A görögdinnye termesztéstechnológiája XVI.
A közönséges takácsatka kártétele
A közönséges takácsatka az egyik legkisebb kártevőnk, már ami a méretét illeti, de annál nagyobb problémákat tud okozni a termesztés során. A dinnye esetében a termésben nem okoz kárt, ám jelentősen legyengíti a növényt, ami a termés méretére és minőségére is kihat. Az atkák fokozott figyelmet és – amennyiben szükséges – vegyszeres védekezést igényelnek.
A közönséges takácsatkákat (Tetranychus urticae) igen nehéz észrevenni, mivel 0,1–0,5 mm nagyságú, nyolclábú pókszabásúak, melyek a levélfonákon élnek és szívogatnak. Sok esetben csak akkor vesszük észre a kártevőt, ha már nagymértékben elszaporodott, ezért nagyon fontos a fokozott figyelem, amikor eljön a rajzási időszak. Kezdetben foltszerű sárgulásokat vehetünk észre az állományban, ami lassan terjed, de szabad szemmel alig láthatók a kártevők ilyenkor. A kártevők elszaporodva egy védő pókhálóréteget alakítanak ki a kultúrnövényen, mely alatt tömegesen vannak jelen az atkák, tojásaik, serkéik, kifejlett egyedeik, s amely miatt igen nehéz elérni és hatékonyan irtani azokat.
Az atkák a nyár első hónapjában, illetve augusztusban jelennek meg tömegesen, amennyiben az időjárás kedvező a számukra. Az atkák számára a száraz, meleg (kánikula) időjárás a kedvező, s ha hosszan tartó aszályos időszakot élünk meg, akkor az atkák megjelenhetnek a palántanevelőkben, fóliasátrakban, szabadföldi ültetvényeken. A megelőző védekezés általában nem éri el a kívánt célt – ezért nem is javasolt –, sőt pont fordított hatást eredményez, azaz atkaölő szeres permetezés után rendszerint megjelenik a kártevő az állományban. Ennek oka vélhetően az, hogy a kipermetezett hatóanyag azokat a hasznos ragadozó szervezeteket is megöli, melyek az atkák egyedszámát addig kordában tudták tartani, s ellenfél nélkül a kártevők gyorsan elszaporodhatnak.
A kártevő általában két alkalommal támadhat a tenyészidő alatt. A legsúlyosabb kárt a palántanevelés időszakában okozhatja. A fiatal dinnyepalántákat rövid idő alatt tönkre tudja tenni, mert nagyon gyorsan elszaporodik hajtatott körülmények között, s mikor észrevesszük az állomány sárgulását, már nem tudjuk kiirtani. A kártevőre akkor lehet számítani, ha az időjárási körülmények számára kedvezők, illetve monokultúrában termesztünk valamely kabakos (uborka, cukkini stb.) növényt. Nagyon fontos a palántanevelőben a talaj és a légtér rendszeres fertőtlenítése, ezzel megelőzhető a kártevő áttelelése és korai megjelenése. Amennyiben megjelent a kártevő palántakorban, mindenképpen védekeznünk kell, lehetőleg olyan hatóanyagokkal, melyek nem perzselik meg a fiatal növényeinket. Itt jegyezném meg, hogy a dinnye jóval érzékenyebb a permetszerek perzselő hatására, mint például az uborka. Tehát mindenképpen kérjünk szakmai segítséget a palántakori permetezések előtt. Palántaneveléskor alkalmazható atkaölő permetszerek: Vertimek, Envidor, Sanmait, Nissouran stb. A permetezés során több szempontot is figyelembe kell vennünk annak érdekében, hogy a védekezés hatásos legyen. Legalább 4-5 alkalommal ismételni kell a védekezést a kártevő ellen, lehetőleg ugyanaz a hatóanyag ne kövesse egymást, a permetezések között 4-5 nap teljen el. Permetezéskor kerüljük más vegyszerek hozzákeverését a permetléhez – egyik gyártó sem ajánlja az atkaölő szerek keverését más permetszerekkel. Védekezéskor nagy mennyiségű permetlét juttassunk ki – legalább 2-4-szer több permetlé szükséges, mint például egy gombaölő szeres kezeléskor – annak érdekében, hogy megfelelő borítást tudjunk elérni.
A második időpont, amikor számítani lehet a kártevő megjelenésére, a tenyészidőszak második fele, közvetlenül az érés előtt, azaz augusztusban. Ezúttal is csak akkor tudnak tömegesen elszaporodni a takácsatkák, ha kedvezők számukra az időjárási viszonyok. Abban az esetben, ha augusztusban aszályos időszakot élünk, mindenképpen rendszeresen be kell járni a területet, és ha találunk kártevőt, akkor védekezni szükséges. Sok esetben a betakarításig nem találkozunk a kártevővel, de amikor lekaszáljuk a táblát, a gyomokról egy-kettő átköltözik a dinnyére, s akár egy hét alatt is kárt tudnak okozni a következő második, harmadik termésben. Nagyon fontos a folyamatos gyomtalanítás elvégzése, mely nemcsak az atkák kártételét, de egyéb problémákat is megelőzhet. Ha betakarítás előtt tömegesen jelen vannak az atkák, védekeznünk szükséges, de ebben az időszakban már csak kontakt atkaölő szereket használhatunk. Ennek oka az élelmezési várakozási idő, melyet mindig igyekezzünk betartani! A betakarítás előtti időszakban nem kell arra törekednünk, hogy az utolsó példányig kiirtsuk a kártevőt, elég, ha az egyedszámot csökkentjük oly mértékben, hogy ne okozhassanak kárt. A hatékony védekezés megegyezik a palántaneveléskor alkalmazott eljárással. (Folytatjuk.)
Molnár Ildikó,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
