, az 1950-es évektől fogva pedig „kilélegzik”, vagyis a felszín emelkedik.
Az 1950-es, 1970-es és 1980-as években több földrengéshullámra is sor került itt. 1970-ben és 1984-ben vészhelyzetet hirdettek, több tízezer lakost – 1984-ben 40 ezer embert – evakuáltak a területről, s bár a szeizmikus aktivitás átmenetileg elcsitult, az elmúlt évtizedtől újból megszaporodtak a 4–4,2-es erősségű földrengések, miközben a felszín 2005-től gyorsulva emelkedik, Pozzuoli városa alatt évi 10 cm-t. Az Olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Kutatóintézet közlése szerint az 1960-as évek vége óta közel négy métert tett ki az emelkedés, 2014-ben viszont egyetlen esztendőben egy métert. A tűzhányó utoljára 2017-ben került kitörésközeli állapotba, s bár az erupció akkor elmaradt, a Londoni Egyetem és az Olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Kutatóintézet az akkori helyzetet figyelembe véve lemodellezte a szupervulkán közeljövőbeli működését. A kutatás vezetője, Christopher Kilburn, a Londoni Egyetem geológusprofesszora pedig úgy nyilatkozott, hogy a Campi Flegrei az ébredés egyértelmű jeleit mutatja, és hamarosan kitörhet. Ám ez csak valószínűség, nem bizonyosság. Igaz, idén ősszel megszaporodtak a földrengések, miközben az utóbbi hónapokban havonta 1,5 cm-t emelkedett a felszín, így Olaszország felkészül több tízezer érintett lakos evakuációjára.
A terület egyébként a Föld egyik, vulkanológiai szempontból legjobban megfigyelt területe, ide telepített érzékeny műszerekkel, s minderre nagy szükség is van, hiszen a Pozzuoli-öböl környékén több mint 360 ezer ember él, ráadásul a „lángoló mezőktől” mindössze 20-30 km-re fekszik a 3,1 millió lakosnak otthont adó, Nápoly-központú városi agglomeráció, így itt már egy viszonylag kicsiny kitörés is óriási károkhoz vezetne. A 39 ezer évvel ezelőttihez hasonló erupció viszont 100 km-es körzetben teljes pusztulást idézne elő, emellett több mint 30 méter magas szökőárakat keltene, melyek távolabb is hatalmas károkat okoznának. A vulkáni hamu csaknem kontinensnyi területet terítene be, elpusztítva ott a termést is, a sztratoszférába jutó kén kén-dioxidot képezne, ami szétterülve visszaverné a napsugárzás jelentős részét, így globális lehűlést okozna, s ha jelentős mennyiségű fluor is a felszínre törne, az is pusztíthatná a növényzetet, az állatoknál pedig fluorózis nevű betegséget válthatna ki. Dr. Harangi Szabolcs magyar geológus-vulkanológus viszont úgy fogalmazott, ha lesz is kitörés, a szupervulkáni robbanás valószínűsége nagyon pici, sokkal nagyobb az esély egy akkora tűzhányókitörésre, mint amelyik létrehozta a Monte Nuovót.
Kitör-e a Campi Flegrei, és ha igen, mekkora erupcióval számolhatunk? A kutatók e kérdésekre válaszokat keresve figyelik folyamatosan Európa szupervulkánját.
Lajos Mihály
