EU-csatlakozási tárgyalások: Ez már a célegyenes?

Múlt héten figyelemre méltó hír látott napvilágot az ukrán sajtóban: az Európai Bizottság (EB) hozzálátott az Európai Unió (EU) bővítéséről szóló éves jelentése elkészítéséhez, s a dokumentum valószínűleg ajánlani fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.

A hírt nem erősítették meg Brüsszelben, bár nem is cáfolták. Ami a közlés ukrajnai fogadtatását illeti, az embernek az lehetett a benyomása, hogy Kijevben néhányan már-már magától értetődőnek tekintik az Unió pozitív döntését a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, holott bizonyosan nem puszta formalitásról van szó. Amint az RBK–Ukrajina tudósításából is kitűnik, a hírt megszellőztető Rikard Jozwyak, a Szabadság Rádió brüsszeli tudósítója jelezte Twitter-bejegyzésében, hogy a tárgyalások megkezdéséhez a 27 EU-tagország konszenzusára is szükség lesz.

Célegyenesben vagyunk?

A korrespondent.net összeállításában szinte már kész tényként kezeli, hogy meg fognak kezdődni a csatlakozási tárgyalások, amit két tényezőnek tud be. Először is, Ukrajna jól teljesít, ami a tagjelöltség megadásakor számára megfogalmazott ajánlások végrehajtását illeti. Másodszor, a portál szerint az EU ezzel is támogatni kívánja Ukrajnát a mostani nehéz időkben.

Ami az első tényezőt illeti, a korrespondent.net idézi Ivan Nyikitcsenkót, a Crane IP Ügyvédi Iroda igazgatóját, aki szerint az EU összességében jónak tartja az ország haladását. A szakértő emlékeztet, Ukrajnának hét ajánlást kell teljesítenie ahhoz, hogy az EU teljes jogú tagjává válhasson: végre kell hajtania az Ukrán Alkotmánybíróság reformját és az igazságügyi reformot; korrupcióellenes intézkedéseket is várnak Kijevtől; küzdenie kell a pénzmosás ellen; el kell fogadnia az oligarchaellenes törvényt és a médiatörvényt; valamint módosítani kell a nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályt.

Emellett Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemző Központ elnöke szerint az EU-taggá váláshoz Ukrajnának teljesítenie kell a koppenhágai kritériumokat. Ezekből három van. Az első a politikai – a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a kisebbségi jogok védelmét garantáló intézmények stabilitása. A második a gazdasági – a hatékony piacgazdaság. A harmadik a tagsági – az EU-csatlakozás tényéből fakadó kötelezettségek, köztük az Unió politikai, gazdasági és monetáris céljainak elismerése.

„Az EU-tagokkal szembeni követelmények szabványosak, ezeket a Koppenhágai Körlevél írja elő. Nincs ott semmi bonyolult, Ukrajna a legtöbbet már teljesítette” – mondja Ohrimenko.

Ami az EU politikai elszántságát illeti, hogy befogadja Ukrajnát, Olekszij Kuscs, az Egyesült Ukrajna elemző cég szakértője úgy véli, hogy országunk csatlakozása az EU-hoz nem lesz tipikus, és az EU nem csak a követelmények teljesítése alapján fogja meghozni a döntését.

„Az EU-nak politikai döntést kell hoznia, amelynek célja, hogy Ukrajna mielőbb a nyugati világ részévé váljon. Az EU-csatlakozást úgy kell tekinteni Európában, mint egy jövőbeni globális háború megakadályozását a kontinensen” – vélekedik a szakértő.

Ohrimenko szerint ugyanakkor éppen a politikai tényező az, amely Ukrajna gyors uniós csatlakozásának útjába állhat. Előfordulhat például, hogy egyes EU-tagállamok először népszavazást kívánnak majd tartani Ukrajna csatlakozásáról, és az negatív eredményt hozhat, vagy sor se kerül rá.

„Ukrajna EU-csatlakozásának folyamata elhúzódhat, mert ehhez minden EU-tag beleegyezését meg kell szerezni. Legalább két ország ellenzi majd a korai belépést. Ezért a legjobb esetben Ukrajna 5 év alatt, vagy talán még hosszabb idő múlva válik az EU tagjává” – véli a szakértő.

A hatalom ugyanakkor optimizmust sugároz, ami a csatlakozást illeti. Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a tagsági tárgyalások megkezdése „egy olyan esemény, amely három fejjel magasabb, mint a tagjelölt státusz, ez már a célegyenes”. Szerinte csak Ukrajnán fog múlni, hogy „milyen gyorsan futunk végig rajta”.

Ukrajnának meg kell védenie érdekeit

Annak ellenére, hogy még el sem kezdődtek a tárgyalások az EU-csatlakozásról, a kormányzat máris azt fontolgatja, hogyan védjék meg a nemzeti érdekeket a megállapodás aláírása előtt.

Olha Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes úgy vélte, hogy Ukrajnának előzetesen tárgyalási pozíciót kell kialakítania az EU-csatlakozási szerződés minden fejezetével kapcsolatban. Szerinte a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor az EU standard feltételeket kínál majd. Ukrajnának azonban nem szabad beleegyeznie az ilyen feltételekbe, meg kell védenie nemzeti érdekeit.

Makszim Oriscsak, a Tőzsdetechnológiák Központjának elemzője helyesli a kormányzat hozzáállását. Szerinte ragaszkodni kell majd az ország versenyképességéhez és ágazati egyenlőségéhez. Ukrajnának meg kell védenie külkereskedelmi érdekeit, nehogy úgy járjon, mint egyes EU-tagországok, amelyek gazdaságilag magabiztos agrárországokból elszegényedett régiókká váltak – fogalmazott.

(zzz/rbc.ua/korrespondent.net)