A válásról

„Változott a válás a hadiállapot miatt? Mit kell tudni?”

– A válás, pontosabban a házasság felbontása, megszüntetése a házastársak szabad döntésén alapuló eljárás, ebben a polgárok nem korlátozhatók. Az eljárást Ukrajna Családi törvénykönyve (Сімейний кодекс України – a továbbiakban: Cstk.), annak is a 11. fejezete szabályozza. Ukrajna jelenlegi törvényei alapvetően kétféle módját ismerik a házasság felbontásának: a peren kívüli eljárást, vagyis az anyakönyvi hivatalhoz (відділи державної реєстрації актів цивільного стану міжрегіональних управлінь Міністерства юстиції України – РАЦС) való folyamodást és a házasság bírósági felbontását.

A peren kívüli eljárás csak akkor lehetséges, ha a házastársaknak nincs kis- vagy fiatalkorú gyermekük (lásd a Cstk. 106. cikkelyének 1. pontját!). Ebben az esetben a házastársak válás iránti kérelemmel fordulhatnak az anyakönyvi hivatalhoz. Hadiállapot idején az eljárást a kérelmezők kérésére bármelyik járási anyakönyvi hivatal lefolytathatja.

A válás kezdeményezéséhez szükség lesz: a személyi igazolványok másolataira, az eredeti házassági anyakönyvi kivonatra (házassági bizonyítványra), a kitöltött válási kérelemre és az állami illeték befizetéséről szóló eredeti bizonylatra.

A kérelmet mindkét házastársnak be kell benyújtania. Ha egyikük indokolt esetben nem tud személyesen megjelenni az anyakönyvi hivatalban, a másik házastárs benyújthatja a kérelmet a nevében. Ilyenkor azonban kötelező a kérelem közjegyző általi hitelesítése.

Ha mindkét házastárs külföldön tartózkodik, s nincs lehetőségük Ukrajnába utazni, és itt benyújtani a dokumentumokat az anyakönyvi hivatalban, fordulhatnak a házasság felbontása iránti kérelemmel Ukrajna legközelebbi konzulátusához.

Ezenkívül, ha az egyik házastársat eltűntnek vagy cselekvőképtelennek nyilvánítják, a házasság a másik házastárs kérelmére is felbontható.

Peren kívüli eljárás esetén az anyakönyvi hivatal a kérelem benyújtásától számított egy hónap elteltével ejti meg a házasság felbontására vonatkozó anyakönyvi bejegyzést, ha a kérelmet időközben nem vonják vissza. Amennyiben viszont a házastársak egy hónapon belül kibékülnek, és már nem kívánnak válni, jogukban áll visszavonni a benyújtott kérelmet. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a házasság felbontása iránti kérelem visszavonása lehetetlenné teszi, hogy a felek újból kérelmezzék a válásukat az anyakönyvi hivatalnál, ebben az esetben már csak bírósági úton lehet válni.

A házastársak közötti vagyonmegosztással kapcsolatos vita nem akadálya a házasság felbontása iránti kérelem benyújtásának az anyakönyvi hivatalnál, mivel az ilyen vitát a házasság felbontása után is meg lehet oldani a bíróságon.

Ugyanakkor, amennyiben a házastársaknak közös gyermekeik vannak, akik még nem töltötték be a 18. életévüket, vagy az egyik házastárs ellenzi a házasság felbontását, akkor csak bírósági úton lehet válni.

Általában a válás iránti keresetet az alperes bejegyzett lakóhelye szerint illetékes bíróságon kell benyújtani. Ugyanakkor, ha a keresetet benyújtó személy kiskorú vagy fiatalkorú gyermeket nevel, netán egészségi állapota, esetleg más méltánylandó ok miatt nem tud az alperes lakóhelyére utazni, a kereset a felperes lakóhelye szerint illetékes bíróságon is benyújtható.

Ezenkívül a házastársak egyetértésével ügyüket bármelyikük bejelentett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén a bíróság elé vihetik.

A házasság felbontása iránti kérelemhez csatolni kell: a személyi igazolványok másolatait, a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát, a házassági anyakönyvi kivonat eredeti példányát, a bírósági illeték megfizetését igazoló bizonylat eredeti példányát.

A Cstk. 109. cikkelye szerint a gyermekes házastársak közösen is fordulhatnak a bírósághoz házasságuk felbontását kérve. A kérelemhez ilyenkor csatolni kell az írásos megállapodást a gyermekek elhelyezéséről (vagyis hogy melyikükkel fognak élni a gyerekek), a tartásdíj összegéről és fizetési rendjéről, a külön élő szülő részvételéről a gyermekek életében, nevelésében. A tartásdíjra vonatkozó megállapodás közjegyzői hitelesítést igényel.

Ukrajna törvényei arra kötelezik a bíróságot, hogy tegyen intézkedéseket a házastársak kibékítésére, ezért a bíróság általában egy hónapot biztosít a házastársaknak arra, hogy még egyszer átgondolják a döntésüket. Ugyanakkor, ha a házastársak már hosszabb ideje nem élnek együtt, nem köti őket egymáshoz a közös háztartás, és nem kívánnak együtt élni, kérhetik a bíróságtól, hogy tekintsen el az egy hónapos „gondolkodási időtől”.

A Cstk. 110. cikkelye szerint a házastársak egyike is fordulhat keresettel a bírósághoz a házasság felbontását kérve. A bíróság határozatot hoz a házasság felbontásáról, ha bebizonyosodik, hogy a házastársak jövőbeni közös élete és a házasság megőrzése ellentétes lenne egyikük jelentőséggel bíró érdekeivel, illetve gyermekeik érdekeivel.

Válóper esetén a házasság a vonatkozó bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától, illetve fellebbezéskor a fellebbviteli bíróság döntésének napjától minősül megszűntnek. Az anyakönyvi hivatal által felbontott házasság attól a naptól számít felbontottnak, hogy a hivatal elvégezte az erre vonatkozó bejegyzést az anyakönyvi nyilvántartásban.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a bíróság által kimondott válást is be kell jegyezni az anyakönyvi hivatalban. A házasság felbontásáról szóló bírósági határozat megküldése az anyakönyvi hivatalnak, amely bejegyezni hivatott a válás tényét az állami nyilvántartásban, a bíróság feladata.

Azzal együtt, hogy a házasság felbontása a házastársak szabad döntésén alapul, Ukrajna jogszabályai mégis tartalmaznak bizonyos korlátozásokat arra az esetre, ha a feleség a kereset benyújtásakor várandós, illetve a gyermek születése utáni egyéves időszakra (lásd a Cstk. 110. cikkelyét!). Ilyenkor a házasság felbontása iránti keresetet nem fogadja be a bíróság, illetve nem vizsgálja meg érdemben. Vannak persze kivételek e szabály alól is, például amennyiben az egyik házastárs viselkedése a másikkal vagy gyermekükkel szemben törvénybe ütköző, bűncselekmény jegyeit mutatja; vagy amennyiben más személy elismerte az apaságot; illetve amikor a bíróság határozatával törölték a férjnek mint apának az adatait a gyermek születésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzésből.

Összességében elmondható, hogy a hadiállapot alapvetően nem befolyásolja a válást, csak annyiban, amennyiben napjaink történései hatással vannak az anyakönyvi hivatalok, a bíróságok munkájára. Az eljárás azonban ettől függetlenül nem egyszerű, érzelmileg sem. Mindenkinek javasolnám, hogy ebben a helyzetben fogadjon ügyvédet, vagy legalább előzőleg kérje jogász tanácsát.

hk