Hányan és miért vállalnak munkát külföldön?

Felmérés a munkaerő-elvándorlásról

A tömeges elvándorlás miatt Ukrajna mindennap szegényebbé válik néhány tehetséges tudóssal, szorgalmas szakmunkással, sikeres üzletemberrel, képzett orvossal, reményteljes diákkal, gondoskodó anyával stb. A Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata összeállításában annak járt utána a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) közreműködésével, hogy kik és miért vágnak neki a nagyvilágnak, mennyien hagyhatják még itt az országot és mennyi időre.

Különböző források szerint jelenleg mintegy 6–8 millió ukrán polgár keresi a kenyerét az ország határain túl. Egy részük egyébként már nem is ukrán állampolgár, mivel a „kiutazni, pénzt keresni és hazatérni” trendet egyre gyakrabban váltja fel a „kiutazni, elhelyezkedni és ottmaradni” elképzelés.

A migrációs folyamatok hatása a honi statisztikákban is megmutatkozik. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2017-ben a januári 429 ezerről decemberre 354 ezerre csökkent a nyilvántartásba vett munkanélküliek száma az országban, miközben a betöltetlen munkahelyek száma az ukrán munkaerőpiacon 47 ezerről 50,5 ezerre nőtt.

Azok közül, akik még nem indultak el külföldre szerencsét próbálni, 29,1% már elgondolkodott a lehetőségen, 63,6% mondta azt, hogy még nem fordult meg a fejében a gondolat, 7,3% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre. Az Ukrajnát elhagyni szándékozók 55%-a 18 és 29 év közötti fiatal.

A KMISZ felmérésének tanúsága szerint azok 53%-a, akik már rendelkeznek külföldi munkavállalási tapasztalattal, ismét útra kelnének. A külföldön munkát vállalni szándékozók 40%-a turistaként, 42%-a kiküldetésben már járt a határon túl. 45,5%-uk tanult külföldön, vagyis minőségi tudással rendelkezik. Az Ukrajnát eddig soha el nem hagyóknak mindössze 23%-a kész a barátai, szomszédai és munkatársai példája nyomán szerencsét próbálni a határon túl.

Az ország férfi lakosságának 32%-a, a nők 27%-a fontolgatja Ukrajna elhagyását. Leginkább a nyugati régió érintett a kivándorlásban, ahol a lakosság 34%-a tervezgeti, hogy útra kel. A központi régióban ezek aránya 27%, délen 29%, keleten pedig minden negyedik lakó kelne útra.

A jobb életet keresők legnagyobb részben (34,5%) a kisvárosokból kerülnek ki. Hozzájuk hasonlóan gondolkozik a 100 és 500 ezer közötti népességű nagyvárosok minden harmadik lakója. A fél- és egymillió közötti lakosú városok népességének 30%-a kelne útra, míg a falun élők 26%-a, illetve a nagyközségek lakóinak 25%-a kacsingat a határ felé.

Tekintettel arra, hogy mostanáig mennyien hagyták el az országot, s hogy a fentiekből ítélve mennyien szándékoznak még követni őket, könnyű belátni, hogy az elvándorlás hovatovább a nemzetbiztonságot fenyegető tényezővé válik. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai és Társadalmi Kutatások Intézetének előrejelzése szerint amennyiben a születési, migrációs és a várható élettartamra vonatkozó mutatók nem változnak, 2050-re Ukrajnának legfeljebb 32 millió lakója marad, miközben a 60 évesnél idősebbek aránya a lakosságon belül a jelenlegi másfélszeresére emelkedik.

Mondhatnánk, hogy a külföldi életről bárki álmodozhat, de távolról sem mindenki szánja rá magát az ország elhagyására. A kutatók ezért feltették a kérdést a válaszadóknak: „Készen áll elhagyni Ukrajnát?” Kitűnt, hogy a megkérdezettek 6,3%-a áll készen elhagyni az országot, sőt már lépéseket is tett ez irányban. További 10,8% elvben indulásra kész, bár még semmit nem tett ennek érdekében. 20% egyelőre nem áll készen a külföldi munkavállalásra, de kedvező körülmények esetén szándékában áll megpróbálni. 56,9% semmilyen körülmények között nem utazna, 6,1% pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

A megkérdezettek azon 37,1%-ánál, akik így vagy úgy, de indulni szeretnének, az elhatározásuk okaira is rákérdeztek a kutatók. A válaszok ugyan erősen megoszlottak, de a nagy többséget (45,2%) a nagyobb keresetek vonzzák külföldre. Ugyancsak sokakat, 31,6%-ot vonz egy komfortosabb, élhetőbb élet lehetősége, míg 13,4% a gyermekei kedvéért költözne a határon túlra.

A DT emlékeztet, hogy a válság kezdete óta jelentősen nőtt az abszolút szegénységben élők száma az országban. A Világbank adatai szerint a 2014-es 3,3%-ról 2015-re 5,8%-ra nőtt az arányuk. A minimálbér tavaly elkezdett emelése egyelőre nem volt képes ellensúlyozni ezt a zuhanást. Az átlagbér 2017 novemberében még mindig csak 7479 hrivnya, avagy 213 euró volt. Lengyelországban egy teherautó-sofőr vagy buszvezető 2800–4000 zlotyt, azaz 700–900 eurót keres havonta, s a munkaadója nemcsak eteti őt, és lakást biztosít a számára, de még a munkavállalási okmányokat is kitölti helyette.

A munkaerőhiányt már a válság után lábadozó ukrán gazdaság is érzi. Elvben mindenki tisztában van azzal, hogy az elvándorlást elsősorban a bérek emelésével és a munkakörülmények javításával lehetne megállítani, a felmérés tanúsága szerint azonban egyelőre csak a munkavállalók egy törtrésze érzékeli, hogy jó irányba mozdultak el a dolgok e tekintetben.

Befejezésül lássuk, hogy meddig szándékoznak külföldön maradni a határon túl munkát vállalók. A legtöbben (26,1%) erre a kérdésre azt felelték, mindaddig külföldön maradnak, amíg Ukrajna gazdasága stabil növekedési pályára nem áll. 15,4% továbbra is vállalna szezonmunkát a határon túl, de nem telepedne le külföldön. 14,1% azt tervezi, hogy örökre elhagyja Ukrajnát. 12,8% saját vállalkozásba kezdene Ukrajnában, miután külföldön megkereste az ehhez szükséges pénzt. 9,8% azok utánra tervezi a hazatérést, hogy külföldön új ismeretekre és tapasztalatokra tett szert. 2,9% a háború befejeződésétől teszi függővé a hazatérését. Végül 19% nem tudott választ adni a kérdésre.

(zn.ua/zzz)